SZENT PÉTER ESERNYŐJE

Tartalom

Gregorics Pált bolondnak tartja egész Beszterce. Két fivére, Gáspár és Boldizsár halálos ellenségei bátyjuknak, mert azt hiszik, hogy nagy vagyonát törvénytelen fiára, a kis Wibra Gyurira akarja hagyni. Gregorics Pál ravasz ember, tudja, hogy testvérei gyűlölik, mert gazdagnak hiszik, és irigylik, ezért halála előtt megbíz két kőmívest, hogy egy nagy üstöt, mely titkos értékekkel van tele, falazzanak be. Pál a házat végrendeletében a kis Gyurira hagyja, pénzről nem tesz említést. Halála után a két fivér megveszi a házat Gyuri gyámjától, mert a kőmívesek jó pénzért elárulták, hogy milyen titkos munkát végeztetett velük az öreg Gregorics. Kibontják a falat, de óriási a csalódásuk, mert az üstben nincs pénz, csak kavics meg tégla. Az öreg nagy színes ernyőjét az egyik fivére kidobja az ablakon. A földről az öreg Münz zsidó szedi fel. Közben a szomszédos Glogovára egy kis árva lányt hoznak, a plébános kis húgát, mert anyjuk meghalt, s nincs más aki gondoskodjon a szánalmas apróságról. A kosárkát, melyben a kis Veronika fekszik, kinn felejtik a mezőn. Zivatar támad, de a lányka nem ázik meg, mert ernyőt raktak fölé. Egy falubeli asszony, Adamecné látta is, hogy maga Szent Péter helyezte fölé az ernyőt. A szegény szakállas zsidót nézte Szent Péternek.  Így született a legenda, s ettől kezdve csodájára járnak a lánynak is meg az ernyőnek is. Húsz esztendő telik el. Wibra Gyuri felnőtt fiatalember, jogász.  Veronika gyönyörű virágszál. Gyuri hallott apja állítólagos gazdagságáról, s kutatni kezd a pénz után. Gyámja nem tud róla számot adni, csak egy vörös ernyőre emlékszik, melynek nyele üres volt, s Pál apja negyvennyolcban leveleket csempészett benne. Azt gondolják, hogy talán ebbe rejtette el az öreg a pénzét. Az ernyőnek azonban nyoma veszett. Gyurinak a híres Glogovai ernyő jut eszébe, hamarosan kideríti, hogy ez valóban apja tulajdona volt. Elhatározza, hogy elveszi a pap húgát, hogy ily módon hozzájuthasson a nagy vagyonhoz. Megkéri Veronika kezét, s még az esküvő előtt megnézi az ernyőt, de semmit nem talál a nyelében. Kiderül, hogy a pap a csúf régi nyelet a múlt héten elégette, s újat csináltatott a helyébe. Ezek után Gyuri lemond a házasságról. De mikor megtudja, hogy Veronika öngyilkos akar lenni miatta, mégis oltár elé vezeti a lányt, akit – mint magának bevallja –, nagyon szeret.  (Mozihét, 1917/39)

Érdekességek

• Mikszáth regényéből ezen kívül még két magyar filmváltozat készült: 1935-ben Cziffra Géza és 1958-ban Bán Frigyes rendezésében.

Galéria

Vélemények

Mikszáth Albert (Mikszáth Kálmán fia): Az első Mikszáth-film. A Szent Péter esernyője.  „...Félő. aggódással nézek a vászonra: Nem fogja-e sérteni Atyám emlékét a regényéből átirt film-darab? Milyenek lesznek a vásznon azok az alakok, kik az ő fantáziájában kiforrva, indultak el a nagyvilágba millió és millió olvasóhoz. Milyen hatásuk lesz a jóizü beszédű figuráknak a — néma filmen. A gép gyorsan berreg, feszült idegzettel figyelek. Egyszerre csak jóleső, meleg érzés fut rajtam keresztül, mosolyognom kell. Huszár Károly és Hajdú József a kapzsi Gregorics fivéreket alakításában utólérhetetlen művészettel tolmácsoják a regény mélységes humorát. A kellemes és jóérzés aztán egy percre sem hagyott; Rátkay, Lajtay Várkonyi és Lenkeffy Ica mesteri játéka nagyszerűen, izgalmasan művészi. A fototechnika és a rendezés is első osztályú. Üdvözlőm Décsi igazgatót, kinek művészi érzéke, költséget nem kímélő gavallériája és a siker közt szoros összefüggést látok. — Lássa a Fenségek is el voltak ragadtatva — mondja most ő nekem. — Csak nem akartam előzetesen ezzel befolyásolni a véleményét. -Mikor búcsúzunk, a direktor megkérdezi: — Nem volt szokatlan a mozielőadás muzsikaszó nélkül? ' Megdöbbentem. Volt-e zene? vagy sem. — Higyje meg igazgató úr nem is vettem eszre a zene hiányát, a film finom kidolgozása, kedves beállítása és a regényt teljesen megértő rendezés többet ért minden muzsikánál.” (Pesti Napló, 1917. október 28.)

„A közreműködők mindegyike egy-egy finoman kidolgozott kabinet-alakitással hódolt Mikszáthnak. Rátkay az öreg Gregorics Pál alakjában végtelenül jóízű. Mintha kilépne a regényből, annyira ő a pompás Gregorics. Rátkay, mint öreg úr, mennyi kedély, gyermetegség, mennyi művészet! Lenkeffy Ica a pap húgát játssza. Ragyogóan szép és finom. Várkonyi Mihály, a gyámfiú, aki örökségét keresi. Túlzottan anyagelvű, mégis érthető, ha a pap húga belebolondul. Huszár Károly kacagtató. Szerepének nagyszerű egyénisége ad különleges zamatot. Kürti József, a hétszilvafás, nyakas kálomistának csinálta meg pompás tükörképét. Hajdú József Münz zsidója a decens, művészi alakitások remeke. Ugyanő Szent Péter is, a legenda kviprokvója révén. Lajthay, a pap, Bartos, a középső Gregorics, K. Demjén Mari a látomásos papgazdaasszony és Simon Marcsa egytől-egyig briliánsak.” (Színházi Élet, 1917/44)

„Aminthogy minden kedves Mikszáth könyv első kiadása az első na« pokban elfogyott, nem elégedett meg a közönség a Mikszáth-film „első ki adásával” sem, úgy, hogy most a Mozgókép-Otthon igazgatóságának prolongálni kellett a filmet azokra a nagy tömegekre tekintettel, akik nem tudtak ezideig jegyhez jutni.” (Színházi Élet, 1917/45)