ÁRTATLAN VAGYOK!

I am innocent! (angol címfordítás), Sint nevinovat (román)

Alkotók

Janovics Jenő   rendező
Honoré de Balzac író (novella)
Mérei Adolf  forgatókönyvíró

Szereplők

Beregi Oszkár  Pierre, katonaorvos
Berky Lili  Pierre menyasszonya
Ihász Aladár  Paul Rameau hadnagy
Dezséri Gyula  az öreg Boudon
Hetényi Elemér  Gaston kapitány
Nagy Ilonka Ninette
Laczkó Aranka  a fogadósné
Fáy Flóra  
Simon Mariska  
Berlányi Vanda  
Berky József  
Kozma Hugó  
Nagy Gyula  
Jakabffy M. Sándor  
Bérczi Mihály  

Technikai stáb

Virágh Árpád

operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő   producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin gyártó cég
Corvin forgalmazó cég
Uher filmgyár laboratóriumi munkálatok
1916. augusztus 29. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1916. szeptember 26. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
1916. október 9. (Mozgókép-Otthon) bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár
  • Szászfenes

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 3 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1916/41
  • Mozihét, 1916/34, 35, 36, 37, 40
  • Színházi Élet, 1916/30, 35
  • Színházi Újság (Kolozsvár), 1916/6, október 8.
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 119. p.
  • A mozi (Miskolc), 1916/4
  • Pesti Napló, 1916. augusztus 30. 
  • Pesti Hírlap, 1916.  augusztus 30, október 8, 9.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 77-78. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  350 p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 118-119. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 167-171, 391.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 321. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 87-88, 140. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 10. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 86. p.

Tartalom

A darab cselekménye francia földön, katonai miliőben játszódik az első világháborút megelőző években, s a háború idején. Pierre Elzászban orvos. Betegei nagyon szeretik.  Menyasszonya egy bájos német lány, akivel már az esküvő napját is kitűzték, de ekkor kitör a háború és Pierre-nek be kell vonulnia katonai szolgálatra. Szomorúan búcsúzkodnak egymástól, és Pierre elutazik kijelölt szolgálati helyére, egy front mögötti katonai kórházba. Menyasszonya követni akarja, de a váratlan német előrenyomulást követő közlekedési zűrzavarban elkeverednek egymástól. A szótlan, zárkózott természetű fiatalembert nem kedvelik tiszttársai. Rossznéven veszik, hogy nem vesz részt mulatozásaikban, s mikor megtudják, hogy menyasszonya német, ellenszenvük gyűlöletté fokozódik. Egyetlen barátja Paul Rameau hadnagy figyelmezteti, hogy a tisztek rossz szemmel nézik különcködését. Rábeszélésének hatására ezentúl gyakrabban jár a tiszti kaszinóba, s mivel nem iszik, a többiek unszolására a kártyázók közé ül. Rosszul játszik, s szerencséje sincs, ezért sokat veszít. Másnap ismét kártyázik, hátha visszanyer valamit, de akkor is veszít, végül kifogy minden megtakarított pénzéből. Egy nap mindkettőjüket a szomszédos városba rendelik. Útközben megszállnak egy fogadóban. Szobájukat meg kell osztaniuk Boudon apóval, egy öreg paraszttal, akinél igen sok pénz van. Reggelre Boudon apót elvágott nyakkal találják az ágyában. Pierre-re terelődik a gyilkosság gyanúja, mivel egyesek úgy tudják, hogy előző nap levelet kapott menyasszonyától, aki pénzt kért tőle, mert nagy nyomorba jutott. Mások arról vallanak, hogy kártyázott és sokat vesztett, ezért szüksége volt pénzre. Ráadásul tanúk bizonyítják, hogy éjjel látták kimászni a fogadó ablakán. Pierre elismeri, hogy a pénz megkísértette, el is vette, de meggondolta magát, és visszavitte. Nem hisznek neki, s gyilkosság vádjával halálra ítélik. Megfosztják tiszti rangjától, kitaszítják a hadseregből. Megalázó vesszőfutás az útja a vesztőhelyig. A lakosság is kivonul a kivégzéshez, kővel dobálják, leköpdösik. Már felsorakozik a kivégzőosztag, amikor hírnök jön, és jelenti, hogy megtalálták a rablott pénzt, s a pénz mellett egy tiszti kabátról leesett gombot. Pierre kabátjáról egy gomb sem hiányzik. Megindul a nyomozás, a leszakadt gomb gazdája, az igazi tettes nem más mint, Rameau hadnagy.

Érdekességek

  • Egyes korabeli források szerint a forgatókönyv Honoré de Balzac novellája nyomán készült, a történetet Mérei Adolf forgatókönyve a film készülésének idejébe helyezi át.
  • Welser-Vitéz Tibor szerint Mérei Adolf volt a film rendezője.
  • A kolozsvári Színházi Újság, cikke (1916. október 8.) nagyon elhibázottnak tartja, hogy idegen milieuben játszódik, kifogásolja, hogy nem látható sem a gyilkosság, sem a lopás, kritizálja a maszkokat.

