KÁROLY BAKÁK

Károly-bakák (címváltozat), Károly Foot-soldiers (angol címfordítás)

Alkotók

Pásztory M. Miklós rendező
Korda Zoltán rendező (egyes források szerint)
Korda Sándor rendező (egyes források szerint)
Korcsmáros Nándor író (regény, 1917)

Szereplők

Beregi Oszkár Epres János
K. Demjén Mari Epres János édesanyja
Kürthy József kocsmáros
Bedő Ilona Juliska, a kocsmáros lánya
Mészáros Alajos Horváth Feri
Veszpréminé Ágh Ilona Horváth Feri édesanyja
Berky József Gombos Pali
A győri 19-es gyalogezred  
Wagner ezredes  

Produkciós stáb

Pásztory M. Miklós producer
Korda Sándor producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin gyártó cég
Corvin forgalmazó cég
1918. április 15. (Uránia, Corso) bemutató
119/1920 cenzúrahatározat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 3 felvonásos, hossza a 119/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1130 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Biczó András)

Bibliográfia

  • Mozihét, 1918/4, 11, 14
  • Színház és Divat, 1918/15
  • Mozi-Világ, 1918/11
  • A mozi (Miskolc), 1918/32
  • Pesti Hírlap, 1918. január 23.
  • Budapesti Hírlap, 1918. április 9.
  • Világ, 1918. április 9.
  • 8 Órai Újság, 1918. április 14, 17
  • szöveges plakát 1918-ból, (OSZK plakáttára)
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1260. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 85. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)

Tartalom

Kitör a háború, a fiatal parasztlegény, Epres János bevonul a Károly bakákhoz. A front-élet nehézségeiért az a tudat kárpótolja, hogy otthon hűséges menyasszonya, Juliska vár rá. Egy ütközetben megsebesül, s az oroszok fogságába esik. Bajtársai, akik látták, hogy sebesülten elbukott, azt hiszik, elesett.  Legjobb barátja, Gombos Pali könnyek között írja meg János anyjának a szomorú hírt. Epres megszökik a fogságból, és sok viszontagság után visszatér ezredéhez. Gyógyulása után szabadságot kap, és boldogan siet haza, hogy keblére ölelje anyját és szerető mátkáját. Juliska, ki halottnak hitte, hűtlenné lett emlékéhez, és éppen ezen a napon tartja esküvőjét a gazdag Horváth Ferivel. A feldúlt János, bosszúszomjasan rohan a lakodalmas házhoz, hogy leszámoljon a hűtlennel. A fiatal férj kerül az útjába, akit keserű szemrehányással illet, amiért elrabolta tőle kedvesét. Már-már dulakodásra kerül a sor, de ekkor a házból kihallatszik a fiatalasszony hívó szava, s Feri bemegy hozzá. Az ajtó mögé húzódó Epres tanúja lesz, hogy Juliska mennyire szereti urát, ezért lemond a bosszúról. Anyjától úgyszólván el sem köszön, fájó szívvel visszamegy a harctérre. Hamarosan Horváth is bevonul, ő is a Károly bakákhoz kerül, itt értesül kisfia születéséről. Mindenki gratulál neki, csak Epres szívét szorítja össze a keserűség vetélytársa boldogsága láttán. Ismét ütközetbe kerül az ezred. Epres és Horváth is megsebesülnek.  Eszméletlenül fekszenek egy gránáttölcsér oldalában. Epres tér előbb magához, súlyos térdlövése van, mely elvérzéssel fenyegeti. Bekötözi sebét, s ekkor segélykiáltást hall. Körülnéz. Meglátja a magatehetetlenül heverő Horváthot halálos mély sebbel a nyakán, amint kérően nyújtja felé a kezét. Előbb feltámad benne a gyűlölet, elfordul tőle, de ekkor képzeletében megjelenik az asszony, amint kisgyermekét esdőn nyújtja felé, s az ura életéért könyörög. Epres  lelkében feltámad a régi nagy szerelem emléke, saját kötését letépi, és Horváth vérző sebét köti át vele.  Mivel úgy érzi, hogy neki nincs kiért élnie megadja magát a sorsnak. Ütközet után Gombos Pali jön a szanitécekkel, rátalál a két sebesültre, szomorúan látja, hogy elkéstek, János már nem él. Megilletődötten  öleli át halott barátját, keze megakad Epres zubbonya alá rejtett imakönyvében, melybe a haldokló neki üzent, s kérte, hogy írjon édesanyjának, mintha még életben lenne. Horváth felépül, és szabadságra megy. Nem meséli el szeretteinek, hogy kinek az önfeláldozása árán menekült meg a haláltól. Az öreg Epresné kopogtat, a fiától érkezett levelet szorongatja, s megkéri Horváthot, hogy olvassa fel neki. Horváth leküzdi felindultságát, és felolvassa Gombos Pali levelét, melyben tudatja, hogy János keze nehezen gyógyul, de egészséges és nemsokára hazatér.

