Megyer Tibor

Mester Film Kft.

Mérei Adolf
író, ujságíró, színházi rendező, filmrendező, forgatókönyvíró

Születés: Hatvan, 1877. február 7.
Halálozás: Budapest, 1918. március 12.

Mérei AdolfEredeti neve: Merkl Adolf József Mihály
Írói álneve: Klado
Szülei: Merkl Adolf, Seidl janka
Lakása: Budapest VI. nagymező utca 8. (1918)

Pályáját újságíróként kezdte. 1901-től a Pesti Magyar Színház művészeti titkára volt. 1903-tól már rendezőként is tevékenykedett a Magyar Színházban, a Király Színházban és a Népszínház-Vígoperánál. 1909-1911 között a Royal Orfeum főrendezője, 1911-ben a Népopera egyik alapító tagja és rendezője volt. 1915-ben a Télikert művészeti vezetője lett. Később a Kristálypalotát irányította. Ő volt a legagilisabb budapesti varieté igazgató. Jelentős volt színpadi írói tevékenysége. Több mint kétszáz dalművet, bohózatot, operettszöveget, jelenetet írt és fordított. Bőven volt ezek között nagy színpadra szánt alkotás is. Sorozatosan fordította le a divatos francia és angol vígjátékokat, s ő volt egy ideig a bécsi operettiskolának jóformán egyedüli magyar tolmácsolója, Lehár, Eysler, Oscar Strauss librettóinak átültetője (ő ültette át például magyarra Lehár Víg özvegyét, melyet 1906-ban mutatott be a Király Színház). Megszámlálhatatlan kuplét írt, s elvégzett minden munkát a színpad körül, még a tánckar betanítását is magára vállalta, ha úgy hozta a szükség. Hihetetlen munkabírásáról legendák keringtek a városban. Sokat keresett, de jövedelmét elosztogatta szükségbe jutott ismerőseinek támogatására. Váratlan és tragikus halálát ételmérgezés okozta. Berlinben járt szerződtetési ügyeket intézni, ahol romlott ételből evett. Hazaérkezésekor beszállították a Pajor szanatóriumba, de már nem tudtak rajta segíteni. 41 évet élt. Mérei Adolf a Népopera udvarán készült 1914-es Kino-Riport felvételen ma is látható a Böském című nagysikerű operett szerzői, Szomory Emil és Gajáry István társaságában.

Felesége Ujfalusi Rozália volt.

Rendezőként és forgatókönyvíróként kapcsolódott be a magyar filmgyártásba. Első filmje a Simon Judit, Kiss József 1875-ben megjelent és országszerte évtizedeken át nagy hatású, rendkívül népszerű "zsidó balladája" nyomán készült 1915-ben Klein Sándor filmvállalatánál, a Hungáriánál. Később néhány elismert Corvin produkció rendezője és forgatókönyvírója volt. Összesen öt filmet rendezett.

Rendező:

  1. Simon Judit (1915)
  2. Az alvajáró (1916)
  3. A hattestparancsnok (1916)
  4. Soha többé... mindörökké (1916)
  5. A szobalány (1916)

Forgatókönyvíró:

  1. Simon Judit (1915)
  2. Ártatlan vagyok (1916)
  3. A hattestparancsnok (1916)
  4. Soha többé... mindörökké (1916)
  5. A szobalány (1916)

Forrás: Wikipédia, Magyar Színművészeti Lexikon ♦ Magyar színházművészeti lexikon ♦ Dr. Buza Péter: A Gotterhalte In: Budapest, 1983/21 ♦ 8 órai újság, 1918. március 13. ♦ FamilySearch (halotti)