Budapest VIII., Kölcsey utca 4.

Omnia-Mozgóképpalota
Omnia mozi

Budapest egyik legszebb belső terű szecessziós belvárosi premiermozija, amely viszonylag korán megszűnt és amelyről nagyon kevés dokumentum maradt fenn. Állítólag itt mutatta be két francia komikus 1911. december 30-án Budapest közönségének a "moziszkeccs" műfaját, azaz a színpadi jelenetekkel kombinált filmelőadást.

A Gutenberg-Otthon a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete Székházának épült 1907-ben. A négyemeletes épület nagyobb részében (az emeleteken) a fenntartást biztosító bérlakások, kisebb részében (a földszinten és az első emeleten) pedig a szakegylet hivatali helyiségei, könyvtára és előadásokra is alkalmas díszterme, illetve a földszint utca felőli részén üzletek kaptak helyet. A kezdetekben a házban lakott Lechner Ödön építész és maga a tervező Vágó József, de a ház híres lakói közé tartozott Mándy Iván író is. A díszteremnek épült színpad- és nézőtér a belső udvar teljes területét foglalja el, és színpaddal, öltözőkkel felszerelve színielőadások tartására is alkalmas, míg a tulajdonképpeni udvar csak két emeletsorral e felett van.

A filmszínházat a Projectograph Rt. támogatásával Cantor Ferenc és Szűcs Ernő dr., a moziszakma első nemzedékének tagjai alapították 1908-ban a korábbi Intim színház helyén. Az Intim színház 1907. október 12-én Vágó Géza színész-író vezetésével nyílt meg, célja az volt, hogy a délután ráérő közönségnek olcsó pénzért tisztességes és tanulságos szórakoztatást szerezzen. Csak délután tartottak előadásokat, hétvégeken pedig irodalmi esteket. Bejárata a Főherceg Sándor (ma Gutenberg) tér 4. felől, a Gutenberg-palotából volt. A szecessziós stílusban épült szórakozóhelyet egy nagy átépítés keretében mozgóképek vetítésére alkalmassá tették, bejáratát pedig áthelyezték az épülettömb túloldalára, a József körút 31-be. Egy évvel később megnyitották a Kölcsey utca felől is, bár Freund Dezső 1915-ben kapott megbízást az Omnia mozi Kölcsey utcai portáljának tervezésére, melyet Zsolnay pirogránitból és eozinból valósított meg. (A portálnak mára már csak szerkezeti váza maradt meg, megsemmisülésének ideje nem ismert.) A mozi befogadóképessége ekkor 514 fő volt, a terem hossza 30 méter, a vászon mérete 6X6 méter.

A filmszínház érdekeltségében később más szakmabeliek is resztvettek, amig végül az 1921. évi mozirevízió alkalmával a Népnevelő Filmipari Rt. kapta az üzemeltetési engedélyt. A részvénytársaság 30 millió korona alaptőkével alakult és vezérigazgatója Bayer Elemér dr. volt. A tulajdonosváltást egy kisebb átalakítás követte, amelynek eredményeként a férőhelyek számát jelentősen megnövelték: 607 főre. Ezt azonban kényelmi szempontok miatt mégis le kellett csökkenteni, így a férőhelyek számát 584 főben optimalizálták. A húszas évek elején Posner Sándor volt a filmszínház igazgatója, amely színpaddal és saját, 14 tagú szimfonikus zenekarral is rendelkezett. Vetítőkamrájában Schreiber Ferenc és Hajós Gyula dolgozott Ernemann és Hahn-Goertz gépeken.

