Korb Flóra

Korda Zoltán

Korda Sándor
Rendező, forgatókönyvíró, producer, filmkritikus

Születés: Pusztatúrpásztó, 1893. szeptember 16.
Halálozás: London, 1956. január 23.

Eredeti neve: Kellner Sándor László
Szülei: Kellner Henrik gazdatiszt, Weisz Ernesztina
Testvérei: Korda Zoltán és Korda Vince szintén a filmiparban szereztek maguknak nevet
Lakása: Budapest VII. Erzsébet körút 45-47. (1921)

Sir Alexander Korda, ahogy pályája csúcsán nevezték, a magyar Alföld eldugott kis falujában született. Az 1910-es évek elején újságíróként kezdte pályáját, érdeklődése hamar a filmek felé fordult, több filmes szaklapot alapított és szerkesztett. (Független Magyarország munkatársaként kezdte újságírói pályáját,  az 1910-es évek elején Párizsból küldött tudósításokat, 1912-ben a Színházi Élet és a Világ filmrovatát vezette, cikkeket írt a Mozgófénykép Híradóba,  1912-ben lapot alapít Pesti Mozi, majd 1913-ban Mozi, 1915-ben Mozihét címen, ez utóbbinak 1918-ig volt a főszerkesztője).
A magyar filmtörténészek az egyik első magyar filmkritikusként, a magyar filmelméleti gondolkodás úttörőjeként tartják számon. 1914-ben kezd rendezni, 1917-ben pedig már a legnagyobb magyar filmgyár, a Corvin igazgatója és főrendezője. Európai színvonalú, korszerű műtermet építtetett, s kialakította a filmgyártás máig érvényes rendjét és munkastílusát. A műterem még ma is áll, és sok évtizeden át volt a magyar filmgyártás fontos helyszíne. Korda igényességét jelzi, hogy studióvezetőként és rendezőként is rendkívül fontos szerepet szánt az irodalmi alapanyagnak. Újítása az amerikai mintájú filmdramaturgia megszervezése volt, melyet Vajda László hírlapíró vezetett (aki később Németországban európai hírű szakemberré vált, G. W. Pabst munkatársa lett), a legtöbb Corvin forgatókönyvet ő írta. A Corvin filmgyár fő célkitűzése az igényes irodalmi filmek készítése volt.  A terveikben első helyen a magyar irodalom klasszikusai szerepeltek, melyek megfilmesítése sajátos levegőjű filmeket eredményezett. Ezek egyike Az aranyember (1918),  mely a romantikus prózairodalom legkiemelkedőbb magyar képviselője, Jókai Mór regénye alapján készült. A filmet Korda Sándor rendezte, s ez az egyetlen magyarországi filmje, mely fennmaradt.
1919-ben a Tanácsköztársaság idején direktóriumi tagként a filmgyártás művészeti vezetője volt, ezért a Tanácsköztársaság leverése után kénytelen elhagyni Magyarországot. 1919-1922-ig  a bécsi Sascha Film rendezőjeként kosztümös történelmi filmekkel nemzetközi hírnévre tesz szert, 1923-ban Berlinben pedig már saját filmgyárat alapít (Alexander Korda Film Company), pikáns vígjátékokat rendez.
Az európai sikerek után nyitva áll az út számára Hollywoodba (1926-ban a First National rendezője). Filmjeivel sikert arat, néhány év múlva mégis visszatér Európába, mivel az amerikai filmgyártás egyetlen motivációján, a közönségsiker elérésén túl nála mindig fontos szerepet játszik a kulturális presztízs ambíciója, melyet Hollywoodban nem érvényesíthet.
1930-ban Párizsban dolgozik, ahol Marcel Pagnollal elkészíti a Marius-t a francia filmművészet egyik első, ma már klasszikusnak számító, hangos filmjét, 1932-ben Londonban telepszik le. Korda, aki mindig, minden társaságban megtalálta a helyét, szellemességével, lenyűgöző gondolataival mindenkit meghódított, hamarosan a brit kulturális és társas élet középpontjába kerül.  Sikerül talpra állítania az amerikai filmek dömpingjétől válságba került angol filmgyártást. Létrehozza a London Film Ltd.-t, Denhamben felépítteti a filmvárost, s néhány év alatt versenyképessé teszi az angol filmet. Rendezői pályája is ezekben az években éri el csúcspontját. Már korábbi filmjeiből (Tragödie im Haus Habsburg, 1924; Eine Dubarry von heute, 1927; The Privat Life of Helen of Troy, 1927) is kiderült, hogy Kordát az egyén titkos, privát története és a közösség nyilvános története, ösztönsors és világtörténelem kapcsolata érdekli. Londoni filmjeinek is kedvenc témája a királyok és más kiemelkedő történelmi személyiségek szerelmi élete. (The Private Life of Henry VIII. 1933; The Privat Life of Don Juan, 1934; Rembrant, 1936; That Hamilton Woman, 1941)
1942. nyarán VI. György angol király lovaggá üti az angol filmiparban szerzett érdemeiért, az angol nemzeti filmgyártás fellendítéséért. Az utóbbi években megjelent Korda monográfiákból kiderül, hogy a megtiszteltetés nem csupán produceri eredményeinek szólt, hanem annak a titkos tevékenységnek, mellyel hozzájárult a nácizmus elleni küzdelemhez.
Sir Alexander Korda hét országban összesen 68 filmet rendezett, 61 film producere volt. Magyarországon készült filmjei közül csak Az aranyember rövidített, német verziója, a Nagymama és a Yamata rövid töredéke maradt fenn.
Az angol filmtörténészek egyhangúan elismerik, hogy a brit filmproducerek közül egy sem rendelkezett a erőnek, az egyéniségnek és a fantáziának azzal a keverékével, mely Sir Alexander Kordát nemcsak Anglia, hanem a világ egyik legtekintélyesebb, legkarizmatikusabb filmmoguljává tették. Ő volt az egyetlen angol producer, akit extravagáns showman-i képessége, nagyarányú rizikóvállaló készsége miatt még Hollywoodban is komolyan vettek, sőt tiszteltek. Korda negyedszázad alatt bebizonyította, hogy egyenlő velük fényes kasszasikerek megvalósításában, ugyanakkor olyan kifinomultsággal és stílussal rendelkezik, melyet ők soha nem tudtak elérni.

