Turul Szépmíves Filmgyártó és Filmterjesztő Szövetkezet

Ujházy György

Uher Filmgyár

Az Uher filmgyár emblémájaUher Filmgyár
Megalakulás: 1912
Igazgatók: Uher Ödön, Bolgár Soma
Székhely: Kossuth u.11. majd:Ráday u. 31.
Laboratórium: Veres Pálné u. 32.

Uher filmgyár betéti társaság/Filmfabrik Uher CommanditGesellschaft
Megalakulás: 1917. május 9.
Beltagok: Uher Ödön, Zsolnai Miklós (pécsi porcelángyáros) és Justus Mihály
Székhely: IV., Veres Pálné u. 32. 

Uher Filmgyár Rt./ Uher Filmfabrik Actiengesellschaft
Megalakulás: 1918. évi május hó 14.
Alaptőke: 1.500.000 korona
Elnök: Uher Ödön
Alelnök: Szánássy Béla
Ü
gyvezető igazgató: dr. Szűcs Ernő, ifj. Uher Ödön
Igazgatósági tagok: Uher Ödön, Szénássy Béla, dr. Szűcs Ernő, ifj. Uher Ödön, Sas Ede, Zakar Ferencz, Hanzély Márton, Quartin

Székhely: VII., Rákóczi-út 14. 
Rendezők: ifj. Uher Ödön, Carl Wilhelm, Garas Márton, Emil Justitz, Louis Neher, Josef Stein és Gerőffy I. Béla
Dramaturg: Sas Ede
Operatőrök: ifj. Uher Ödön, Virágh Árpád
Díszlettervező: Pán József
Színésznők: Fedák Sári, Márkus Emilia, Mátray Erzsi, Lenkeffy Ica, Isa Marsen, Gombaszögi Frida, Szentgyörgyi Márta, Mea Melitta (Dömötör Kató)
Színészek: Rátkai Márton, Deésy Alfréd, Beregi Oszkár, Fenyő Emil, Hajdu József, Szerémy Zoltán, Kemenes Lajos, Csortos Gyula, Fenyvesi Emil, Somlay Artúr, Rudolf Winterri

Megszünés: 1922

Az Uher filmgyárat Uher Ödön fényképész 1912-ben alapította. A gyár első filmje, a Fedák Sári főszereplésével készült Márta című dráma nagy sikert aratott. A második Fedák-film, a Rablélek, tovább növelte a gyár hírnevét. Az Uher filmgyár filmjében játszotta első filmszerepét Márkus Emilia is, Herczeg Ferenc Az aranyhajú szfinx című filmre írt novellájában. Uher társa Bolgár Soma volt, aki 1914-ben megvált a cégtől, s önálló gyárat alapított. Uher ezt követően még nagyszabásúbb vállalkozásokba fogott, elkészítette az első magyar Jókai- filmet, a Mire megvénülünk című regény filmváltozatát. Ennek sikere után Jókai több híres regényének filmadaptációja készül el az Uher filmgyárban. A Mozihét, 1916/33. számában az Uher filmgyár terjeszkedéséről számolnak be: „Egyre meglepőbb méretekben bontakozik ki az Uher filmgyár tevékenysége és felkészültsége A gyár, amely nagy befektetéseket eszközölt, hogy annál nagyobb apparátussal szolgálhasson a magyar kinematográfia ügyének, szinte berlini, párisi arányokra emlékezteti az embert, ha Veres Pálné-utcai laboratóriumát meglátogatja. Amit az optika és kémia legújabban is produkált, a nagyszerű gépezetek és kidolgozó szerkezetek, kivétel nélkül helyezkednek el a hatalmas telepen, biztosítékot nyújtván ahhoz, hogy a filmek, amelyek a gyárban elkészítésre kerülnek, a legtökéletesebbek a kinematográfia technikájának mai fejlettségi stádiumában. Az Uher-gyár személyzete egyszerre több helyen munkálkodik. A felvételek a kolozsvári Corvin-filmgyárnál még tartanak, s mint ismeretes, a személyzet másik része most foglalkozik az új Jókai-filmnek, a Mire megvénülünk-nek felvételeivel és kidolgozásával. Olyan teljesítőképességét jelenti ez a gyárnak, amelynél többre aligha képes akár némely nagyobb külföldi gyár. S munkabírásának külön erénye még a művészi ízlés, a pontosság és az invenció. A gyár — amint halljuk — mostani munkálatainak befejezése után újabb filmek felvételeit vállalja. Sőt megrendelésekkel valósággal túl van halmozva, annyira, hogy jó időbe fog telni még a nagy teljesítőképesség mellett is, mire valamennyi, eddig érkezett megrendeléseinek eleget fog tehetni.” Az Uher filmgyár hirdetése
A gyár 1917. május 9-án alakult át betéti társasággá (Uher filmgyár betéti társaság / Filmfabrik Uher Commandit Gesellschaft). A társaság beltagjai voltak Uher Ödön mellett: Zsolnay Miklós pécsi porcelángyáros és Justus Mihály pécsi lakos, akik cégvezetői jogosultsággal rendelkeztek. 1918. évi május hó 14. napján tartott alakuló közgyűlésen a cég részvénytársasággá alakult 1.000.000 korona alaptőkével. 1918. október 17. jegyezték be a betéti társadás megszünését és az Uher" filmgyár részvénytársaság  „Uher” Filmfabrik Actiengesellschaftmegalakulását. A vállalt tevékenységét a következőképpen határozták meg:
a) Budapesten egy filmfelvételi gyárnak létesítése
b) Budapesten és vidéken egy vagy több moziszínháznak alapítása
c) Budapesten, Horvát Szlavonországban és külföldön filmkölcsönző-intézetek létesítése
d) hazai és külföldi írók műveinek természeti, ipari és tudományos felvételeknek és aktuálitásoknak filmre való feldolgozása és bel- és külföldön való értékesítése,
e) a létesítendő moziszínházakban saját és idegen filmek bemutatása
f) a filmkölcsönzőkben saját, gyártmányú és külföldi filmek forgalomba hozatala.
A gyár kereskedelmi vezetését dr. Szűcs Ernő, Tóth Béla, Vogl Dezső intézték. A gyár művészi vezetője és dramaturgja Sas Ede, az ismert magyar író volt, rendezője először ifj. Uher Ödön volt, majd Carl Wilhelm, Garas Márton, Emil Justitz, Louis Neher, Josef Stein és Gerőffy J. Béla voltak. A gyárnál kezdte díszlettervezői munkásságát Pán József.
A vállalat 1922-ben szűnt meg.

