SOHA TÖBBÉ… MINDÖRÖKKÉ!

Egy élet tragédiája (alcím), Nevermore… For Ever! (angol címfordítás), Niciodată… Deapururea! (román)

Alkotók

Mérei Adolf rendező
Mérei Adolf forgatókönyvíró

Szereplők

Csortos Gyula  Ujfalussy, hegedűművész
H. Szűcs Nelly  a leány
Szakács Andor  a gazdag kereskedő
Ihász Aladár  
Réthely Ödön  
Pap Katinka  
Nagy Ilonka  
Berky József  
Harsányi Rezső  
Bérczi Mihály  
Laczkó Aranka  

Technikai stáb

Fekete László operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin gyártó cég
Corvin forgalmazó cég
Uher filmgyár laboratóriumi munkák
1917. január (Budapest) bemutató
1917. február 17. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
90/1920 – 16 éven felülieknek cenzúra határozat

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár Toldalagi palota, mely akkoriban Zenekonzervatórium volt
  • a Vármegye Ház díszterme
  • a Házsongárd tetején lévő elme- és idegklinika és annak parkja.

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 90/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1240 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozihét, 1916/37
  • A mozi (Miskolc), 1918/32
  • Kolozsvári Hírlap, 1917/37
  • Újság (Kolozsvár), 1917/39
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve. 1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 121. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1052. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 81. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  350 p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 130-131. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 200-203.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 92-93, 142. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 84. p.

Tartalom

Megrázóan sötét tragédia ez. Az ifjúságnak, a szerelemnek tragédiája. Egy fiatal hegedűművész, Ujfalussy Károly a főhőse. A fiú szegény, de már a konzervatóriumban felismerik kivételesen nagy tehetségét. A legnagyobb jövőt jósolják neki — de a fiú beteg. Súlyos szívbaja van. Egy napon megismerkedik egy fiatal leánnyal. Forró és bensőséges szerelem fejlődik ki kettejük között. A leányra azonban kiveti a hálóját egy előkelő öreg mágnás is. A leány becsületesen ellenáll a csábitásnak, de amikor barátja szívbaja folyton súlyosabb lesz, s az orvos szerint csak a jó mód és szanatórium mentheti meg — eladja magát, hogy megmentse szerelmesét. Ujfalussy nem is tudja meg, hogy az a mecenás, kinek a pénzen ő külföldre utazik, nem más, mint szerelmese elcsábítója. Amikor meggyógyul, megkapja a leány levelét, amelyben az örökre búcsút mond neki. Keserű csalódás — mert szívébe egészen mélyen ég a leány arca, emléke — de elhatározza, hogy ezentúl csak a művészetének él. Ujra pénzt kap titokzatos mecenásától, s ezzel külföldre megy tanulni. Nagy és híres művész lesz — de évek múlva rájön, hogy milyen pénznek köszönheti életét, nagyságát. Nem bírja el a rettentő megpróbáltatást: megroppan belé. Csak egyet tud, hogy mindent vissza kell adni azoknak, akik oly rútul megcsalták. Mindent: a hírnevét, a vagyonát, az egészségét. ... És vissza is ad mindent. . . . Szívbaja kiújul és gyorsan elhatalmasodik. Egész vagyonát a kereskedőre hagyja, s a halálos ágyán kibékül szerelmével. (Forrás: Mozihét, 1916/37)

Galéria