A MÉTELY

The Blight (angol címfordítás), Contagiunea (román forgalmazási cím 19120 előtt), În pragul decăderii (román forgalmazási cím 1920 után)

Alkotók

Fekete Mihály rendező
Eugéne Brieux író (színdarab: Les Avariés, 1901) 
Gyalui Jenő forgatókönyv

Szereplők

Várkonyi Mihály George Dupont, a beteg
Izsáky Margit Henriette, a menyasszonya
Laczkó Aranka George anyja
Berky Lili színésznő
Berky József George barátja, a színésznő szeretője
Fekete Mihály orvos
Dezséri Gyula párizsi orvos
Réthely Ödön  
Bretán Miklós  

Technikai stáb

Fekete László operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Transsylvania Filmgyár gyártó cég
Transsylvania Filmgyár forgalmazó cég
1918. november 14. (Kolozsvár, Egyetem-mozgó) bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • a kolozsvári bőrgyógyászati klinika

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 3 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.

Fellelhetőség, források

kópia Arhiva Naţionalá de Filme (néhány filmkocka)
plakát Arhiva Naţionalá de Filme (4 db.)
fotó Arhiva Naţionalá de Filme (26 db.)

Bibliográfia

  • Színházi Ujság (Kolozsvár) 1917/22
  • Esti Lap (Kolozsvár) 1917/164
  • Ellenzék (Kolozsvár), 1919 ár. 11-14.
  • Kolozsvári Hírlap, 1919 április 11-14.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme,  171-172. p.;
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 312-314, 407-408. p.;
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 154. p. 
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig Kolozsvár, 2009. 84-85. p., 111. p.

Tartalom

Párizs. Egy boldog fiatal pár eljegyzését ünneplik. A vőlegény egy napon furcsa kiütéseket vesz észre magán, megriad és felkeresi az orvosát, aki megállapítja, hogy luese van. Az orvos önmegtartóztató életre és a kúra szigorú betartására inti, melynek időtartama legalább egy év, addig tehát nem gondolhat nősülésre. A fiatalember beleegyezik az egyéves gyógykezelésbe, de családjának nem meri bevallani baját, és az orvos szigorú tilalma ellenére hat hónap múlva oltárhoz vezeti menyasszonyát.  Boldog házasságban élnek, hamarosan kislányuk születik. A gyermeket falun a fiú anyjának házában egy dada táplálja. A kislány örökli apja betegségét, és a dada elkapja a gyerektől a bajt. A nagymama Párizsba hozza a gyereket s a dadát. Orvoshoz viszik őket, aki kétségtelenül megállapítja az öröklést és a fertőzést. Felelőségre vonják a fiatal férjet, aki bevallja, hogy az érettségi bankett utáni dorbézolás alkalmával szerezte a fertőzést, s most már látja, hogy milyen szerencsétlenséget okozott azzal, hogy nem követte az orvos tanácsát. A családi tanács úgy dönt, hogy a gyermeket meg kell menteni. A dadát azonban egy nagyobb összeggel elbocsátják és a sorsára hagyják. Az asszonyon hamarosan elhatalmasodik a betegség. Elmegy egy másik orvoshoz, aki felvilágosítja, hogy vérbajos. Az asszony rájön, hogy milyen csúf játékot űztek vele, botrányt rendez, de hiába, a gőgös gazdag nagyszülők kidobják. Mikor a feleség megtudja az igazságot, undorral fordul el férjétől, gyermekével szüleihez menekül, és válni akar. Az asszony apja felkeresi az orvost, és bizonyítványt kér tőle, mely alapján a válópert megindíthatják. Az orvos azonban megtagadja kérését, s a lelkére beszél, hogy e szerencsétleneket nem megvetni, hanem sajnálni, és gyógyítani kell. Az orvos meggyőző szavainak hatására megbocsát vejének. Elhatározzák, hogy mindazokat kúrának vetik alá, akik a fertőzéssel gyanúsíthatók. Nehéz idők következnek, de az orvos nem enged semmi lazaságot, vagy megingást a gyógykezelésben, és egy szép napon mind gyógyultan hagyják el az orvosi rendelőt.

Vélemények

„A felvételek mind műteremben készültek, illetve a kolozsvári tudományegyetem bőrgyógyászati klinikáján. A klinika akkori igazgatója, a nemrég elhunyt Dr. Veress Ferenc egyetemi tanár, úgy informált, hogy a film kormánykezdeményezésre és jelentékeny kormány támogatással készült, mert a luetikus megbetegedések a háború során igencsak elszaporodtak. Ennek a megakadályozására nagy méretű felvilágosító propaganda indult meg és ebbe állították bele a filmet is.” (Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. 1963. 314. p.)