Corthy Myra

Cs. Aczél Ilona

Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.
filmgyár, gyártó, forgalmazó

Alapító: Dr. Janovics Jenő, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója
Gyártelep:
Gyarmat utca 35-37.

Igazgatók: Janovics Jenő (1916-1917), Korda Sándor (1917-1919), Pásztory M. Miklós (1917-1920), Dr. Molnár Dezső (1919-1924), Barna Károly, Engel Fülöp (1920-1926)
Intéző: Lakner Artúr

Rendezők: Korda Sándor, Pásztory M. Miklós, Antalffy Sándor, Garas Márton
Dramaturg:
id. Vajda László, Falk Richard, ifj. Radó Antal

Operatőrök: Kovács Gusztáv, Bécsi József, Arany Ferenc, Eiben István
Szcenikus: Ferenczy Sándor
Színésznők: Makay Margit, Mattyasovszky Ilona, Korda Mária, Lenkeffy Ica, Lázár Mária, Gaál Franciska, Lábass Juci
Színészek: Beregi Oszkár, Rajnai Gábor, Fenyvessy Emil, Törzs Jenő, Rátkay Márton, Várkonyi Mihály, Gyárfás Dezső, Petrovich Szvetiszláv, Lukács Pál, Kertész Dezső, Szőreghy Gyula, Hajdú József

Corvin Filmgyár plakátja

A magyar filmgyártás egyik legjelentősebb vállalata volt. Megalakulásakor hazai filmek gyártását vette programjába, s az I. világháború utolsó éveiben fellendült magyar filmgyártásban is tevékenyen részt vett. Irodalmi színvonal, művészi felkészültség jellemezte a hatalmas pajzsot maga mellett tartó páncélos vitéz márkájával forgalomba kerülő filmeket. A filmgyár első sikereit Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője, Jókai Mór Aranyembere, Babits Mihály A gólyakalifa című regénye, Molnár Ferenc: A testőr című vígjátéka, Knoblauch A faun című világsikert aratott színdarabja jelentették.

1916 október 16-án alakult meg egymillió korona alaptőkével, s a maga idején Európa egyik legmodernebb filmműterme volt, amely az egykori zuglói Lövészegyesület helyén épült fel. Alapítója dr. Janovics Jenő, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója volt, aki korábban Proja-márkanév alatt készített filmeket, melyek a Projectograph útján kerültek a forgalomba. Néhány film elkészítése után azonban függetlenítette magát a Projectograph cégtől, Kolozsvárott műtermet hozott létre, Budapesten pedig felállította a Corvin-filmgyár kölcsönző irodáját. A gyár főrendezője ekkor Korda Sándor lett. A következő évben a Corvin-filmgyárhoz társtulajdonosi minőségben belépett Pásztory M. Miklós. Janovics 1917 áprilisában eladta a céget Kordának és Pásztorynak, akik kizárólagos joggal szerződtették a gyárhoz Várkonyi Mihályt, aki ily módon más gyárak filmjeiben nem játszhatott.

Épülő Corvin műterem 1917Korda és Pásztory még ugyanebben az évben felépíttette a Corvin filmgyár negyven méter hosszú, európai színvonalú, korszerű üvegműtermét, mely még ma is áll és sok évtizeden át volt a magyar filmgyártás fontos helyszíne. A műterem körül szépen ápolt virágoskert és ligetes, erdős terület volt, amelyet gyakran használtak külsőben játszódó jelenetek felvételeinél. Az utcai fronton négyszögletes épületben helyezték elaz irodákat és a kiszolgáló egységeket: az asztalosműhelyt, a laboratóriumot, az öltözőket, a szobrász-, festő-, parókakészítő- és kasirozóműhelyeket, valamint a jelemeztárat és a butorraktárat. Emögött, egy kétszintes faépületben helyezték el a díszlet- és kelléktárat. A háborús konjunktúra a Corvin működésére is kedvezően hatott. A filmbehozatali tilalom növelte a magyar filmek iránti hazai keresletet, s ezzel egy időben a Corvin filmjei nemzetközi piacra is kijutottak. A Corvin filmgyár  közben részvénytársasággá alakult, alaptőkéjét előbb két és fél millióra, majd öt millióra emelte. A legkitűnőbb szakemberek léptek a Corvin kötelékébe, az üzleti részt Pásztory M. Miklós vezette, a művészeti munkát Korda Sándor irányította. Ő művészeti vezetőként és rendezőként is rendkívül fontos szerepet szánt az irodalmi alapanyagnak. Újítása az amerikai mintájú filmdramaturgia megszervezése volt, melyet Vajda László hírlapíró vezetett. A Corvin legtöbb filmjének forgatókönyvét írta, majd később Németországban európai hírű szakemberré vált, a többi között G. W. Pabst munkatársa lett.

