AZ EGYMILLIÓ FONTOS BANKÓ

Az 1.000.000 fontos bankó (címváltozat), Milliló fontos bankó (címváltozat), The One Million Pound Note (angol), Die Millionen Pfund Banknote/Die 1.000.000 Pfund Note (német), Bancnota de un milion de lire (román)

Alkotók

Korda Sándor rendező
Mark Twain  író (The £1,000,000 Bank-Note and Other New Stories, 1893)
Korda Sándor forgatókönyvíró

Szereplők

Újváry Lajos 1. csavargó
Nagy Gyula 2. csavargó
Simon Mariska  
Ihász Aladár  
Harsányi Rezső  
Pap Katinka  
Kertész Endre  
Réthely Ödön  
Kozma Hugó  

Technikai stáb

Virágh Árpád operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Proja - Corvin gyártó cég
Corvin forgalmazó cég
Uher filmgyár laboratóriumi munkák
1916. augusztus 29. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1917. március 12. (Budapest) bemutató
1917. április 8. (Egyetem-mozgó) kolozsvári bemutató
145/1920 cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár  utcái
  • Sétatér (Hyde Parkbeli jelenetek)
  • Színkör mögötti műterem

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 3 felvonásos, hossza a 145/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1040 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát Arhiva Naţionalá de Filme, /Bukarest/ (1 db)

Bibliográfia

  • Mozihét, 1916/37, 54, 1917/6, 8, 1918/14 (tartalom)
  • Újság (Kolozsvár), 1917/84
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 122. p.
  • Paimann’s Filmlisten, 1917/66
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1565. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 81. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 44, 350. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 41. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 134. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 216-219.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 30. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 132. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest, 1980. 94, 144. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 86. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 118. p.

Tartalom

Két unatkozó milliárdos fogadást köt. Az egyik szerint, ha egy szegény ördög egymillió fontos bankót talál, elzüllik. A másik szerint karriert csinál. A klub kapujánál helyezik el a bankót, hogy szemmel tudják tartani a megtalálót. Két toprongyos csavargó rója az utcákat, parkokat, guberálnak a szemétben, padon, hidak alatt alszanak. Végül ők találnak rá a mesés értékű bankjegyre. Alig hisznek a szemüknek. Félnek, hogy bajba keverednek, ha fel akarják használni a pénzt, de mégse tudnak ellenállni a csábításnak, bemennek egy ruhakereskedésbe. Először ki akarják őket dobni, de amikor a kereskedő meglátja a bankót, földig hajol előttük. Azt hiszik róluk, hogy különc milliomosok, akik tréfából öltöztek csavargónak. Pazarul kiöltöztetik a két toprongyost, s mikor fizetni akarnak, udvariasan közlik, hogy ekkora bankjegyet nem tudnak felváltani, de szívesen hiteleznek nekik.  A siker felbátorítja őket, elegáns szállodába költöznek, drága éttermekbe mennek, de továbbra sem fizetnek, mert a nagy címletű bankjegyet sehol sem tudják felváltani, inkább hiteleznek nekik. Hamarosan a milliárdosok klubja elnökének házában találják magukat. Bob, a dörzsöltebb csavargó szemet vet az elnök lányára,  feleségül akarja venni. Elly azonban egy csinos amerikai fiúba szerelmes. A fogadás kötő milliárdosok aggódni kezdenek, hogy a játékuk rosszul végződhet. Leleplezik a két csavargó előtt a tréfás fogadás történetét, rá akarják venni őket, hogy hagyják abba a játékot és tűnjenek el. Mikor azonban a  csavargók erről hallani sem akarnak, azzal fenyegetőznek, hogy csalásért rendőr kézre adják őket. A bonyodalmat Bob idejekorán előkerült, vén hárpia felesége oldja meg. Az asszony nem tud hova lenni az ámulattól, hogy férje ilyen elegáns lett, de mikor meghallja a történetet, és annak baljós kimenetelét, maga veszi kézbe a dolgok intézését. Megzsarolja a két milliárdost, hogy leleplezi tréfájukat, és ezért legkisebb büntetésük az lesz, hogy kizárják őket a klubból. Végül jelentékeny kártérítés ellenében visszaadja a millió fontos bankót, s ezzel a tréfa véget ér.

Érdekességek

  • A filmben felhasználtak néhány eredeti londoni felvételt is, melyet külföldi filmből vágtak ki.
  • A klubbeli jelenetet műteremben forgatták, melyhez kölcsönözték a   Mágnás Kaszinó egész berendezését, s a Takarékpénztár csarnokából a bőrfoteleket.
  • A kritika mindezek ellenére kifogásolta a film szegényes kivitelét. A néhány kopott fiakker, s a három-négy katonai autó nem keltették a világvárosi forgalom illúzióját.

Galéria

Vélemények

„Két útszéli kedves csirkefogó hallatlanul groteszk és mulatságos kalandja. Az 1,000.000 fontos bankó. Mark Twain, a kiváló amerikai író szatírája ez a történet, amely a legbriliánsabb filmötletek egyike. Arról van benne szó, hogy két szellemes milliárdos abban fogad egymással, hogy ha egy szegény ördög egy egymillió fontos bankót talál: elzüllik-e, vagy karriert csinál. Két kiéhezett csirkefogó találja meg a mesésértékü bankjegyet. Ahol csak fizetni akarnak vele, mindenütt átöltözött, tréfáskedvű milliárdosoknak vélik őket — s ők nem is nagyon tiltakoznak ez ellen a hit ellen. Így kerülnek be a milliárdosok klubja elnökének a házába, ahol az egyik, a nagyobb csirkefogó el is akarja venni a milliárdos leányát, a bűbájos Ellyt. Elly azonban egy csinos amerikai fiúba szerelmes — s ebből keletkezik a parázs és őrületes bonyodalmú tragikomédia — amelynek a kibontakozását a csirkefogó Bob idejekorán előkerült felesége, egy vén hárpia segíti elő. De eddig a pontig is a szédületig kacagtató jeleneteken át visz a ragyogó vígjáték.” (Mozihét, 1916/37)