 

Saját produkciói:

  1. Nővérek (1912)
  2. A végzetes nyakék (1912)
  3. Márta (1913)
  4. Az apacsnő szerelme (1913, szkeccs)
  5. Négyújjú (1913) Nagyvárad
  6. Rablélek (1913)
  7. Az aranyhajú szfinksz (1914)
  8. Mire megvénülünk (1916)
  9. A szerencse fia (1916)
  10. IV. Károly koronázása (1916)
  11. Hófehérke (1916)
  12. Ciklámen (1916, filmterv)
  13. A kozák (1916, rövidfilm)
  14. Fenséges játék (1916, rövidfilm)
  15. A gyanú (1917)
  16. Fekete gyémántok (1917)
  17. Satanell (1917)
  18. A hieroglifák titka (1917)
  19. Az elátkozott család (1917)
  20. Megtisztulás (1917)
  21. A főnyeremény (1917, rövidfilm)
  22. Dr. Lauffen (1917)
  23. A szerelem bolondjai (1917)
  24. A gazdag szegények (1917)
  25. Küzdelem a múlttal (1917)
  26. Halálítélet (1917)
  27. A gyufa (1917, rövidfilm)
  28. Timár Liza (1918)
  29. Az ingovány (1918)
  30. Hol a gyerek? (1918, rövidfilm)
  31. A kivándorló (1918)
  32. A bánya titka I-II. (1918)
  33. A hazugság (1918)
  34. Az örökbefogadott fiú (1918, rövidfilm)
  35. A színésznő szobalánya (1918)
  36. Három pár cipő (1918-1919)
  37. Becstelen becsület (1919)
  38. Éj és virradat (1919)
  39. Mikor a szőlő érik (1919)
  40. Karikatúra trükkfilm (1919)
  41. Az anya bűne (1919)
  42. Rabszolgalázadás (1919 - valószínüleg nem fejezeték be)
  43. A szamárbőr (1919)
  44. Tilos a gyerek (1919)
  45. A tisztesség nevében (1919)
  46. O’Hara (1920)
  47. Mikor a szőlő érik (1921, szkeccsváltozat)

Más filmgyárak Uher filmgyár technikai segítségével (forgatás, laboratóriumi munkák) készült filmjei:

  1. A peleskei nótárius (1916)
  2. Ártatlan vagyok (1916)
  3. Mesék az írógépről (1916)
  4. Méltóságos rabasszony (1916)
  5. Fehér éjszakák (1916)
  6. A szobalány (1916)
  7. A dolovai nábob leánya (1916)
  8. A hattestparancsnok (1916)
  9. Soha többé… mindörökké! (1916)
  10. Petőfi dalciklus (1916)
  11. Nagymama (1916)
  12. Lotti ezredesei (1916)
  13. A gyónás szentsége (1916)
  14. Ciklámen (1916, befejezetlen)
  15. Az egymillió fontos bankó (1916)
  16. A feleség (1916)

Forrás: Színházi Élet, 1914/15, Mozihét, 1916/36, 1917/13, 1918/20 ♦ Központi Értesitő 1917/52, 1918/99, 1919/1 ♦ Castiglione-Székely: Filmlexikon

Galéria