1926-ban Déry János filmvállalkozó vállalt érdekeltséget a mozinál, majd 1928-ban Rennard Béla, az Uránia későbbi igazgatója vette át a mozi vezetését. 1929-ben, a némafilmkorszak alkonyán az Omnia kénytelen volt zenészeinek egy részétől megválni, így a Schweitzer Oszkár vezette szimfonikus zenekarának létszámát 10 főre csökkentette. Ezidőtájt, a bizonytalan kihasználtság miatt két évadon át a nyári idényben kabaréelőadásokat is tartottak itt, "Talkie Kabaré", majd "Omnia Kabaré" néven. 1931-ben kapcsolódott a moziba dr. Zuckermann Sándor, aki 1941-ig vezette és irányította a színházat. Társa a vezetésben Pásztor Béla rendező és a új igazgató, dr. Rottenberg Henrik volt. Ebben az évben kisebb felújítás keretében Savaco és Western Electric Sound System márkájú hangos leadóval szerelték fel a gépeket, amelyeken Webel Antal és Láng Rezső vetített. A szükségszerű átalakítások következtében a nézőtér befogadóképessége is nőtt, 644 főre. 1939-ben igazgatóváltás következett be, az új igazgatók báró Stralendorff Viktor és Rákosi Ottó voltak.

A mozgó engedélye 1941 június 15-én járt le. Az új engedélyesek az Omnia filmszínház Kft. nevében özv. Poor Endréné, vitéz szendrői Kovách Géza és vitéz Várady Károly voltak. Az új igazgató Déri József Béla, majd vitéz Várady Károly lett, a gépészek: Németh József, Szécsényi László, Almási Kálmán.

A mozi az ostromot sikeresen átvészelte, üzemeltetési jogát 1945-ben a Szakszervezeti Tanács kapta meg. Nevét az arisztokratikusan hangzó "Mozgóképpalotáról", (amely valójában a Gutenberg-palotára utalt), az egyszerű "Omnia mozira" változtatták. Egy évvel később a Kommunista Párt érdekeltségébe tartozó MAFIRT vette át az üzemeltetést, a tulajdonjogot pedig a Gutenberg-palota épületével együtt a Nyomdász Szakszervezet. Az új igazgató Freisinger Zoltán, a gépészek pedig Hiros Ferenc és Herczeg Lajos lettek. Az Omniát a többi fővárosi mozival együtt 1948-ban vette állami kezelésbe a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat.

Nem sokkal később a helyiség funkciója is megváltozott: 1954-55-ben az Állami Déryné Színház költözött a falai közé és Jászai Mari Színház néven működött itt egy darabig. Majd a Hököm Színpadnak adott otthont, azt követően pedig a Gutenberg Művelődési Otthonnak. Legutóbb a Körúti Színház működik a falai között. Kölcsei utcai bejárata a mögötte lévő térrel együtt idegennyelvű könyvesbolt, a József körúti egykori bejárat különböző üzleteknek ad otthont.

Viszonylag nehezen követhető és értelmezhető a mozi különböző bejáratnyitásainak oka, ami egyedül talán tűzvédelmi okokra vezethető vissza. A valójában több hatalmas háztömbből és belső udvarokból álló épületegyüttesben a nézőtér a Gutenberg Otthon bérházának udvarában helyezkedik el, ezért a leglogikusabb megközelítési lehetőség a Gutenberg tér 4., illetve a Kölcsey utca 2. alatt található kapu. Ez utóbbi volt az, amely az utolsó évtizedekben is bejáratul szolgált. Ennek ellenére a kevésszámú fennmaradt fénykép- és filmfelvételen is látható Kölcsey utca 4. portálja és az utca sarkán lévő József körút 31/a. szolgált a mozinak díszes bejáratául. Mindkét bejárat sokkal messzebb esik a nézőtértől, mint az, ami logikusnak tűnik. Mindezeken túl a tízes évekből fennmaradtak olyan hirdetések is, amelyek a lehető legtávolabb, a körút és a Bérkocsis utca sarkán jelölik meg a mozi bejáratát. Erről a helyről végképp nem maradt fenn fényképes dokumentáció.

Források: Filmlexikon (Castiglione-Székely) ♦ Filmművészeti Évkönyvek ♦ Budapesti mozik (Ernst Múzeum, 2001) ♦ Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901-1944 (Magyar Színházi Intézet, 1978) ♦ Budapesti régi mozik ♦ Sulinet ♦ Maison blog ♦ Gutenberg-Otthon társasház ♦ HVG ♦ Magyar Narancs ♦ ÖrökségnapokMűemlékvédelmi bejárás 2011

Galéria