A BÖRZEKIRÁLY

Regele bursei (román), King of the Stock Market (angol)

Alkotók

Garas Márton  rendező
Incze Sándor  forgatókönyv

Szereplők

Gál Gyula  Harnik bankár, a börzekirály
Poór Lili  Gitta (egyes forrásokban Lili), Harnik felesége
Szakács Andor  Koltay gróf (egyes forrásokban Forgách gróf), Gitta apja
Mészáros Alajos  Mérey báró
Nagy Gyula  
Laczkó Aranka  
Dezséri Gyula  
Kozma Hugó  
Koller János  

Technikai stáb

Bécsi József operatőr
Mestitz János és fiai cég díszlet, bútorok

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer
Ungerleider Mór producer

Gyártási és bemutatási adatok

Proja Film gyártó cég
Kino-Riport technikai kivitelezés, laboratóriumi munkálatok
Projectograph forgalmazó
1915. október 19. (Apolló) sajtóbemutató
1915. november 15. (Royal-Apolló) bemutató
1915. november 15. kolozsvári bemutató
1920/448 cenzúra

Külső forgatási helyszínek

  • a Redout (Vigadó) nagyterme Kolozsvár
  • Barcsay Domokos gyalui kastélya

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, eredeti hossza az 1920-as cenzúra engedély szerint: 960 méter.

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn. Az adatok az alábbi forrásokból származnak:

  • Ellenzék (Kolozsvár), 1915/309
  • Mozgófénykép Híradó, 1915/43 (október 24.)
  • Mozihét, 1915/23, 34, 37
  • Színházi Élet, 1915/11
  • Kolozsvári Szemle - Színházi Újság, 1915/9
  • Apollo Műsor Ujság, 1915/13. november 15.
  • Budapesti Hírlap, 1915. november 16.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1258. p.

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 40. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 349. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 95-96. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 133-138, 393.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 184, 185. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 72, 135-136 p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 84. p.
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 41.p.