Galéria

Vélemények

„Beregi Oszkár …. Mérei Adolf Ártatlan vagyok! című drámájának főszereplője. Az a ragyogóan tökéletes és drámai hévvel teljes alakítás, amelyet Beregi ebben az egyébként is kiváló darabban produkált, a közönséget valósággal elragadta. Lebilincselt figyelemmel nézték a kiváló színész alakítását, amely teljesen újszerű és tökéletes.” (Pesti Napló, 1916. augusztus 30.) 

„Ennél a filmnél hatalmas meglepetés érte a közönséget. A férfi főszerepet ugyanis Beregi Oszkár a Nemzeti Színház világhírű művésze játszotta, még pedig olyan grandiózus művészi alakitással, hogy minden túlzás nélkül bátran állíthatjuk, hogy messze túlhaladja az eddig látott külföldi filmművészek produkcióit is. Ez a remek művészember ezen a filmen játszik először, de máris olyan hallatlan rutinnal, mintha legalább kétszáz filmszerepet játszott volna már. Szerepét oly mélyen átérezte és megjátszta, hogy a darab egyik nagyjelenetében, mikor ártatlanul elitélve feleségének búcsúlevelet ír, szemmel láthatóan gördülnek végig arcán a mérhetetlen fájdalom könnyei. A közönség a film lepergése után percekig tapsolt és éljenzett.” (Színházi Élet, 1916/30) 

„Meggyőződésünk szerint a közönség a legnagyobb meglepetéssel fogja látni, hogy Beregi, akit eddig csak a színpadról ismert, milyen kitűnően állja meg a helyét a felvevőgép előtt, a filmen, ahol gazdag skálájú hangja ugyan nem érvényesülhet, de annál jobban érvényre juthat temperamentuma, mozgásban rejlő ereje és mimikájának tökéletessége. Maga a darab egy rendkívül érdekes katonai dráma, amely azonban egyáltalában nincs vonatkozásban a háborúval.” Színházi Élet, 1916/35 

„(Az első Beregi-film.) A Nemzeti Szinház kiváló művészét hétfőn avatja fel a Mozgókép-Otthon film-művésszé. Az ártatlan vagyok című dráma főszerepét játssza. A drámát Mérei Adolf írta; pompásan felépített dráma ez; külön nagy értéke, hogy nagyszerű szerep van benne, egy francia hadnagyé. Ezt játssza Beregi Oszkár. Elsőrangú filmszínésznek is.” (Pesti Hírlap, 1916. október 8.) 

„Szász Zoltán írta egy helyt Beregi Oszkárral kapcsolatban, hogy a Nemzeti Színház e kiváló művészének valóságos külön Beregi-hitközsége van; rajongói, akik esküsznek rá. Hogy mily nagy a Beregi-hitközség, hogy hány tagot számlál, e tekintetben nem adott felvilágosítást Szász Zoltán. Bizonyos azonban, hogy igen tekintélyes számra gondolhatott. Még bizonyosabb, hogy ez a szám hétfőtől kezdve nagyon, de nagyon meg fog szaporodni. Mint moziszínész fog Beregi bemutatkozni ma a Mozgókép-Otthon vásznán. Sikere nagy lesz. Ha nem is nagyobb, mint szokott a Nemzeti Szinház színpadán lenni, de osztatlanabb. Még azok is, akik eddig nem tartoztak a Beregi-hitközséghez, hívéül szegődnek. Művészi egyéniségének túlfűszerezett voltát ugyanis a filmvászon mintegy közömbösíti és ami benne objektív érték, azt határozottan kiemeli. Ha nem is férfias, de mindenesetre nem mindennapi férfiúi szépségének valósággal mozgó-galériáját adja a film. És ha orgánumának sokakra oly bűvölő ereje némaságra van is kárhoztatva, viszont temperamentumának bősége, drámai heve, minden oldalról nemesen élezett arcának művészi mimikája annál tökéletesebb árnyaltsággal érvényesül. Egy Psilander ő, aki játékban is — Psilander. Kétségtelen, hogy mai nagy sikerében része van Mérei Adolfnak, a film írójának is. Mindenekelőtt pompás szerepet adott Beregi kezébe: egy, a lopás gyanújába keveredett francia hadnagyot. Noha ez a szerep nagyarányú, nem szívja föl a cselekmény érdekességeit, amennyiben az önmagában véve is fölötte pompás. Benne a közönségnek a katonai dolgok iránt mostanság különösen nagy, meg a bűnügyi históriák iránt való mindenkori élénk érdeklődése van együttesen kihasználva. Katonai-bűnügyi történet az Ártatlan vagyok, drámai szempontból pedig csupa izgalmas hatás. Beregin kivül jelentős szerepe van még Ihász Aladárnak, a Népopera új tagjának. Határozottan jó.” (Pesti Hírlap, 1916. október 9.)