1921. március 1-én feleségül vette Farkas Antónia színésznőt, aki ekkor felvette a Korda Mária (Maria Corda) nevet. Nevét hivatalosan 1917-ben magyarosította.

MAGYAR FILMJEI

Producer:

  1. Szent Péter esernyője (1917)
  2. A csikós (1917)
  3. Mágia (1917)
  4. A gólyakalifa (1917)
  5. A riporterkirály (1917)
  6. A piros bugyelláris (1917)
  7. Harrison és Barrison (1917)
  8. Ica babája (1917, rövid)
  9. Harrison és Barrison II. (1918)
  10. Károly bakák (1918)
  11. A kétlelkű asszony (1918)
  12. A testőr (1918)
  13. A faun (1918)
  14. Tréfaházasság (1918, rövid)
  15. Tutyut felszarvazzák (1918, rövid)
  16. Tutyu kirúg a hámból (1918, rövid)
  17. A gyáva (1918, rövid)
  18. Mary Ann (1919)
  19. Se ki, se be! (1919)
  20. A 111-es (1919-1920)
  21. Yamata (1919)
  22. A tékozló fiú (1919)
  23. Fehér rózsa (1919)
  24. Ave Caesar! (1919)
  25. Az igazság útja /Kutató Sámuel (1919)
  26. Fekete tulipán (1919)

Rendező:

  1. Őrház a Kárpátokban (1914)
  2. A becsapott újságíró (1914) – Zilahy Gyulával
  3. Tyutyu és Totyó (1915) – Zilahy Gyulával
  4. Lyon Lea (1915) – Pásztory Miklóssal
  5. A tiszti kardbojt (1915) 
  6. A falu rossza (1915) – Pásztory Miklóssal
  7. Fehér éjszakák /Fedora (1916)
  8. A nagymama (1916)
  9. Liliomfi (1916) egyes források szerint
  10. Mesék az írógépről (1916)
  11. A kétszívű férfi (1916)
  12. Az egymillió fontos bankó (1916)
  13. Ciklámen (1916, filmterv)
  14. Vergődő szívek (1916) – egyes források szerint Korda, más források szerint Janovics Jenő rendezte
  15. A nevető Szaszkia (1916)
  16. Mágnás Miska (1916)
  17. Szent Péter esernyője (1917)
  18. A gólyakalifa (1917)
  19. Mágia (1917)
  20. Harrison és Barrison (1917)
  21. A faun (1918)
  22. Harrison és Barrison  II. (1918)
  23. Károly bakák (1918) - egyes források szerint
  24. Az aranyember (1918)
  25. Mary Ann (1918)
  26. Ave Caesar! (1919)
  27. Fehér rózsa (1919)
  28. Yamata (1919)
  29. Az igazság útja /Kutató Sámuel (1919) - egyes források szerint
  30. Fekete tulipán (1919)
  31. Se ki, se be! (1919)
  32. A 111-es (1919-1920)

