A BÖRZEKIRÁLY

Tartalom

Koltay gróf, a dúsgazdag arisztokrata egy idő óta igen rossz hangulatban időzik birtokán. Az utóbbi esztendőkben elkezdett játszani a börzén s a Szabadság-téri hatalmas palotában, a tőzsérek forgatagában igen sok pénze úszott el. Egymásután vette fel a birtokra a jelzálogkölcsönöket és most már úgy állott, hogy hausse vagy baisse egész vagyonából kiforgathatja és ebben a zilált anyagi állapotban a végső csapást jelenti a gróf számára egy újabb börze adósság, a mellyel Harnik bankárnak, a börze koronázatlan királyának tartozik. A gróf felutazik leányával Gittával együtt Budapestre, hogy megpróbáljon Harniktől halasztást kérni. A látogatás váratlan eredménnyel járt, Harnik, akit a grófkisasszony előkelő megjelenésével és ragyogó szépségével elkábít, megadja a halasztást azzal a feltétellel, hogy a gróf örökre lemond a börzejátékról. Pár hét múlva Harnik a gróf sok és meleghangú meghívására elmegy meglátogatni őket birtokukon. Ugyanakkor időzik náluk egy fiatal rokonuk Mérey báró is, akivel a grófkisasszony erősen flörtöl, Harnik arról a féltékenységről, amellyel a báró és a grófkisasszony flörtjét nézi, tudja meg, hogy szerelmes Gitta komteszbe. Komoly, férfias és mély érzelem ez és amikor Harnik megkéri a grófkisasszony kezét édesapjától, nem is meri megvárni a leány válaszát, felutazik Budapestre és kéri a grófot, hogy sürgönyözze meg neki, mi Gitta válasza. Gitta nem szereti ugyan a bankárt, de hogy apjának kedvébe járjon, hozzá megy. Esküvő után a hangos és fényes násznép társaságából félrevonult a fiatalasszony és észrevétlenül követi őt a fiatal csélcsap Mérey báró, aki Gittának évek óta árnyéka volt. Könyörög Gittának, hogy legalább azt mondja, hogy nem szereti a bankárt. — Nem szeretem, de kötelességem volt hozzámenni. — Ezt feleli Gitta és ezt hallja Harnik is, aki látva Gitta és Mérey eltűnését, követi őket. A börzekirály úgy érzi, hogy összeomlik mindaz, amire boldogságát építetté. Ám kemény akarattal uralkodik indulatán, elhatározza, hogy egymás mellett fognak élni egymás nélkül. Gitta azonban lassan lassan fölmelegszik a bankár iránt, megismeri nemességét, gazdag erényeit. Ám a bankár hideg és hajthatatlan maradt. A fiatalasszony kacérkodik Méreyvel, mert látja, hogy Harnik féltékeny rá. Így akarja férje szívét magához láncolni. Ám igy sem ér célt: Harnik gőgös és kemény marad. Gitta pedig már mélyen, őszintén szereti urát s szerelmében egy utolsó kétségbeesett eszközhöz nyúl: két levelet ír, az egyiket Mérey bárónak s abban őt délután fél ötre magához invitálja, a másikat urának, amelyben tudatja, hogy öt órakor Méreyé lesz. A bankár éppen a börzén van, ahol fergeteg dúl. A bányarészvények, melyekbe egész vagyonát fektette a börzekirály, valami titkos machináció folytán hanyatt-homlok esnek. Irtóztató a pánik. Harnikon függ mindenkinek a szeme, ő pedig hideg fejedelmi józansággal intézi a kötéseket. Most kézbesítik neki Gitta levelét. Erre, mint az őrült elrohan, otthagyva hivatalnokait és az egész vészes fergeteget. Időközben Gitta megijedt a merész lépéstől. Nehogy Mérey otthon találja, férje dolgozószobájába húzódik s komornájának meghagyja, hogy a bárónak, ha keresi, mondja meg, hogy nincsen otthon. Élesen szól a telefon Harnik dolgozószobájában. Gitta felveszi a kagylót, a börzéről beszél Harnik titkárja. Minden felfordul, minden elvész, minden összeomlik, ha Harnik nem tér vissza. E pillanatban rohan be Harnik. Csodálkozva látja ott Gittát és megérti az egész helyzetet. Megérti, hogy felesége ártatlan, visszarohan a börzére, de már késő. A vész bekövetkezett, az összeomlás megtörtént. Mindent leszámol s kitűnik, hogy a differenciákat ki tudja egyenlíteni az utolsó fillérig. Nem marad semmije, de adósa sem lesz senkinek. Elhagyatva egyedül, de büszkén, emelt fővel távozik uralkodása színhelyéről, a börzéről. Otthon elhatározza, hogy Amerikába fog menni és elölről kezdi az életet. Mindent összecsomagol, feleségének átadja azokat a papírokat, amiket sikerült megmenteni a nagy összeomlásból. Menni akar, Gitta rimánkodik, hogy vigye őt is magával, mert szereti és nem tud élni nélküle. Most beront a Harnik cég öreg, hűséges titkára s lelkendezve mondja a nagy újságot: A titkos machináció varázshatalma megtört, a börzén a bányarészvények óriási módon emelkedtek, Harnik visszanyeri egész vagyonát. Harnik büszkén siet a börzére, ahol a régi hódolattal fogadják. Ám az utazás sem marad el. Harnik és ifjú felesége nászútra indulnak. (Incze Sándor Színházi Élet, 1915/11. számában megjelent tartalomleírása nyomán)

