A DOLOVAI NÁBOB LEÁNYA

The Dolova Nabob’s Daughter (angol címfordítás), Fara nababului din Dolova (román)

Alkotók

Janovics Jenő rendező
Herczeg Ferenc író (színdarab, 1893) 

Szereplők

Berky Lili  Jób Vilma
Csortos Gyula Tarján Gida főhadnagy
Janovics Jenő Merlin báró
Mészáros Alajos Bilitzky kadét
Berky Kató Szentirmayné
Ihász Aladár Szentirmay kapitány
Szakács Andor Jób Sándor, Vilma apja
Berky József tisztiszolga
Fáy Flóra Domaházyné, Jób Sándor húga
Kozma Hugó  
Dezséri Gyula  
Nagy Gyula  
Pap Katinka  
Harsányi Rezső  
A 9. Honvéd huszárezred tisztikara és legénysége  

Technikai stáb

Fekete László operatőr
Virágh Árpád operatőr (más források szerint)
Korda Sándor segédrendező

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin filmgyár gyártó cég
Corvin filmgyár forgalmazó cég
Uher filmgyár laboratóriumi munkálatok
1916. augusztus 29. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1916. szeptember 9. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
1916. szeptember 25. (Royal-Apolló) bemutató

„A Corvin-filmek felvételei, a Corvin-filmek technikai tökéletessége az Uher-filmgyár magas kvalitásait dicsérik. A felvételeket, mint már erről megemlékeztünk, Virágh Árpád, az Uher-filmgyár kiváló operatőrje készítette. Virághnak Magyarországon az első munkája a tizennyolc Corvin film felvétele. Bizonyságot tett velük arról, hogy Párisból és Berlinből abszolút tökéletes szaktudást hozott haza magával.” Mozihét, 1916/36

Külső forgatási helyszínek

  • Bánffy család válaszúti kastélya
  • Mezőség, Mócs és környéke
  • Marosvásárhely, sátortábori gyakorlótér
  • Maros folyó és partja

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 3 felvonásos, eredeti méterhosszát nem ismerjük.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Földes Imre)

Bibliográfia

  • Kolozsvári Szemle, 1916/37, 185.
  • Mozihét, 1916/34, 35, 36, 37, 40, 54, 1917/29
  • Mozgófénykép Híradó, 1916/38
  • Pesti Hírlap, 1916/241
  • Színház és Divat, 1919/7
  • Színházi Élet, 1916/31, 33
  • A mozi (Miskolc), 1916/5, 6
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 119. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 78. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 44, 91-92, 350. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 46. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 116-117. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 161-166, 396.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 320. p.
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 28, 116. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 85-86, 139-140. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 85. p.
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 62.p.

 

Tartalom

Hanyatlóban van Jób Sándor, a dolovai nábob szerencsecsillaga. A Jób-kúria régi oszlopai roskadoznak. Az ősi föld, a ház lassanként idegen kézre kerül. Ezekben a válságos időkben kerül haza az angol kisasszonyok intézetéből Vilma, a dolovai nábob leánya. Barátnője esküvőjén látja meg először Salgói Tarján Gida huszárfőhadnagyot, akibe beleszeret. A fiatalembernek semmije sincs, s csak egy jó parti segíthetne rajta. Megtetszik neki a lány, s persze a nagy vagyon is, és hevesen udvarolni kezd neki. Közben kiderül, hogy a nábob tönkrement, s a Jób birtok Merlin báró kezére került. Mikor Tarján Gida ezt megtudja, úgy érzi az a legokosabb, ha szépen visszavonul. Bár szereti a lányt, nincs bátorsága megküzdeni a szegénységgel. Kéri Boszniába való áthelyezését.  A csalódott lány bánatában öngyilkosságot kísérel meg, de megmentik. Gyógyulása után elhatározza, hogy férjhez megy a dolovai birtok új urához, Merlin báróhoz. Közben Tarján rájön, hogy mégsem tud Vilma nélkül élni, s elkeseredésében ivásnak adja a fejét. Mikor Szentirmay kapitány őt hibáztatja a történtekért  Tarján megverekszik vele, és súlyosan megsebesül.  Ekkor  úgy dönt, hogy nem törődik többé a szegénységgel, lemond tiszti rangjáról, és feleségül veszi szerelmét.  Seblázzal küzdve, támolyogva keresi fel a lányt, hogy megkérje a kezét. Vilma azonban kikosarazza, mert azt hiszi, hogy nem szerelemből, hanem büszkeségből kéri meg újra. Tarján eszméletlenül esik össze, s hetekig lebeg élet-halál között, eközben elsimul a szerelmesek viszálya. A főhadnagy, kinek lemondása megrekedt a kapitány zsebében, gyógyulása után elveszi a kiengesztelődött Vilmát. Merlin báró pedig régi ideálját, Jób Sándor húgát veszi feleségül.

