LILIOMFI

Tartalom

„A jó öreg Szilvai professzor házát pokollá változtatja a házsártos Emerentia, a professzor második felesége, az öreg professzort és Gyula fiát elkeseríti a hárpia. Színészek vetődnek Nagyváradra, közöttük a híres komikus: Szellemfi. A véletlen játéka úgy fordul, hogy Szilvái és Gyula rajtakapják Emerentiát, amint Szellemfivel negédeskedik s e perctől kezdve megfordul a kocka. A professzor kerül felül s élete megrontóját a konyhába száműzi. Ám a színészek Gyulának is elrabolják minden gondolatát. Az ábrándos fiú minden idejét a komédiások között tölti, elhanyagolja tanulmányait, adósságokba veri magát, végre vándorútra kelő truppal elmegy titokban s felcsap színésznek. Kolozsvárra érkezik a színésztársaság, közöttük Szellemfi és Liliomfi. A teátrumban megismerkedik Liliomfi Mariskával, akiről nem tudja, hogy apjának neveltje. Kamillánál, akinél Mariska ellátásban van, hónapos szobát vesznek ki Szellemfi és Liliomfi. Ártatlan, ideális szerelmi történet szövődik Liliomfi és Mariska között, amelyet hirtelen megzavar az öreg Szilvái érkezése. Gyula megijed, azt hiszi, hogy érte jött az apja. Kimenekül az ablakon át. Szilvái megtudja, hogy Mariska szerelmes egy komédiásba, megharagszik s magára vállalja, hogy majd eligazítja ő ezt a dolgot. Átmegy a színészek szobájába, ott csak Szellemfit találja, aki egy kis pénzért le is mond Írásban Mariskáról. Diadalmasan viszi az írást át Mariskához az öreg, de a lány átlát a szitán. Szilvai rögtön vinni akarja haza, Nagyváradra Mariskát. Szekérre ülnek, indulnak. Ám Liliomfi és Szellemfi követik őket. Utól is érik a Kányai fogadóban, ahol ezernyi félreértés és móka után végre minden kiderül. Szilvai boldogan viszi haza fiát és nevelt leányát, Szellemfi pedig a kapufélfából könnyes szemekkel int búcsút a távozóknak.” (Mozihét, 1916/37)

Érdekességek

• A Pesti Hírlap, 1917. április 15-i száma szerint a filmet Korda Sándor rendezte.

Galéria

Vélemények

„Nemcsak Szigligetinek, hanem — így tanítják a középiskolában is — az egész magyar irodalomnak a legkitűnőbb bohózata Liliomfi. A Nemzeti Színháznak ma is kasszadarabja s Rózsahegyinek, aki a ripacs Szellemfit játssza benne, a leghíresebb szerepe. Tomboló kacagás kísér minden Liliomfi-előadást. A Corvin-filmgyár most filmen örökítette meg a pompás bohózatot és Rózsahegyi parádés szerepét. Hogy a bohózat filmvariációja még szenzációsabb legyen, Rózsahegyi mellett Mészáros Alajos és Szentgyörgyi kaptak elsőrangú szerepeket. A Liliomfi minden mozgóképszínháznak kasszadarabjául ígérkezik, mert népszerűsége egyenrangú a legjobb népszínművekkel.” (Mozihét, 1917/15) 

„(Liliomfi a filmen.) (A Corso bemutatója.) Szigligeti Edének legbájosabb vígjátéka, a Liliomfi filmre került, még pedig dr. Janovics Jenő átdolgozásában, és Korda Sándor rendezésében, a Corvin-gyár produktumaképen. A közönség méltán vár rendkívül sokat, ettől a film-vígjátéktól; a szereposztása ugyanis elsőrangú. Igy a fő férfiszerepeket Rózsahegyi Kálmán és Mészáros Alajos, a budapesti Nemzeti színház kitűnő művészei, továbbá Szentgyörgyi István, a kolozsvári Nemzeti színház oszlopos művésze, játsszák. Ez a pompás triumvirátus egymagában is biztosítja a film sikerét. A filmet egyébként hétfőn a Corso mutatja be.” (Pesti Hírlap, 1917. április 15. vasárnap)