AZ ALVAJÁRÓ

The Sleep-walker (angol), Somnambulul (román)

Alkotók

Mérei Adolf rendező
Vendrey Ferenc forgatókönyv

Szereplők

Vendrey Ferenc a tata
Rózsahegyi Kálmán  
Mészáros Alajos  
Miklóssy Margit  
Poór Lili  
Nagy Gyula  
Szakács Andor  
Bérczi Mihály  
Réthely Ödön  
Berky József  

Technikai stáb

Virágh Árpád operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Proja filmgyár gyártó cég
Corvin filmgyár forgalmazó cég
Kino-Riport laboratóriumi munkák
Projectograph forgalmazó cég
időpontja ismeretlen bemutató

Külső forgatási helyszínek

Kolozsvár, Dónáth úti vendéglő kertje

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, eredeti hossza a 218/1921 számú cenzúra határozat szerint: 756 méter.

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:

  • Mozgófénykép Híradó, 1915/46
  • Mozihét, 1916/37
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve. 1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 122. p.
  • Belügyi Közlöny, 1921. 2312. p.

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 82. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 349. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 110-111. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat. MNFA  Könyvtára.) 228-229, 390. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)

Tartalom

A tata szeretne olykor-olykor kirúgni a hámból, de szigorú és erkölcsös felesége kemény katonai szubordináció alatt tartja. Keserű a tata élete. Csak nagy ritkán kap egy-egy koronát egy pohár sörre. Egyszer megszokott vendéglőjében barátai nagyon csábítják, maradjon velük tovább, mert egy jó kis züllés van kilátásban, előbb az operába mennek, azután jön majd a lumpolás. A tata szomorúan rázza a fejét: nem lehet. A tekintete ekkor a színlapra téved: az Alvajárót hirdetik rajta. Remek ötlete támad. Ezentúl ő is „alvajáró” lesz, így fogja becsapni feleségét, hogy több kimenőhöz jusson. A dolog tényleg sikerül. Előbb csak apróbb tüneteket produkál, majd mikor látja, hogy a felesége nemcsak elhiszi, de még félti is, elhatalmasodik rajta a borzalmas kór. Az asszony orvost hívat, aki a „beteget” alapos vizsgálatnak veti alá, hiába tiltakozik a tata, hogy neki nincs semmi baja. Az asszony leinti, hogy hallgasson, mert ők jobban tudják. Persze az orvos is a baráti körhöz tartozik, és igen súlyos bajt állapít meg. Figyelmezteti az asszonyt, hogy a beteget a világért sem szabad felébreszteni, ha rájön a kórság. Hagyni kell, hogy menjen az útjára, az alvajárókat sose éri baj, felettük a jó szellemek őrködnek. Az asszony áhítattal hallgatja az orvos intelmeit, s kezeit tördelve fohászkodik, hogy bárcsak meggyógyulna az ő tatája. Az orvos biztosra ígéri a gyógyulást, de előírja, hogy kímélni kell a beteget, nem szabad bosszantani, mert akkor végzetessé válhat a baj.  Így a tata megszerzi magának az állandó kimenőt, s az asszonynak nem tűnik fel, hogy mindig akkor jön rá férjére az alvajárás, amikor baráti összejövetel van a törzsvendéglőben. Aggódva figyeli álmában útnak induló urát, s még esernyőjét is kezébe nyomja, hogy meg ne ázzon.

Galéria