Tartalom leírás a Mozihét 1916/37. számában:
„A leghíresebb és legnépszerűbb magyar színdarabok egyike a Dolovai nábob leánya. A gentry világában játszódik le ez az érzelmes és kedves történet. Salgói Tarján Gida, a daliás huszárfőhadnagy jó pártit akar csinálni, milliós hozományt akar kapni. Udvarol Jób Vilmának, a dolovai nábob leányának. A nábob azonban tönkremegy — s Tarján Gida úgy érzi, hogy bár szereti Vilmát, mégis a legokosabb lesz szépen, elegánsan visszavonulni. A finomlelkű fiatal leányt halálosan megtöri a csalódás — de szenved lelke legbensejében a büszke Tarján Gida is. Vilma öngyilkossági kísérletet követ el, Tarján pedig megverekszik kapitányával. Vilmát megmentik, s a leány dacból Merlin bárónak, a dolovai birtok új urának nyújtja kezét. Tarján, aki a párbajban súlyos sebet kapott, lemond tiszti rangjáról s mint őrmester megy el megkérni Vilma kezét. A tragikus bonyodalmak elsimulnak. Tarján lemondása a tiszti rangról megrekedt a kapitány zsebében, s Vilma a felesége lesz. Merlin báró meg régi szerelmét, Vilma nagynénjét veszi feleségül.” 

Érdekességek

  • Statisztált a filmben a 9. Honvéd huszárezred tisztikara és legénysége, és az egész ezred átúsztatott a Maroson.
  • A Mozihét munkatársa a parlamentben felkereste a Dolovai nábob leánya illusztris szerzőjét, Herczeg Ferencet, hogy a premiér alkalmából nyilatkozatot kérjen tőle a moziról általában – s első színdarabjának filmpremiérjéről. – Mint bizonyára tudja – mondotta – már írtam a film számára darabot. Az azonban direkt a film számára íródott – míg a mostani eset egészen más. Itt egy a színpad számára írt munkámat vitték a mozivászonra, s őszintén megvallva izgat a probléma, hogy mi lett a filmen a Dolovai nábob leányából. A sajtóbemutatón nem lehettem jelen, de a legjobbakat hallottam a filmről s Janovics dr. munkájáról. Persze, hétfőn elmegyek, megnézem, s akkor nagyon szívesen mondhatok el többet impresszióimról.” (Herczeg Ferenc a moziról. Mozihét, 19 16/39)
  • Herczeg Ferenc színdarabját 1933-ban Rákóczi induló címen újra megfilmesítették Székely István rendezésében, Jávor Pállal és Dajka Margittal a főszerepekben. Csortos Gyula ebben a filmváltozatban is szerepel, de itt már Vilma apját alakítja.

Galéria

Vélemények

Részletek a film sajtóbemutatójáról írt kritikákból:
„A sorozat clouja Herczeg Ferenc „Dolovai nábob leánya" volt, Janovics dr. rendezésében. Ez a filmalkotás méltón állítható a leghatalmasabb sikerű külföldi filmek mellé. Tökéletes és nagystilusú film ez. Berky Lili elragadóan szép és pasztellszerűen finom a Jób Vilma érzelmes alakjában. Külön eseménye a filmnek, hogy Csortos Gyula játssza Tarján főhadnagyot. Csortos kiváló a filmen. Férfias és mélyérzésű alakítása magával ragadta a közönséget. Mészáros Alajos Bilitzky kadétja a legkedvesebb filmalakitás. Ez üde humorú színész a legkitűnőbb moziszínészek közé sorolható. Janovics dr.-nak a Merlin alakítása jelentős színészi sikert is hozott. Bájos volt Mészáros Alajosné is Szentirmayné szerepében. A bemutató közönsége percekig tapsolt egy-egy jelenetnek. Biztosra vehetjük, hogy a Corvin-filmgyár a mozgóképszínházak műsorának legfőbb ékességeit fogja adni a jövő szezonban.” (Mozihét, 1916/36) 

