A SZOBALÁNY

Szobaleány (címváltozat), The Housemaid (angol címfordítás), Camerista (román)

Alkotók

Mérei Adolf  rendező
Mérei Adolf  forgatókönyvíró

Szereplők

Berky Lili  a szobalány
Mészáros Alajos  az ügyvéd
Berlányi Vanda  az ügyvéd felesége
Újváry Lajos a szobalány férje
Nagy Ilonka  
Laczkó Aranka  
Miklóssy Margit  
Ihász Aladár  
Berky József  
Lengyel Vilmos  

Technikai stáb

Fekete László operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin gyártó cég
Corvin forgalmazó cég
Uher filmgyár laboratóriumi munkák
1917. február (Budapest) sajtóbemutató
1917. március 7. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
145/1920 cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  •  Kolozsvár, a Színkör mögötti műterem

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 145/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 970 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn 

Bibliográfia

  • Mozihét, 1916/37, 1917/39
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 121. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1567. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 79. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  350 p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 132. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 234-236, 417.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 93, 142-143. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 84. p.

Tartalom

Egy ügyvédről van szó a darabban, aki megcsalja a feleségét, s szeretőt tart. Csinos barátnője férjes asszony, akinek ura valahol Mexikóban hajszolja a szerencsét. Az ügyvédnek nem nagy erénye a hűség, és a barátnőjéhez sem tud hűséges maradni. Idővel pedig rájön, hogy voltaképpen egész csinos asszony a felesége, s szakítani akar a szeretőjével. A szerető azonban nem akar belenyugodni, hogy csak úgy egyszerűen félreállítsák a törvényes hitves kedvéért, cselhez folyamodik. Megtudja, hogy az ügyvédék éppen szobalányt keresnek. Jelentkezik az asszonynál, ügyesen megjátssza, milyen megbízható, szerény és szorgalmas. Az asszonynak megtetszik, és felfogadja. A férjnek majdnem kiesik a kanál a kezéből, amikor felszolgálja az ebédet. Az ügyvéd kutyaszorítóba kerül, fél a botránytól, de attól is, hogy a szobalány elrontja szépen induló felmelegített idilljét hites feleségével. Azt a taktikát választja, hogy mind a kettőnek udvarol, teszi a szépet az asszonynak, fűt-fát ígér a szobalánynak.  Mikor a feleségének udvarol s már-már úgy látszik, hogy célt ér, váratlanul megjelenik a szobalány valami semmitmondó ürüggyel. Amikor meg a szobalányt próbálja jobb belátásra bírni, akkor az asszony csenget a lányért.  A sok sikertelenség szinte idegbeteggé teszi, és elhatározza, hogy eltávolítja a szobalányt, de a lány annyira behízelegte magát az asszonynál, hogy az hallani se akar erről. Nem marad más hátra, folytatni kell a kettős játékot, ami egyre nehezebben megy.  Végső kétségbeesésében választás elé állítja az asszonyt, vagy ő, vagy a szobalány. A feleség a családi béke kedvéért hajlandó megválni a lánytól. Ám az neszét veszi az ellene készülő merényletnek,  és megfenyegeti az ügyvédet, hogy botrányt csinál, ha elküldik. A férj ekkor ijedtében visszatáncolna, amit a feleség nem ért. A vihar kitörése előtt szerencsére megérkezik a szobalány férje Mexikóból, s magával viszi asszonyát.  Az ügyvéd végre  kettesben maradhat a feleségével, s újult erővel, zavartalanul ostromolja az asszonyt. Eközben a szobalány is megtalálja a boldogságot férje oldalán.

Érdekességek

  • A korabeli kritikák kifogásolták a film szegényes kiállítását. A színházból jólismert díszletek nem voltak alkalmasak, hogy egy jólkereső ügyvéd otthonának illúzióját keltsék a nézőben.
  • A filmet Bécsben is játszották.

Galéria

Vélemények

„A szerelem a középpontja ennek a komplikált színjátéknak. De Ámornak nem az az alakja, amely az anyakönyvvezető tollával fűzi össze a szerelmes szíveket — ez az Ámor a játékos és szeszélyes isten, — a törvénytelen szerelmek istene, az ő kedve gabalyitja, keveri össze-vissza a bohózat fonalát. Egy ügyvédről van szó a darabban, aki megcsalja a feleségét s szeretőt tart. Idővel azonban rájön, hogy voltaképpen egész csinos asszony a felesége, s szakítani akar a szeretőjével, hogy csak feleségét imádhassa. A szerető azonban beáll hozzá szobalánynak. Itt kezdődik a bonyodalom, amelynek dióhéjban való elmesélésére nem merhet vállalkozni egy írótoll sem. Csak az bizonyos, hogy a végén, amikor a néző a kacagást nem bírja már tovább — minden rendbejön, az ügyvéd is a feleségével, s az újdonsült szobalány is a Mexikóból hazakerült férjeurával.” (Mozihét, 1916/37)