Filmtechnikai specifikáció
némafilm, 35 mm-es, 6 felvonásos, hossza a 7/1924 számú O.M.B. határozat szerint 2152 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Színházi Élet, 1924/6
- Mozi és Film, 1923/51, 1924/6
- Belügyi Közlöny, 1924/3. 82. p.
- Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 50. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 190, 359, 361. p.
- Gaál László: Adalékok a magyar filmtechnológia történetéhez. Volkmayer Antal. 1967. 19. p. (Kézirat, MNFA könyvtára)
Tartalom
Az árvíz hullámai vándorszínész társulathoz sodornak egy kisgyermeket. Lengeffy, a trupp egyik tagja Cyrano Actor névre kereszteli a kisfiút, ki fölserdülve feltűnő muzikalitásról tesz tanúságot. Legeffyt egy Durand nevű impresszárióval hozza össze a sors. Csodagyereknek kiáltják ki a kis Cyranot, s a szerepeltetéséből gondtalan életet biztosítanak maguknak. A kisfiú sokáig nélkülözi a gyermekévek gondtalan vidámságát, s csak hosszú viszontagságok után élvezheti újra a családi élet melegét.
„Már az első felvonás izgalmas jelenettel kezdődik: egy nagy város villanegyedében gyilkosság történik és a gyilkossággal egy tizenkétéves gyereket gyanúsítanak, akit kezében füstölgő revolverrel ott találnak a holttest mellett. A gyermeket nem lehet kihallgatni, súlyos betegen fekszik, a vizsgálóbíró azonban közben egyik folyóiratban a megölt embernek és a gyermeknek a fényképét találja ezzel a felirattal: Cyrano Actor, a csodagyerek és impresszáriója: Mr. Durand. Megismerjük a gyerek történetét attól a pillanattól kezdve, amikor valami ripacs színésztársaság egy folyóból halászta ki, ahová az árvíz sodorta. A ripacsigazgató fölnevelte a kis fiút és amikor az tízéves lett, rájött arra, hogy nagy zenei tehetség, a fővárosba vitte, ahol felléptette és sok pénzt keresett ezzel. A gyerek ott vergődik a betegágyon, szemében a láz tüze ég és az orvosok már lemondanak életéről. Az érdeklődő ripacs-igazgatónak az egyik szolga tévedésből azt mondja, hogy a gyerek meghalt. A ripacs lelke nem bírja el, hogy a halott emlékét mocsokban hagyta, feljelenti magát és megtudjuk: ő a gyilkos, összetűzött az impresszárióval és a vitatkozás hevében lőtte le.” (Színházi Élet, 1924/6. 55. p.)
Vélemények
„A kis Lubinszky Tibor jó ideig külföldön filmezett és régidő óta nem láttuk már magyar filmen. A csodagyerek címszerepében most tehetségének a javát adja és ez az alakítása a legjobbak és a legkedvesebbek közül való. Ez a komoly, szép gyerek úgy játszik, olyan művészettel, mint egy felnőtt színész és egyetlen mozdulata, egyetlen lépése sincs, amely nem férkőzne közel a közönség tetszéséhez, szívéhez. A Kamarának Korda Sándor invenciózusan rendezett filmjével szép sikere lesz.” (Színházi Élet, 1924/6)