Az I. világháború után a Corvin működése hanyatlani kezdett. Korda Sándor elhagyta az országot, helyét Garas Márton foglalta el. Hamarosan Vajda László is távozott. Az amerikai filmek dömpingje miatt a magyar filmek egyre inkább háttérbe szorultak. Évről-évre kevesebb film forgott a Corvin műtermében. 1922-ben átmenetileg a Corvin filmgyár be is szüntette a játékfilmkészítést s ehelyett külföldi filmek forgalomba hozatalára rendezkedett be, valamint útjára bocsátotta saját filmhíradóját, amely Corvin Híradó címen 1923 és 1926 között összesen 40 kiadott számot ért meg. A műteremben ezalatt két esztendeig csend honolt, majd 1923-ban modernizálták és átszervezték a gyárat, amelynek vezérigazgatója Barna Károly, igazgatója Engel Fülöp lett. A 18 méter magas műterem 4x20 méter alapterületével Közép-Európa harmadik legnagyobb műterme lett. Nyugati fala széttolható volt a szélesebb perspektívák érdekében. 2500 Amperes áramfogyasztásával meghaladt egész Zugló áramfelvételét. A műterem közepén a padló néhány négyzetméternyi területen három méterre volt lesüllyeszthető, és akár csobogó szökőkúttá volt átalakítható. A világítást mozgatható csúszóhídon 80 hatalmas ívlámpa biztosította, melyek között voltak négylencsés reflektorok is, amelyek az arc megvilágítását szolgálták. A műterem szomszédságában 1200 négyzetméteres asztalosműhelyt építettek fel, ahol a legmodrenebb szalagfűrészek, gyaluk és esztergapadok dolgoztak. Itt készítették a díszleteklet a Király és a Magyar Színház előadásai számára is. Külön jelmez- és díszletraktár, kasírozó-, kárpítos- és díszletfestőműhely és nyomda is működött a gyár területén. Az óvatos díszletszállítás érdekében a műhelyeket és a műtermet sínrendszerrel kötötték össze. Az ugyancsak a telepen működő laboratóriumot Polik Dezső vezette, és az üzemben minden munkafolyamatot el tudtak végezni a hívástól a színezésen át a kopírozásig, de még a filmfeliratozást és a reklámképek elkészítését is vállalták. A kész felvételi anyagról a muszterkópia elkészítését szükség esetén fél óra alatt el tudták készíteni. Erre azért volt szükség, mert felvétel után rögtön ellenőrizték a kész anyagot, a színészek addig nem is maszkírozhatták le magukat az esetleges ismétlések miatt. A megújult gyártelepet 1923 augusztusában mutatták be a sajtó képviselőinek, akik éppen a Münchenből Budapestre hívott Uwe Jens Kraft német filmrendező Jókai Az egyhuszasos lány című novellájából Egy dollár címmel készítendő filmjének forgatási munkáit vehették szemügyre. Később ugyanitt forgatta Bolváry Géza Mikszáth Kálmán Egy fiúnak a fele című regényének filmváltozatát. Ez a két film azonban a nagymultú Corvin filmgyár hattyúdala volt már, ugyanis a gazdasági viszonyok nem enyhültek és a gyár 1926-ban csődbe ment. 1927-ben a Filmipari Alap megvásárolta a csődbe jutott Corvin filmgyárat. Műtermét más gyártó cégek, külföldi produkciók bérelték, majd itt készült néhány Filmipari Alap által támogatott némafilm, később pedig Hunnia Filmgyár néven a sok nehézség ellenére megszülető és virágzó magyar hangosfilmgyártás fontos helyszíne lett.

