FEHÉR ÉJSZAKÁK

Fedóra (címváltozat), White Nights (angol címfordítás), Weissen Nächte / Fedora (német), Nopţi albe (román)

Alkotók

Korda Sándor  rendező
Victorien Sardou író (dráma: Fedóra, 1882.) 
Korda Sándor forgatókönyv

Szereplők

Berky Lili Fedora
Kürthy György Szergiusz gróf
Berlányi Vanda Szergiusz felesége
Szakács Andor Gorcsakoff herceg, a kormányzó
Körmendy Kálmán a kormányzó fia
Laczkó Aranka Szergiusz anyja 
Harsányi Rezső  Kazimir
Berky József  

Technikai stáb

Virágh Árpád operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Proja - Corvin gyártó cég
Corvin forgalmazó cég
Uher filmgyár laboratóriumi munkák
1916. augusztus 28. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1916. december 27. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
1916. december 31. (Budapest) bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár, Peielle Ernő Bartha Miklós utcai házának keleties pompájú, műkincsekkel megrakott nagy szobái
  • erdélyi havasok

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a korabeli források szerint: 1370 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Földes Imre)
fotó OSZK Színháztörténeti tár (10 db.), MNFA Fotótár (18 db.)

Bibliográfia

  • Kolozsvári Hírlap, 1916. december 25.
  • Mozihét, 1916/37
  • Mozgófénykép Híradó, 1917/40
  • Pesti Hírlap, 1916. augusztus 30.
  • Pesti Napló, 1916. augusztus 30.
  • Színházi Élet, 1916/32
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 121. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 81. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 47, 350. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 114-115. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 186-189, 398.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 320. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 36. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 131,132. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 84-85, 139. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 86, 103. p.
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 52-53.p.

Tartalom

Fényes estélyt ad a népszerűtlen kormányzó, Gorcsakoff herceg, aki tántorítatlan híve a cárnak, és vaskézzel üldözi a forradalmi elemeket, a liberálisan gondolkodókat. A palota nagytermében a kormányzó egyetlen fiának és a dúsgazdag Anna Fedorowna hercegnőnek az eljegyzését tartják. Állig felfegyverzett kozákok gondoskodnak azt est nyugalmáról. A vendégek között van Kirilow Szergiusz gróf is, a dúsgazdag földbirtokos, akiről azt suttogják, hogy kapcsolatban áll a forradalmi és nihilista elemekkel, s akinek felesége titokzatos körülmények között halt meg. A rendőrség megfigyelés alatt tartja a grófot, de bizonyítékok hiányában nem tehetnek ellene semmit. A fényes eljegyzés után boldog mátkaságban élnek a fiatalok, melynek egy napon szörnyű tragédia vet véget. A palota kertjében meggyilkolva találják a kormányzó fiát. Az anarchisták művének vélik a gyilkosságot, kik vezérük elfogatása miatt már régóta bosszúval fenyegetőznek. A gyanú Kirilow Szergiusz grófra terelődik, ki a gyilkosság éjjelén hagyta el Oroszországot. A kormányzó legügyesebb detektívét, Kazimírt küldi utána, akit Fedorowna hercegnő is elkísér, mert szeretne közreműködni vőlegénye gyilkosának elfogásában. Német fürdőhelyen találnak rá a grófra, s az a tervük, hogy a hercegnő magába bolondítja, beismerő vallomásra bírja, s orosz földre csalja, ahol majd letartóztatják. Kezdetben minden a terv szerint halad. A gróf beleszeret a gyönyörű hercegnőbe. Fedorowna kedvesen fogadja udvarlását, s azt javasolja neki, hogy vonuljanak el kettesben a világ szeme elől. Egy orosz határ közelében lévő városkát javasol, s az a terv, hogy ott Kazimir vár majd rájuk embereivel, hogy elfogják, elkábítsák és hazacsempésszék a grófot. Kazimir előre utazik, hogy mindent előkészítsen. Fedorowna és Szergiusz is hamarosan autóba ülnek, és elindulnak. Útközben a szerelmes gróf bevallja, hogy valóban ő gyilkolta meg a kormányzó fiát, ám az is kiderül, hogy jogosan követte el tettét, mert a gróf visszaélt bizalmával, és elcsábította a feleségét. Ekkor a hercegnő lelkében váratlan fordulat történik, miközben a vallomást hallgatja, rájön, hogy Gorcsakoff akkor követte el aljas tettét, amikor ő már a menyasszonya volt, tehát kettős szerelmi játékot űzött. Elfordul vőlegénye emlékétől, s rádöbben, hogy észrevétlenül beleszeretett Szergiuszba, akit most készül hóhérkézre adni. Az utolsó pillanatban megállítja az autót, és parancsot ad a visszafordulásra. Kazimir az ügynökeivel hiába vár a zsákmányra. Fedorowna és Sergius távol a véres cári Oroszországtól megtalálja az igazi boldogságot.