Érdekességek

  • A Corvin filmgyár Mozihét 1918/14. számában megjelent hirdetésen Pásztor M. Miklós mellett Korda Zoltán szerepel rendezőként, a Színház és Divat 1918/15. számában, a bemutatóról írott cikkben Korda Sándor rendezői kvalitásait dicsérik. 
  • "(A Károly-bakák filmje.) A Corvin filmgyár a napokban végzi utolsó fölvételeit a cs. és kir. 19. gyalogezred rokkantjai, árvái és özvegyei javára készülő filmdrámának. A filmdarab témája Korcsmáros Nándor „Károly-bakák" cimü harctéren megírt és most forgalomba került könyvéből van merítve, amelyhez IV. Károly király írta az előszót A nagysikerűnek igérkozö darab főszerepét Beregi Oszkár, a Nemzeti szinház művésze, játssza. A film jövedelmét az ujbessenyői Wagner Péter cs. és kir. ezredes parancsnoksága alatt álló Károly-ezred kapja." (Pesti Hírlap, 1918. január 23.)

Galéria

Vélemények

„Károly bakák. Április hónapban az Urániában különös érdekességű film kerül bemutatóra, nagyszabású hadifilm, amely Korcsmáros Nándornak, a kitűnő írónak ama hírneves könyve nyomán készült, amely elé a király írt előszót. A könyv és a film címe: Károly-bakák. Egy finoman érző, poéta lelkületű írónak a csaták tüzében szerzett megkapó impressziói adják az alaphangját a drámai feszültségű filmnek, amely a megrázó akció sokaságának középpontjába egy lágy lírával átszőtt, forró szerelmi történetet helyez. A háború negyedik esztendejében végre elérkeztünk a tökéletes hadifilmhez. Film, amely a háború szédítő viharait összehozza kis, elenyésző emberi megnyilatkozásokkal, amely a háború vad realizmusába is meleg színeket lop bele. A dráma főszerepét Beregi Oszkár játssza. Már ez a tény maga is ígéri a filmnek művészi szempontból való kiváló kvalitásait. A művészeken és művésznőkön kívül, akik a darabban játszanak szerepelnek a film háborús részleteiben maguk a Károly bakák is, a király nevéről elnevezett győri 19. gyalogezred hős katonái, akik keleten és délnyugaton a harcok bősz orkánjában vívták ki a „magyar vitézek" nevezetet. A filmről annak idején még szólni fogunk, aminthogy hisszük, hogy a darab hosszú ideig lesz szóbeszéd tárgya az egész magyar kinematográfiában. Itt még csak azt említjük meg, hogy a művészi szempontból fényesen sikerült film megalkotásának érdeme elsősorban újbessenyői Wagner Péter ezredesé, a 19-esek hős parancsnokáé, aki fáradhatatlan agitációval készítette elő a film hatalmas hadi apparátusait, de közreműködött a film minden részletének tökéletessé tételében is. A filmet a Corvin-filmgyár készítette.” (Mozihét, 1918/11)

„Amikor a háború megkezdődött, a színházak mind aktuális darabokat, revüket játszottak, és a német filmgyárak is siettek elárasztani a mozgókép-színházakat aktuális, háborús drámákkal, amelyek többnyire egy kaptafáról kerültek le. Adva volt egy hős, egy kémnő – ebből fejlődött ki a cselekmény. A közönség – úgy a színházak, mint a mozgókép-színházak közönsége – hamarosan ráunt ezekre az egysémájú háborús darabokra. Magyar filmgyár nem is kísérletezett ilyen filmmel. Most azonban egy nagyarányú, monumentális magyar hadifilmről számolhatunk be, amelyet a „Corvin”, ez az előkelő filmgyár készített Korcsmáros Nándornak hasonló című és annak idején nagy feltűnést keltett regényéből. (Korcsmárost e könyve megjelenése után, mint ismeretes, külön kihallgatáson is fogadta a király.)
A „Károly bakák”-ra senki sem mondhatja, hogy sablonos film. Érdekes színpompás szerelmi történet húzódik végig a darabban, amelynek keretéül szolgál a háború. A mindvégig érdekfeszítő és izgalmasan forró levegőjű darabban egypár olyan grandiózus tömegjelenet van, amilyet nemhogy magyar, hanem külföldi filmeken sem volt alkalmunk megcsodálni. A győri 19-es Károly-bakák is részt vesznek a filmben, amelynek főszerepét Beregi Oszkár alakítja klasszikusan nagy művészettel, lebilincselő érdeklődéssel vonva maga felé a közönség figyelmét. A Nemzeti Színház tagjai közül: Kürti József, Demjén Mari, Mészáros Alajos szerepelnek még főbb szerepekben, de hálás feladat jutott Bedő Ilonának, Veszpréminének és Berky Józsefnek is. A nagy készséget igénylő rendezést a „Corvin” két kipróbált, nagytudású rendezője: Korda Sándor és Pásztory M. Miklós látta el igen sikerülten.” (Színház és Divat, 1918/15.)