Tartalom

Koltay gróf, a dúsgazdag arisztokrata egy idő óta igen rossz hangulatban időzik birtokán. Az utóbbi esztendőkben elkezdett játszani a börzén s a Szabadság-téri hatalmas palotában, a tőzsérek forgatagában igen sok pénze úszott el. Egymásután vette fel a birtokra a jelzálogkölcsönöket és most már úgy állott, hogy hausse vagy baisse egész vagyonából kiforgathatja és ebben a zilált anyagi állapotban a végső csapást jelenti a gróf számára egy újabb börze adósság, a mellyel Harnik bankárnak, a börze koronázatlan királyának tartozik. A gróf felutazik leányával Gittával együtt Budapestre, hogy megpróbáljon Harniktől halasztást kérni. A látogatás váratlan eredménnyel járt, Harnik, akit a grófkisasszony előkelő megjelenésével és ragyogó szépségével elkábít, megadja a halasztást azzal a feltétellel, hogy a gróf örökre lemond a börzejátékról. Pár hét múlva Harnik a gróf sok és meleghangú meghívására elmegy meglátogatni őket birtokukon. Ugyanakkor időzik náluk egy fiatal rokonuk Mérey báró is, akivel a grófkisasszony erősen flörtöl, Harnik arról a féltékenységről, amellyel a báró és a grófkisasszony flörtjét nézi, tudja meg, hogy szerelmes Gitta komteszbe. Komoly, férfias és mély érzelem ez és amikor Harnik megkéri a grófkisasszony kezét édesapjától, nem is meri megvárni a leány válaszát, felutazik Budapestre és kéri a grófot, hogy sürgönyözze meg neki, mi Gitta válasza. Gitta nem szereti ugyan a bankárt, de hogy apjának kedvébe járjon, hozzá megy. Esküvő után a hangos és fényes násznép társaságából félrevonult a fiatalasszony és észrevétlenül követi őt a fiatal csélcsap Mérey báró, aki Gittának évek óta árnyéka volt. Könyörög Gittának, hogy legalább azt mondja, hogy nem szereti a bankárt. — Nem szeretem, de kötelességem volt hozzámenni. — Ezt feleli Gitta és ezt hallja Harnik is, aki látva Gitta és Mérey eltűnését, követi őket. A börzekirály úgy érzi, hogy összeomlik mindaz, amire boldogságát építetté. Ám kemény akarattal uralkodik indulatán, elhatározza, hogy egymás mellett fognak élni egymás nélkül. Gitta azonban lassan lassan fölmelegszik a bankár iránt, megismeri nemességét, gazdag erényeit. Ám a bankár hideg és hajthatatlan maradt. A fiatalasszony kacérkodik Méreyvel, mert látja, hogy Harnik féltékeny rá. Így akarja férje szívét magához láncolni. Ám igy sem ér célt: Harnik gőgös és kemény marad. Gitta pedig már mélyen, őszintén szereti urát s szerelmében egy utolsó kétségbeesett eszközhöz nyúl: két levelet ír, az egyiket Mérey bárónak s abban őt délután fél ötre magához invitálja, a másikat urának, amelyben tudatja, hogy öt órakor Méreyé lesz. A bankár éppen a börzén van, ahol fergeteg dúl. A bányarészvények, melyekbe egész vagyonát fektette a börzekirály, valami titkos machináció folytán hanyatt-homlok esnek. Irtóztató a pánik. Harnikon függ mindenkinek a szeme, ő pedig hideg fejedelmi józansággal intézi a kötéseket. Most kézbesítik neki Gitta levelét. Erre, mint az őrült elrohan, otthagyva hivatalnokait és az egész vészes fergeteget. Időközben Gitta megijedt a merész lépéstől. Nehogy Mérey otthon találja, férje dolgozószobájába húzódik s komornájának meghagyja, hogy a bárónak, ha keresi, mondja meg, hogy nincsen otthon. Élesen szól a telefon Harnik dolgozószobájában. Gitta felveszi a kagylót, a börzéről beszél Harnik titkárja. Minden felfordul, minden elvész, minden összeomlik, ha Harnik nem tér vissza. E pillanatban rohan be Harnik. Csodálkozva látja ott Gittát és megérti az egész helyzetet. Megérti, hogy felesége ártatlan, visszarohan a börzére, de már késő. A vész bekövetkezett, az összeomlás megtörtént. Mindent leszámol s kitűnik, hogy a differenciákat ki tudja egyenlíteni az utolsó fillérig. Nem marad semmije, de adósa sem lesz senkinek. Elhagyatva egyedül, de büszkén, emelt fővel távozik uralkodása színhelyéről, a börzéről. Otthon elhatározza, hogy Amerikába fog menni és elölről kezdi az életet. Mindent összecsomagol, feleségének átadja azokat a papírokat, amiket sikerült megmenteni a nagy összeomlásból. Menni akar, Gitta rimánkodik, hogy vigye őt is magával, mert szereti és nem tud élni nélküle. Most beront a Harnik cég öreg, hűséges titkára s lelkendezve mondja a nagy újságot: A titkos machináció varázshatalma megtört, a börzén a bányarészvények óriási módon emelkedtek, Harnik visszanyeri egész vagyonát. Harnik büszkén siet a börzére, ahol a régi hódolattal fogadják. Ám az utazás sem marad el. Harnik és ifjú felesége nászútra indulnak. (Incze Sándor Színházi Élet, 1915/11. számában megjelent tartalomleírása nyomán)

