LILIOMFI

Alkotók

Janovics Jenő rendező
Korda Sándor rendező (egyes források szerint)
Szigligeti Ede  író (színdarab, 1849.)
Janovics Jenő forgatókönyvíró

Szereplők

Mészáros Alajos  Gyula / Liliomfi
Rózsahegyi Kálmán  Szellemfi
Szentgyörgyi István  Szilvai professzor
Laczkó Aranka  Emerencia, a felesége
Nagy Ilonka  Marika, nevelt leányuk
Fáy Flóra  Kamilla
Újváry Lajos  
Nagy Gyula  
Kozma Hugó  
Pap Katinka  
Dezséri Gyula  
Szakács Andor  
Simon Mariska  
Réthely Ödön  
Kertész Endre  
Várady Miklósné  

Hegyi Lili

 

Technikai stáb

Fekete László operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Proja gyártó cég
Corvin forgalmazó cég
Kino-Riport laboratóriumi munkák
1917. január 23. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
1917. április 16. (Corso) bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Szamosújvár
  • Szászfenes
  • Kolozsvár
  • Redout nagy terme
  • Tordai úti Nagy Gábor féle tanya

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
fotó MNFA, 14 db

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1915/46, 1917/7, 12, 16
  • Mozihét, 1916/37, 1917/6, 8, 15
  • Erdélyi Szemle, 1917/4
  • Esti Lap (Kolozsvár) 1917/19
  • Ujság (Kolozsvár), 1917/20
  • Pesti Hírlap, 1917. április 15.
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 120. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 79. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  350 p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 48. p.
  • Hevesy Iván: Adalékok a magyar némafilm történetéhez. In: Filmkultúra 1961. október 136. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 108-109. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 189-192, 359, 394-400 (Hegyi Lili visszaemlékezései), 405 p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 321. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 74-75, 138. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 86. p.
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 33.p.

Tartalom

„A jó öreg Szilvai professzor házát pokollá változtatja a házsártos Emerentia, a professzor második felesége, az öreg professzort és Gyula fiát elkeseríti a hárpia. Színészek vetődnek Nagyváradra, közöttük a híres komikus: Szellemfi. A véletlen játéka úgy fordul, hogy Szilvái és Gyula rajtakapják Emerentiát, amint Szellemfivel negédeskedik s e perctől kezdve megfordul a kocka. A professzor kerül felül s élete megrontóját a konyhába száműzi. Ám a színészek Gyulának is elrabolják minden gondolatát. Az ábrándos fiú minden idejét a komédiások között tölti, elhanyagolja tanulmányait, adósságokba veri magát, végre vándorútra kelő truppal elmegy titokban s felcsap színésznek. Kolozsvárra érkezik a színésztársaság, közöttük Szellemfi és Liliomfi. A teátrumban megismerkedik Liliomfi Mariskával, akiről nem tudja, hogy apjának neveltje. Kamillánál, akinél Mariska ellátásban van, hónapos szobát vesznek ki Szellemfi és Liliomfi. Ártatlan, ideális szerelmi történet szövődik Liliomfi és Mariska között, amelyet hirtelen megzavar az öreg Szilvái érkezése. Gyula megijed, azt hiszi, hogy érte jött az apja. Kimenekül az ablakon át. Szilvái megtudja, hogy Mariska szerelmes egy komédiásba, megharagszik s magára vállalja, hogy majd eligazítja ő ezt a dolgot. Átmegy a színészek szobájába, ott csak Szellemfit találja, aki egy kis pénzért le is mond Írásban Mariskáról. Diadalmasan viszi az írást át Mariskához az öreg, de a lány átlát a szitán. Szilvai rögtön vinni akarja haza, Nagyváradra Mariskát. Szekérre ülnek, indulnak. Ám Liliomfi és Szellemfi követik őket. Utól is érik a Kányai fogadóban, ahol ezernyi félreértés és móka után végre minden kiderül. Szilvai boldogan viszi haza fiát és nevelt leányát, Szellemfi pedig a kapufélfából könnyes szemekkel int búcsút a távozóknak.” (Mozihét, 1916/37)

Érdekességek

  • A Pesti Hírlap, 1917. április 15-i száma szerint a filmet Korda Sándor rendezte.

Galéria

Vélemények

„Nemcsak Szigligetinek, hanem — így tanítják a középiskolában is — az egész magyar irodalomnak a legkitűnőbb bohózata Liliomfi. A Nemzeti Színháznak ma is kasszadarabja s Rózsahegyinek, aki a ripacs Szellemfit játssza benne, a leghíresebb szerepe. Tomboló kacagás kísér minden Liliomfi-előadást. A Corvin-filmgyár most filmen örökítette meg a pompás bohózatot és Rózsahegyi parádés szerepét. Hogy a bohózat filmvariációja még szenzációsabb legyen, Rózsahegyi mellett Mészáros Alajos és Szentgyörgyi kaptak elsőrangú szerepeket. A Liliomfi minden mozgóképszínháznak kasszadarabjául ígérkezik, mert népszerűsége egyenrangú a legjobb népszínművekkel.” (Mozihét, 1917/15) 

„(Liliomfi a filmen.) (A Corso bemutatója.) Szigligeti Edének legbájosabb vígjátéka, a Liliomfi filmre került, még pedig dr. Janovics Jenő átdolgozásában, és Korda Sándor rendezésében, a Corvin-gyár produktumaképen. A közönség méltán vár rendkívül sokat, ettől a film-vígjátéktól; a szereposztása ugyanis elsőrangú. Igy a fő férfiszerepeket Rózsahegyi Kálmán és Mészáros Alajos, a budapesti Nemzeti színház kitűnő művészei, továbbá Szentgyörgyi István, a kolozsvári Nemzeti színház oszlopos művésze, játsszák. Ez a pompás triumvirátus egymagában is biztosítja a film sikerét. A filmet egyébként hétfőn a Corso mutatja be.” (Pesti Hírlap, 1917. április 15. vasárnap)