A Mozihét 1916/37. számában megjelent tartalomleírás: „Orosz földön játszódik le ez a lüktető drámaiságú történet. Az orosz kormányzónak, Gorcsakoff grófnak egyetlen fiát, aki jegyese volt a dúsgazdag Fedorowna hercegnőnek, meggyilkolják. Mindenki előtt bizonyos, hogy a gyilkosság anarchisták műve, mert egy anarchista vezér elfogatása miatt már rég ígérgetik bosszújukat egy anarchista szövetség tagjai. S a gyanú egy ifjú, s a rendőrség által rég figyelt orosz mágnásra, Kirilov Szergiusz grófra terelődött. Szergiusz gróf a gyilkosság éjjelén szökött meg Oroszországból. A kormányzó utána küldi legügyesebb kémét és detektívjét, Kazimirt. De elmegy Fedorowna hercegnő is a detektívvel. Ö is közre akar működni abban, hogy elfogja és orosz földre hurcolja a vőlegénye gyilkosát. Meg is találják egy német fürdőhelyen Szergiusz grófot és elkezdődik a hercegnő munkája. Magába akarja Szergiuszt bolonditani, s igy akarja tőle kicsikarni a vallomást. Szergiusz bele is szeret a hóditó szépségű hercegnőbe — de Fedorowna Anna is halálosan megszereti a daliás férfit. Szerelmére azonban akkor jön csak rá, amikor egy éjjelen tőrbe csalták már Szergiuszt, s csak percek választják el attól, hogy rájuk törjön Kazimir, s embereivel átcipelje a határon, orosz földre a kormányzó fiának gyilkosát. Mert kiderült, hogy tényleg Szergiusz volt a gyilkos — de joggal ölte meg a fiatal Gorcsakoffot. Rútul visszaélt ez bizalmával, s elcsábította feleségét. Amikorra drámai történetét meggyónja a hercegnőnek Szergiusz, meg is jelenik Kazimir bérenceivel. Most már csak a csoda mentheti meg Szergiuszt. Lent várja az autó, amely orosz határig meg sem áll vele. De minden csodánál többet tehet egy szerelmes asszony. A hercegnő maga menti meg szerelmesét, akit az örvény szélére sodort, a végső veszély pillanatában.”

Short English content: The film starts with the engagement party of Prince Gorcsakoff (the son of the governor loyal to the Tsar)and Anna Fedorowna. Soon after, the governor's son is killed in the palace garden. The murder is believed the work of anarchists, and count Sergius Kirilow is suspected, who left Russia on the night of the murder. The governor sends his most skilled detective Casimir to follow him. The  was also accompanied by princess Fedorowna because she wants to help in arrest of her fiancé’s killer. They meet the count in Germany, and their plan is that the princess seduces him, she persuades him to confess that he committed the crime, and she lures him home to Russia, where he will be arrested. Initially, everything goes according to plan. The count falls in love with the beautiful princess. He confesses that he killed the governor's son, but it is also turns out the he was right, because the prince seduced his wife. After hearing this Anna Fedorowna turns away from her fiancé’s memory. And she decides not to pass Sergius (with whom she fell in love unnoticed) to the hangman’s hands.

 

Galéria

Vélemények

„Most már, szemlélve a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség hangulatát, a Corvin-filmek mély, őszinte hódításáról kell beszámolni. A Fehér éjszakák-ban mindenkit megfogott annak erős drámaisága, művészivé érett technikája; a fő női szerepben Berky Lilinek játéka. Berky Lili nevéhez fűződik az első, igazán jó magyar filmnek, a Tolonc-nak sikere. Már akkor kitűnő volt. Azóta egész sor új filmen keresztül a magyar közönség legkedveltebb mozi-művésznője lett. A szereplése kész sikert jelent egy-egy film számára.” (Pesti Hírlap, 1916. augusztus 30.)

„Első nap két filmet mutatott be a Corvin filmgyár. Az első a Fehér éjszakák cimű regényes történet, amelynek szüzséje Sardou Fedorájából való. Az izgalmasan fejlődő cselekmény végig lekötötte és elragadta a nézőket. Pompás film ez. Berky Lili mellett a férfi főszerepeket Kürthy György, a Nemzeti Színház kitűnő tagja (a filmen pompásan bevált, megnyerő színész), Körmendy Kálmán, Szakács Andor, Harsányi Rezső és Berlányi Vanda játszották. A filmet kitűnően és művészi ízléssel rendezte Korda Sándor, a Corvin filmgyár rendezője.” (Pesti Napló, 1916. augusztus 30.)