Galéria

Vélemények

Incze Sándor: A börzekirály.
"Az első Proja-film után eseményt jelent a főváros színházi életében minden újabb Proja-film, esemény tehát „A börzekirály" premierje is. Annak a nagy munkának, amelyet Kolozsváron folytattak a nyáron a Proja direktora, rendezője és művészei, igen jelentős eredménye minden Proja-film. A Tetemrehívást már látta a közönség. Reprezentatív film volt ez, amelynek stílusa azt volt hivatva dokumentálni, hogy a magyar filmgyártás képes az egészen nagyszabású művészi attrakciók színvonalára is emelkedni. Jön még a Tetemrehíváson kívül több olyan filmje a Projának, a mely klasszikus magyar író munkájából készült, a mostani darab azonban a lüktető, nagyvárosi életnek egy epizódja, egy modern miliőrajz, amelynek hőse a huszadik század romantikájának legszimpatikusabb hérosza a self mademan, a karrierember, a börzekirály. … A darabnak különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a címszerepet Gál Gyula a Nemzeti Színház kiváló művésze játszotta el. Gál Gyula művészetét nem kell jellemezni a budapesti közönség előtt. A Nemzeti Színház repertoárján mindenkor eseményszámba megy e kiváló művész fellépte. Komoly és öntudatos művész ő, akinek alakításaiban a nagy koncepció mellett megvan a legnagyobb színészek minuciózus gondossága is. Tökéletesen kidolgozott alakjai a legmélyebb emberismerettel vannak karakterizálva. Művészetének minden nüánszát sikerült a mozira transzponálnia. Nemcsak Magyarország, de az egész világ moziközönsége fogja Gálban a moziszínészet egyik legmélyebb értékű aktorát üdvözölni. Érdekes feje, mindent kifejező arca és egész férfias megjelenése azokban a külsőségekben is predesztinálják őt a mozivászonra, amely külsőségek még a legnagyobb színésznél is szükségesek. Hatalmas erejű Gál börzekirálya, igen kevés hasonló értékű alakítást láttunk eddig filmen. A női főszerepet Pór Lili, a kolozsvári Nemzeti Szinházdrámai művésznője játszotta el. Igen tehetséges színésznő Pór Lili, akinek moziszínésznői karrierjét komoly talentuma mellett előkelő megjelenése is biztosítja. A darab két másik főszerepét Mészáros Alajos a Nemzeti Színház tagja és Szakács Andor a kolozsvári Nemzeti Színház tagja játszotta el. Mészáros nemcsak a Proja-filmekről ismeretes a budapesti közönség előtt. E kiváló színész már az első filmalakitásaival is feltűnést keltett külföldön is, ez az uj alakítása pedig, amelyet követni fog a Proja-filmek repertoárján több más, nagyobb produkciója, tetézni fogja jelentékeny hírnévét. Szakács Andor, akit éppen legutóbb a Tetemrehívás főszerepében láttunk, szintén kitűnő a gróf szerepében. „A börzekirály" a Proja-filmek hírnévét igen nagymértékben fogja emelni, ami különösen érdeme az idei Proja-filmek rendezőjének, Garas Mártonnak. Garas művészi képességeit már a Tetemrehívásban megismertette a közönséggel. Most az új miliőben már egészen újat adott. Az interieurök komoly előkelősége és az egész darabnak izgalmas, lendületes menete és magával ragadó hangulata igen nagymértékben érdeme a kiváló rendezőnek, aki igen nagy nyereség a Proja-filmgyár számára.” (Színházi Élet, 1915/11. 16-19. p.)

"A külső jelek szerint nagy erő és nagy tőke kellett ahhoz, hogy olyan filmgyár keletkezhessen nálunk, amely a Börzekirályhoz hasonló nagy film-teknikai föladatokat oly felsőségesen és oly bravúrral tudja megoldani. S a mikor az új film márkáját nézzük, ezt a kitűnően csengő fölírást látjuk rajta: Kinoriport. S eszünkbe ötlik, hogy ugyanezt a jelzést láttuk legutóbb a Tetemrehívás képei alatt is, amelyet joggal a magyar filmek remekművének nevezhetünk. S ha tovább keresünk a gondolat reflektorával, mindig csak az az idegen hangzású, de színmagyar elnevezés jut eszünkbe: ezt láttuk minden hatalmas és emlékezetes filmen, amely itt termett Magyarországon. A Kinoriport műve volt a Tolonc, az első rendkívüli sikerű magyar film; a Kinoriport műve volt a hadijátékok bámulatos filmje: a Kinoriport volt az eleven naplója a trónörököspárnak, amikor itt járt-kelt közöttünk s a Kinoriport készítette azt a megrázóan nagyszerű filmet, amely a háború rokkantjainak irtózatos sorsát, majd lassú újraszületését hozza elénk. De mindezzel még csak töredékesen sem mondottuk el, hogy mit dolgozik és alkot ez a fürge, de tökéletes vállalat. Hiszen egyik igazgatója, Fodor Aladár talán a legjelesebb hadi-kinematográfus, akinek filmjei majd a messze jövő haditudományában is értékes helyet kapnak." (Budapesti Hírlap, 1915. november 16.)