A Corvin filmgyár produkciói:

  1. Méltóságos rabasszony (1916)
  2. A dolovai nábob leánya (1916)
  3. Ártatlan vagyok! (1916)
  4. A hattestparancsnok (1916)
  5. Ciklámen (1916)
  6. A nagymama (1916)
  7. Soha többé… mindörökké! (1916)
  8. Szibéria (1916)
  9. Mesék az írógépről (1916)
  10. Mágnás Miska (1916)
  11. Az egymillió fontos bankó (1916)
  12. A gyónás szentsége (1916)
  13. A peleskei nótárius (1916)
  14. Petőfi dalciklus (1916)
  15. A kétszívű férfi (1916)
  16. A szobalány (1916)
  17. Fehér éjszakák (1916)
  18. A feleség (1916)
  19. A csikós (1917)
  20. A gólyakalifa (1917)
  21. Mágia (1917)
  22. Szent Péter esernyője (1917)
  23. Harrison és Barrison (1917)
  24. A riporterkirály (1917)
  25. A piros bugyelláris (1917)
  26. A haza oltára (1917, rövid)
  27. Csaplárné a betyárt szerette (1917, rövid)
  28. Károly bakák (1918)
  29. A kis lord (1918)
  30. A faun (1918)
  31. A testőr (1918)
  32. A kétlelkű asszony (1918)
  33. Harrison és Barrison II. (1918)
  34. Az aranyember (1918)
  35. A gyáva (1918, rövid)
  36. Ica babája (1918, rövid)
  37. Tréfaházasság (1918, rövid)
  38. Tutyut felszarvazzák (1918, rövid)
  39. Tutyu kirúg a hámból (1918, rövid)
  40. Mary Ann (1919)
  41. Fehér rózsa (1919)
  42. A 111-es (1919-1920)
  43. A tékozló fiú (1919)
  44. Ave Caesar! (1919)
  45. Twist Olivér (1919)
  46. Yamata (1919)
  47. A legnagyobb bűn/Mária nővér /Odille Mária (1919)
  48. Fekete tulipán (1919)
  49. Az igazság útja [Kutató Sámuel] (1919)
  50. Se ki, se be! (1919)
  51. Lélekidomár (1919)
  52. Tutyu ismeretséget köt (1919, rövid)
  53. Tutyu lakást keres (1919, rövid)
  54. Cow-boy, mint anyós (1919, rövid)
  55. A sárga árnyék (1920)
  56. Névtelen vár (1920)
  57. Little Fox (1920)
  58. Júdás fiai (1920)
  59. A végszó (1920)
  60. Bolond Istók (1921)
  61. Keresztes vitézek (1921)
  62. Farsangi mámor (1921)
  63. Hétszáz éves szerelem (1921)
  64. New-York express kábel (1921)
  65. Az áruház gyöngye (1921, rövid)
  66. Országos Apponyi ünnep (1921, riport)
  67. Majális a vérmezőn (1921, riport)
  68. Motorcsónak verseny (1921, riport)
  69. Lapterjesztők boxversenye (1921, riport)
  70. Budapest ifjúsága üdvözli Harding elnököt hivatalbalépése alkalmából (1921, riport)
  71. Olavi (1922)
  72. Willi Drill (1922)
  73. Freddy (1922, rövid)
  74. Árvák imája (1922, rövid)
  75. Múlt és jövő (1922, riport)
  76. Egy dollár (1923)
  77. Egy fiúnak a fele (1924)
  78. Az őrszem (1924)
  79. Magyar cserkészélet (1924, riport)
  80. Terike (1927)

A Corvin filmgyár műtermében forgatott más produkciók:

  1. Drakula halála (1921)
  2. Doktor Gaudeamus háza (1921)
  3. Dauphin (1922)
  4. A síron túl (1923)
  5. A lélek órása (1923)
  6. A Pál-utcai fiúk (1924)
  7. Rongyosok (1925)
  8. A csárdáskirálynő (1926)
  9. A Noszty fiú esete Tóth Marival (1928)
  10. Cigánylakodalom (1928)

A Corvin filmgyár által forgalmazott filmek:

  1. A kormányzó (1915)

Forrás: Filmlexikon (Castiglione-Székely) ♦ Nemeskürty István. A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. Magvető ♦ Látogatás a Corvin-gyárban (Színházi Élet, 1920/24.) ♦ Magyarország, 1923/187. ♦ Budapesti Hírlap, 1923/188. ♦ Pesti hírlap, 1923/186.

Galéria