| Janovics Jenő | rendező |
| Petőfi Sándor | író (költemények) |
| Janovics Jenő | forgatókönyv |
| Berky Lili | |
| Várkonyi Mihály | |
| Dezséri Gyula | magyar nemes |
| Harsányi Rezső | |
| Berlányi Vanda | |
| Nagy Ilonka | |
| Nagy Gyula | |
| Újváry Lajos | |
| Báthory Elza | |
| Hegyi Lili | |
| Fekete Mihály | |
| Rózsahegyi Kálmán | kisbéres |
| Virágh Árpád | operatőr |
| Janovics Jenő | producer |
| Proja - Corvin | gyártó cég |
| Uher filmgyár | laboratóriumi munkálatok |
| Corvin | forgalmazó cég |
| 1916. november | sajtóbemutató |
| 1918. március 25. (Uránia) | bemutató |
| 1918. április 4. (Színkör-mozgó) | kolozsvári bemutató |
| 145/1920 (A magyar nemes című rész bemutatását nem engedélyezték) | cenzúra határozat |
Némafilm, eredetileg 5 rövidfilmből áll, ezek hossza a 145/1920 számú O.M.B. határozat szerint, Falu végén kurta kocsma (200 méter), Befordultam a konyhára (70 méter), Lopott ló (160 méter), A kisbéres (85 méter), A magyar nemes (250 méter), Össesen: 765 méter
Később kiegészítették a filmet a Csaplárosné című, 1917-ben készült rövidfilmmel, melynek hossza a 145/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 330 méter.
| kópia | nem maradt fenn |
1. Falu végén kurta kocsma: a legszebb illusztrációja annak, hogy milyen érző szív lakozik a férfikebelben még akkor is, ha kissé kapatos.
2. Befordultam a konyhára: Az imádott leányzó, akinek megpillantásakor a legény meghitt jószága, a pipája is neki hódol, már a maga módja szerint ugyanis azzal, hogy elalszik – lángra gyúl a legény szíve.
3. A lopott ló: Lovat lop a betyár, s egyetlen mentsége, hogy a ló gazdájának lánya az ő szívét rabolta el.
4. A kisbéres
5. A magyar nemes: A régi magyar hétszilvafás urak nemtörődömségét, henyeségét karikírozza.
6. A csaplárosné a betyárt szerette: két nő versengését mutatja be egy szélcsap legény kegyeiért.
(Forrás: Mezőtúri Télikert mozi szöveges plakátja, OSZK)
„Soha nem fogadott még közönség oly érdeklődéssel filmet, mint amilyennel a Corvin filmgyár, s egyúttal az egész magyar kinematográfiának irodalmi eseményt jelentő filmjét, a Petőfi-dalciklust fogja fogadni. Nem nagyképű látványosság a Petőfi-dalciklus: egyszerű finom poémáknak a filmillusztrációi ezek, a költemények hangulatát tükrözik vissza e filmek is, amelyeknek sikere éppen ezért bizonyos. Minden magyar ember ismeri ezt az öt verset, amelyeket a rendező dr. Janovics Jenő, aki szinte egyedül volt hivatott az országban a magyar litteratura e drága kincseihez nyúlni, a legtökéletesebb művészettel vitt filmre.” (Mozihét, 1916/37)
„A magyar filmművészet fejlődésében úttörő jelentőségűek voltak Janovics Jenő rövidfilmjei, magyar költők megfilmesített költeményei. Petőfi Magyar nemes versének filmváltozatába természetesen ő sem tudott folyamatos drámai tartalmat érvényesíteni, mesét vinni. A film tulajdonképpen a versszakonként felvetített költemény mozgó illusztrációiból állott. Petőfi szándékának megfelelően karikatúrás ábrázolással, apró jelenetekből. Szerény mértékben ugyan, de már drámai eseménysorozat vizuális érzékeltetésére adott alkalmat Janovicsnak Petőfi másik költeménye: Falu végén kurta kocsma, erőteljes hatáskontrasztokra és kocsmai mulatozás mozgalmas ábrázolására." (Hevesy Iván: Adalékok a magyar némafilm történetéhez… Filmkultúra, 1961/9. 134-139. p.)