Galéria

Vélemények

Incze Sándor: A börzekirály.
"Az első Proja-film után eseményt jelent a főváros színházi életében minden újabb Proja-film, esemény tehát „A börzekirály" premierje is. Annak a nagy munkának, amelyet Kolozsváron folytattak a nyáron a Proja direktora, rendezője és művészei, igen jelentős eredménye minden Proja-film. A Tetemrehívást már látta a közönség. Reprezentatív film volt ez, amelynek stílusa azt volt hivatva dokumentálni, hogy a magyar filmgyártás képes az egészen nagyszabású művészi attrakciók színvonalára is emelkedni. Jön még a Tetemrehíváson kívül több olyan filmje a Projának, a mely klasszikus magyar író munkájából készült, a mostani darab azonban a lüktető, nagyvárosi életnek egy epizódja, egy modern miliőrajz, amelynek hőse a huszadik század romantikájának legszimpatikusabb hérosza a self mademan, a karrierember, a börzekirály. … A darabnak különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a címszerepet Gál Gyula a Nemzeti Színház kiváló művésze játszotta el. Gál Gyula művészetét nem kell jellemezni a budapesti közönség előtt. A Nemzeti Színház repertoárján mindenkor eseményszámba megy e kiváló művész fellépte. Komoly és öntudatos művész ő, akinek alakításaiban a nagy koncepció mellett megvan a legnagyobb színészek minuciózus gondossága is. Tökéletesen kidolgozott alakjai a legmélyebb emberismerettel vannak karakterizálva. Művészetének minden nüánszát sikerült a mozira transzponálnia. Nemcsak Magyarország, de az egész világ moziközönsége fogja Gálban a moziszínészet egyik legmélyebb értékű aktorát üdvözölni. Érdekes feje, mindent kifejező arca és egész férfias megjelenése azokban a külsőségekben is predesztinálják őt a mozivászonra, amely külsőségek még a legnagyobb színésznél is szükségesek. Hatalmas erejű Gál börzekirálya, igen kevés hasonló értékű alakítást láttunk eddig filmen. A női főszerepet Pór Lili, a kolozsvári Nemzeti Szinházdrámai művésznője játszotta el. Igen tehetséges színésznő Pór Lili, akinek moziszínésznői karrierjét komoly talentuma mellett előkelő megjelenése is biztosítja. A darab két másik főszerepét Mészáros Alajos a Nemzeti Színház tagja és Szakács Andor a kolozsvári Nemzeti Színház tagja játszotta el. Mészáros nemcsak a Proja-filmekről ismeretes a budapesti közönség előtt. E kiváló színész már az első filmalakitásaival is feltűnést keltett külföldön is, ez az uj alakítása pedig, amelyet követni fog a Proja-filmek repertoárján több más, nagyobb produkciója, tetézni fogja jelentékeny hírnévét. Szakács Andor, akit éppen legutóbb a Tetemrehívás főszerepében láttunk, szintén kitűnő a gróf szerepében. „A börzekirály" a Proja-filmek hírnévét igen nagymértékben fogja emelni, ami különösen érdeme az idei Proja-filmek rendezőjének, Garas Mártonnak. Garas művészi képességeit már a Tetemrehívásban megismertette a közönséggel. Most az új miliőben már egészen újat adott. Az interieurök komoly előkelősége és az egész darabnak izgalmas, lendületes menete és magával ragadó hangulata igen nagymértékben érdeme a kiváló rendezőnek, aki igen nagy nyereség a Proja-filmgyár számára.” (Színházi Élet, 1915/11. 16-19. p.)

"A külső jelek szerint nagy erő és nagy tőke kellett ahhoz, hogy olyan filmgyár keletkezhessen nálunk, amely a Börzekirályhoz hasonló nagy film-teknikai föladatokat oly felsőségesen és oly bravúrral tudja megoldani. S a mikor az új film márkáját nézzük, ezt a kitűnően csengő fölírást látjuk rajta: Kinoriport. S eszünkbe ötlik, hogy ugyanezt a jelzést láttuk legutóbb a Tetemrehívás képei alatt is, amelyet joggal a magyar filmek remekművének nevezhetünk. S ha tovább keresünk a gondolat reflektorával, mindig csak az az idegen hangzású, de színmagyar elnevezés jut eszünkbe: ezt láttuk minden hatalmas és emlékezetes filmen, amely itt termett Magyarországon. A Kinoriport műve volt a Tolonc, az első rendkívüli sikerű magyar film; a Kinoriport műve volt a hadijátékok bámulatos filmje: a Kinoriport volt az eleven naplója a trónörököspárnak, amikor itt járt-kelt közöttünk s a Kinoriport készítette azt a megrázóan nagyszerű filmet, amely a háború rokkantjainak irtózatos sorsát, majd lassú újraszületését hozza elénk. De mindezzel még csak töredékesen sem mondottuk el, hogy mit dolgozik és alkot ez a fürge, de tökéletes vállalat. Hiszen egyik igazgatója, Fodor Aladár talán a legjelesebb hadi-kinematográfus, akinek filmjei majd a messze jövő haditudományában is értékes helyet kapnak." (Budapesti Hírlap, 1915. november 16.)