Dévényi György

Dezsőffy László

Dezséri Gyula
színész

Születés: Takácsi, 1850. január 24.
Halálozás: Kőbánya (Budapest), 1928. december 5.

Eredeti neve: Horváth Gyula Lajos Miklós
Szülei: Horváth József kereskedő, Beöreöndi Erzsébet

Szülei akarata ellenére lett színész, 1873-ban, Lászy Vilmos társulatánál. Csaknem az egész országban működött. Pályája első évtizedét Győrött és Aradon töltötte azután 15 éven át egyik társulattól a másikhoz került. 1893-95-ben Szegeden 1895-96-ban Pécsett, majd 1896-97-ben Krecsányi Ignác temesvári társulatánál már a vidék legjobb nevű színészei köze tartozott. A maga művészi területét is voltaképp életének derekán találta meg, érettebb karakter-figurák és apaszerepek megformálásában. Az újonnan megnyílt budapesti Magyar Színháznak tagja volt két évadon át, innen Janovics Jenő igazgató 1900-ban a kolozsvári Nemzeti Színházhoz hívta. A következő húsz év alatt itt bontakozott ki tehetsége, itt szerzett országraszóló hírt és tekintélyt. Egyik erőssége lett a jeles együttesnek, kiemelkedő alakjává az egész kolozsvári színjátszásnak. Gyökeres magyarsága, férfias ereje, közvetlen, mélyen emberi játékstílusa erős rokonságban volt Szentgyörgyi Istvánéval. 1914-ben elnyerte a színház örökös tagságát. A trianoni békediktátumot követően hontalannak érezte magát, 1920-ban végleg búcsút vett Kolozsvártól és Budapestre költözött. Ez év őszén vendégszerepelt a budapesti Nemzeti Színházban, majd 1921. április 15-től a Renaissance Színház tagja lett. Életkora, valamint a színház játékrendje itt már jobbára csak epizódszerepekre szorította, de művészetének egyéni zamatával ezekben is magára vonta a figyelmet és méltánylást. Működésének utolsó hónapjait a pécsi színház kötelékében töltötte, ahonnan 1924. január 1-én nyugalomba vonult. Utolsó éveit a fővárosban élte. Gyomorrákban hunyt el, haláláról az Országos Színészegyesület meleghangú gyászjelentést bocsátott ki.

Felesége Gerzsán Mária (1849-1919) színésznő volt, akitől lánya, Emma, szintén színésznő, annak férje Gálosi Zoltán színész.

Filmszerepei:

  1. Sárga csikó (1913)
  2. A börzekirály (1915)
  3. Éjféli találkozás (1915)
  4. Leányfurfang (1915)
  5. Liliomfi (1915)
  6. Petőfi dalciklus (1916)
  7. A dolovai nábob leánya (1916)
  8. A gyónás szentsége (1916)
  9. A peleskei nótárius (1916)
  10. Ártatlan vagyok! (1916)
  11. A szerzetes (1917)
  12. Hotel Imperial (1917)
  13. A tanítónő (1917)
  14. A megbélyegzett (1917)
  15. A vén bakancsos és fia, a huszár (1917)
  16. A vadorzó (1918)
  17. A métely (1918)
  18. A kancsuka hazájában (1918)
  19. A csodagyerek (1923)
  20. Leánybecsület (1923)

Forrás: Színházművészeti Lexikon (Schöpflin)

Galéria