„Károly-bakák. A legnívósabb műsor, legelsőrangú művészi nevek és ritka fényes közönség: ez lesz a Károly-bakák filmjének vasárnap délelőtti bemutatóján a hármas keret. Művészeti csemege ez a matiné, mert ritkán találkoztak még az Uránia színpadán egy és ugyanazon alkalommal oly fényes reprezentásai a művészetnek, mint Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Beregi Oszkár, Kacsóh Pongrác, Kurucz János, Korcsmáros Nándor, kik a háború alatt termett legszebb katonadalokat és verseket fogják bemutatni. A Karoly-bakák film külön szenzációja lesz a matinének. A katonasorba került magyar legény hősiességének, nemes jellemének, nagy szívének bámulatosan szép rajza ez a film. Az alföldi kis falu egyszerű parasztlelkének mélységes érzelem világa hűségesen tükröződik abban a. bájos, megható drámában, mely a film meséjét adja. A filmet már vasárnaptól fogva műsorára veszi az Uránia.” (8 Órai Újság, 1918. április 14.)

„Soha annyi regény-témát nem dobott felszínre az élet, mint ma a háború vágtató eseményei kapcsán. Akáclombos kis alföldi falvakban, vagy palotasoros városokban, senkitől sem sejtve megindul a szíveknek csendes drámája a lövészárkon, hadifogságon, élet és halál nagy birkózásán keresztül szövődnek a legmeghatóbb történetek. Regényíróink még félve nyúlnak ezekhez az örök szép témákhoz, de a filmgyártás már szorgalmasan felkutatja azokat, s viszi a népszerűsítés legelterjedtebb eszközéül, a mozival milliók lelkébe. A Károly-bakák című film is, melyet vasárnaptól, 14-től fogva vett müsorára az Uránia, egy megrázó regénytéma feldolgozása. Nem katonai film, nem háborús borzalmak szenzációk gyűjteménye, hanem mélyen érző emberi szívek, szép magyar jellemek cselekvényének megrögzítése. A háború, lövészárok, a véres ütközetek csak okok és alkalmak, melyek belenyúlnak a szereplő emberek élete folyásába, hogy kiváltsák a lelki szegénynek, nemességnek cselekvő erejét. Korcsmáros Nándor a Károly-bakák ezredének neves írója, akinek Károly-bakák című könyvéhez őfelsége személyesen irt előszót, alkalmazta a filmre a történetet, de tulajdonképpeni megírója maga az élet volt.” (8 Órai Újság, 1918. április 17.)

„Jövő vasárnap délelőtt tizenegy Órakor díszes művészmatiné keretében mulatja be az Uránia a Károly-bakák című háborús filmet, amelyet Korcsmáros Nándor írt. Korcsmáros Nándort, a Károly-ezred hős katonai íróját tavaly az a megtiszteltetés érte, hogy Károly király magánkihallgatáson fogadta és ebédre is vendégül látta. A tisztán jótékony célú előadás műsora rendkívül gazdag: Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Beregi Oszkár és Kurucz János fogják bemutatni a háborúban termett katonadalokat. Maga a film, a melynek jövedelmét a Corvin filmgyár a Károly bakák rokkantjai számára ajánlotta fel, egyike lesz a legkitűnőbb háborús filmeknek, hasonlatosan a német Möve-filmhez, a melynek megragadó szépsége még élénkén emlékezetében él a fővárosi közönségnek.” (Budapesti Hírlap, 1918. április 9.)

„Károly-bakák. Korcsmáros Nándor, a Károly-ezred katona-írója, akit a múlt évben az a megtiszteltetés ért, hogy Károly király magánkihallgatáson fogadta, a Corvin filmgyár számára filmdarabot irt a Károly bakákról. Ennek a filmnek a bemutatását az Uránia vállalta magára és a film jövedelmeit a gyár a Károly bakák rokkantjainak ajánlja fel. Jövő vasárnap, e hó 14-én délelőtt 11 órakor díszes művész-matiné keretében lesz a film bemutatása. A tisztán jótékony célú előadás programja rendkívül gazdag: Fedák Sári, Hegedűs Gyula. Beregi Oszkár, Kurucz János és más művészeink a háborúban termett nagyszerű katonadalokat, a mai időknek dalköltészetét mutatják be matiné keretében. Azután magát a filmet mutatja be az Uránia az ünnepi, közönségnek.” (Világ, 1918. április 9.)