Forgatókönyvíró:

  1. Lyon Lea (1915) – Pásztory Miklóssal
  2. A tiszti kardbojt (1915) 
  3. Fehér éjszakák/Fedora (1916)
  4. A nagymama (1916)
  5. Mesék az írógépről (1916)
  6. A kétszívű férfi (1916)
  7. Az egymillió fontos bankó (1916)
  8. Ciklámen (1916, filmterv)
  9. Mágnás Miska (1916)
  10. A gólyakalifa (1917)

Rendezőasszisztens:

  1. A dolovai nábob leánya (1916)

BÉCSBEN KÉSZÜLT FILMJEI

Rendező:

  1. Prinz und Bettelknabe/Seine Majestät das Bettelkind (1920)
  2. Serpolette (1922)
  3. Herren der Meere (1922)
  4. Samson und Delila (1922)
  5. Eine Versunkene Welt / Die Tragödie eines verschollenen Fürstensohnes (1922) 

Forgatókönyvíró:

  1. Dauphin/ Der Dauphin von Frankreich (1922)

BERLINBEN KÉSZÜLT FILMJEI

Rendező:

  1. Das unbekannte Morgen (1923)
  2. Tragödie im Hause Habsburg  (1924)

Producer:

  1. Jedermanns Frau  (1924)
  2. Der Tänzer meiner Frau  (1925)
  3. Madame wünscht keine Kinder (1926)
  4. Eine Dubarry von heute  (1927)

HOLLYWOODI FILMJEI

Rendező:

  1. The Stolen Bride (1927)
  2. The Private Life Helen of Troy (1927)
  3. Yellow Lily (1928)
  4. Night Watch (1928)
  5. Love and the Devil (1929)
  6. The Squall (1929)
  7. Her Private Life (1929)
  8. Lilies of the Field (1930)
  9. Women Everywhere (1930)
  10. The Princess and the Plumber (1930)

PÁRIZSBAN KÉSZÜLT FILMJEI

Rendező:

  1. Die Manner um Lucie  (1931)
  2. Rive Gauche (1931)
  3. Marius (1931)
  4. Zum Goldenen Anker (A Marius német változata) (1931)
  5. Längtan till havet (1931) – John W. Brunius-szal
  6. The Girl from Maxim's  (1933)
  7. La Dame de Chez Maxim (1933)

Producer:

  1. Die Manner um Lucie  (1931)
  2. The Girl from Maxim's  (1933)
  3. La Dame de Chez Maxim (1933)

NAGY-BRITANNIÁBAN KÉSZÜLT FILMJEI

Rendező:

  1. Service for Ladies (1932)
  2. Wedding Rehearsal   (1933)
  3. The Private Life of Henry VIII.  (1933)
  4. The Rise of Catherine the Great (1933) – Paul Czinnerrel
  5. The Private Life of Don Juan (1934)
  6. Rembrandt (1936)
  7. Perfect Strangers   (1945)
  8. An Ideal Husband   (1947)

Producer:

  1. Lucy és a férfiak (1931)
  2. Service for Ladies (1932)
  3. Men of Tomorrow (1932)
  4. That Night in London (1932)
  5. Wedding Rehearsal   (1933)
  6. The Rise of Catherine the Great (1933)
  7. The Private Life of Henry VIII.  (1933)
  8. Councel’s Opinion (1933)
  9. Cash (1933)
  10. Strange Evidence (1933)
  11. The Private Life of Don Juan (1934)
  12. A vörös Pimpernel (1934)
  13. The Private Life of the Gannets (Documentary short) (1934)
  14. Eladó kísértet (1935)
  15. Sanders of the River (1935)
  16. A férfiak nem istenek (1936)
  17. Rembrandt (1936)
  18. Forget Me Not (1936)
  19. Mi lesz holnap? (1936)
  20. Miss Bracegirdle Does Her Duty (1936)
  21.  The Conquest of the Air (1936)
  22. The Man Who Could Work Miracles (1936)
  23. A Vörös Pimpernel visszatér (1937)
  24. Elefántfiú ( 1937)
  25. Fire Over England (1937)
  26. I, Claudius (1937)
  27. Knight Without Armour (1937)
  28. Paradise for Two (1937)
  29. Sötét utazás (1937)
  30. A válóperes leány (1938)
  31. Action for Slander (1938)
  32. Prison Without Bars (1938)
  33. Riadó Indiában (1938)
  34. South Riding (1938)
  35. The Challenge (1938)
  36. Négy toll (1939)
  37. Over the Moon (1939)
  38. Q Planes (1939)
  39. The Lion Has Wings (1939)
  40. The Spy in Black (1939)
  41. 21 Days (1940)
  42.  A bagdadi tolvaj (1940)
  43. That Hamilton Woman (1941)
  44. Lydia (1941)
  45. Old Bill and Son ( 1941)
  46. A dzsungel könyve (1942)
  47. Perfect Strangers   (1945)
  48. An Ideal Husband   (1947)
  49. Anna Karenina (1948)
  50. Ledőlt bálvány (1948)
  51. A harmadik ember (1949)
  52. The Wooden Horse (1950)
  53. Animated Genesis (Short) (1952)
  54. A Kid for Two Farthings (1955)
  55. III. Richard (1955)

Könyvek Korda Sándorról:

  • Tábori, Paul:  Alexander Korda   London, 1959. Oldbourne, 324 p.
  • Kulik, Karol:  Alexander Korda : the man who could work miracles. - London : Allen, 1975. - IX, 407 p., 16 t. ; 22 cm
  • Tóbiás Áron: Korda Sándor Bp. 1980. M. Filmtud. Int. és 121 p (Filmbarátok kiskönyvtára)
  • Korda , Michael: A szerencse fiai: A Korda testvérek regényes élete. (Ford: Fencsik Flóra) Bp. 1983. Európa,  586 p.
  • Drazin, Charles:  Korda : Britain's only movie mogul  London 2002. Sidgwick & Jackson  411 p.
  • Vermes Judit:  Korda Sándor, a filmmogul  Bp. Kornétás 2011. - 56 p

Korda Sándor cikkei:

  • A rendőr és a mozifölvétel. Világ. 1912. aug. 11. 22.p.
  • A párizsi mozikról In: Mozgófénykép Híradó 1912/23
  • Lehet-e művészet a mozi In: Mozgófénykép Híradó 1912. 534 p.
  • Néma színész In: Mozgófénykép Híradó 1912. 553. p.
  • Néma vászon (nincs szignálva) In: Mozgófénykép Híradó 1912. 693.p.
  • A mozi rendezője In:Mozgófénykép Híradó 1912. dec.
  • Filmírók, filmszínészek és filmcsirkefogók I-II. In: Mozgófénykép Híradó 1913/18/19
  • Psilander In: Mozgófénykép Híradó 1913/ 22. szám
  • Közönség és a moziszínészek In: Mozgófénykép Híradó 1913/27
  • Hogyan kell mozidarabot írni. In: Színházi élet 1916/46
  • A magyar filmgyártás jövője. (Cikksorozat I.) In. Mozihét, 1917/36
  • A magyar filmgyártás jövője. (Cikksorozat II.) A magyar filmgyártás és a németek. – Egynémely aktuálitás In:Mozihét, 1917/37
  • Németek a magyar filmgyártás ellen. In. Mozihét 1917/45
  • A magyar, osztrák és a német filmgyártás. Mozihét 1917/46
  • Harcok a béke után. A huszonöt millió filmkoncernről, a magyar filmgyárakról és egyebekről. In:Mozihét, 1917/ 51
  • Csak trükk! Színházi Élet, 1918/15
  • Filmkölcsönzők és filmgyárosok ellen In: Mozihét 1918/40/41/42

Források: FamilySearch (születési házassági 1921

Galéria