„Az utolsó darabnak Herczeg Ferencz örökbecsű müvét a „Dolovai nábob leányá"-t mutatták be, melyet a Corvin gyár kiváló igazgatója dr. Janovics Jenő rendezett. A fő női szerepet Berky Lili játszta elragadóan és nagy tehetsége minden erejét ragyogtatta a hálás szerepben. Partnerét Tarján Gidát, Csortos Gyula a Vígszinház országos nevű művésze játszta, akinek szintén ez az első filmszerepe. Játéka biztos, rutinos és nagy művészi alakítást nyújtott. Merlin bárót Janovics Jenő játszotta elsőrendűen és végtelenül kedvesen. Biliczky herczeget Mészáros Alajostól láttuk, aki már régen egyik legkedvesebb ismerősünk a filmen. Játéka csupa kedvesség és humor. Nagyon tetszett Berky Kató Szentirmaynéja és Ihász Aladár a huszárkapitány szerepében mutatott kitűnő alakítást. A bemutató közönsége mindvégig hangos volt az elragadtatástól és alig jöttek ki a sok tapsból ezzel végleg megpecsételve a Corvin filmgyár nagyszerű munkájának sikerét és az agilis kiváló művészigazgató Dr. Janovics Jenő érdemeit a rendezőikkel egyetemben.” (Színházi Élet, 1916/30) 

Részletek a premier kritikáiból:
„Ha nem lenne már oly nagy mult e mű mögött, azt kellene mondani, hogy A dolovai nábob leánya a legidőszerűbb film és pedig atekintetben, hogy csupa katona a szereplője alig egy két kivétellel. Tarján főhadnagy ur, Szentirmay százados ur meg a többiek ma még kedvesebbek a szemünkben, mint voltak akkoriban, amikor a Csiky Gergely váratlan és kora halála folytán Herczeg Ferenc révén új, erőskezű drámaíróra talált a magyar társadalmi élet. Nagy és tartós sikere volt A dolovai nábob leányának a Nemzeti Színház színpadán; igen hosszú időn át hősszerelmes színészek vágyainak netovábbja volt Tarján Gidát játszani, különösen a Nemzeti Színház színpadán, ahol egyébként Császár Imrének volt fényes szerepe. Mikor Fenyvesi Emil először lépett a budapesti közönség elé, a Nemzeti Színház vendégeként Tarjánt játszotta. És Csortos Gyulának is bizonyára sok titkos bosszúsága volt már amiatt, hogy nem játszhatta el Pesten legalább egyszer Tarjánt, aki olyan édes-bús, snájdigul romantikus és izgalmas epizódok után veszi feleségül Jób Vilmát íme, a film teljesítette Csortos vágyát és viszont a közönségét atekintetben, hogy e híres szerepben láthatja végre oly igen kedvelt színészét. A Corvin-filmgyár, A dolovai nábob leánya készítője ugyanis Csortos Gyulát kérte fel a parádés szerep eljátszására. És ha Tarján a hősszerelmeseké, Vilma bizonyára a hősnőknek mindenkori sláger-szerepe. A Corvin-filmgyárnak ezért a szereplőért már nem kellett messzire mennie, lévén a primadonnája: Berky Lili, annyi magyar film kitűnő sikerre vivője. Szépsége, átérzett, kifejező játéka méltó osztályosa lesz annak a messzehangzó tetszésnek, amiben a film megjátszása is részesülni fog Itt kell megemlékezni Merlin báró személyesítőjéről, aki egyben megalapítója a Corvinnak és rendezője a Herczeg-filmnek: dr Janovics Jenőről, a Kolozsvári Nemzeti Színháznak tudós direktoráról. Pompás filmszínésznek is. Nagyon kedves és szeretetreméltó Mészáros Alajos Bilitzkyje. De a többiek is, Fáy Flóra, Laczkó Aranka, Szakács Andor részesei a várhatóan nagy művészi összhatásnak, amit a film a nézőre gyakorolni fog. Technikailag is nívós, erőteljes hajtása a magyar produkciónak ez a film. És elragadóan szép tájképeit lehetetlen meghatódás nélkül nem nézni. A legtöbb arról a földről való, aminek most minden röge százszorosan drága: Erdélyből! ... A pesti ember szíve is különösen nagyot fog dobbanni, láttán a tájaknak; hát még ha még erdélyi menekült ül be a Royal Apollóba. nézőterére.” (Pesti Hírlap, 1916. szeptember 24.)

„A leghíresebb és legnépszerűbb magyar színdarabok egyike, A dolovai nábob leánya. A Nemzeti Színháznak éveken át kasszadarabja volt ez és a magyar publikum millióiban felejthetetlen emlékként élnek Herczeg Ferenc darabjának híres alakjai A nyáron Janovics Jenő dr., a kolozsvári Nemzeti Szinház igazgatója filmre alkalmazta A dolovai nábob leányát és a férfifőszerep eljátszására Csortos Gyulát szerződtette. A filmrekonstrukció fényesen sikerült és holnaptól kezdve a főváros legelőkelőbb mozgószínházában: a Royal Apollóban kerül először bemutatásra. A magyar moziművészetnek ez az érdekes eseménye előreláthatóan nagy érdeklődést fog kelteni.” (Budapesti Hírlap, 1916. szeptember 24.)