PETŐFI DALCIKLUS

Petőfi Song-book (angol címfordítás), Ciclul de poezii de Petofi (román), Falu végén kurta kocsma (1. rész címe), There is an Inn at the End of the Village (1. rész címének angol fordítása), Befordultam a konyhára (2. rész címe), I Turned into the Kitchen (2. rész címének angol fordítása), Lopott ló (3. rész címe), The Stolen Horse (3. rész címének angol fordítása), A kisbéres (4. rész címe), The Farm-boy (4. rész címének angol fordítása), A magyar nemes (5. rész címe), The Hungarian Nobleman (5. rész címének angol fordítása)

Alkotók

Janovics Jenő rendező
Petőfi Sándor író (költemények)
Janovics Jenő forgatókönyv

Szereplők

Berky Lili  
Várkonyi Mihály  
Dezséri Gyula magyar nemes
Harsányi Rezső  
Berlányi Vanda  
Nagy Ilonka  
Nagy Gyula  
Újváry Lajos  
Báthory Elza  
Hegyi Lili  
Fekete Mihály  
Rózsahegyi Kálmán kisbéres

Technikai stáb

Virágh Árpád operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Proja - Corvin gyártó cég
Uher filmgyár laboratóriumi munkálatok
Corvin forgalmazó cég
1916. november  sajtóbemutató
1918. március 25. (Uránia) bemutató
1918. április 4. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
145/1920 (A magyar nemes című rész bemutatását nem engedélyezték) cenzúra határozat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, eredetileg 5 rövidfilmből áll, ezek hossza a 145/1920 számú O.M.B. határozat szerint, Falu végén kurta kocsma (200 méter), Befordultam a konyhára (70 méter), Lopott ló (160 méter), A kisbéres (85 méter), A magyar nemes (250 méter), Össesen: 765 méter

Később kiegészítették a filmet a Csaplárosné című, 1917-ben készült rövidfilmmel, melynek hossza a 145/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 330 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Söjtér Endre (S. Nagy László): Régi írások filmesítése ellen. In: Kolozsvári Szemle, 1916. szeptember 13. 157 p.
  • Mozihét, 1916/37, 1917/9, 39, 1918/10, 14 (a Csaplárosnét is szerepelteti)
  • Kolozsvári Szemle - Színházi Újság, 1916/22
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 121. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1565. p., 1570. p.
  • Képes Vasárnap 1940. december 1.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 19, 79. p.
  • Hevesy Iván: Adalékok a magyar némafilm történetéhez. In: Filmkultúra 1961. október 136. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 40, 350. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 124-125. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 220-222, 412.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 321. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 93. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 90-91, 141. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 86. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 215. p.
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 58-59.p.

Tartalom

1. Falu végén kurta kocsma: a legszebb illusztrációja annak, hogy milyen érző szív lakozik a férfikebelben még akkor is, ha kissé kapatos.
2. Befordultam a konyhára: Az imádott leányzó, akinek megpillantásakor a legény meghitt jószága, a pipája is neki hódol, már a maga módja szerint ugyanis azzal, hogy elalszik – lángra gyúl a legény szíve.
3. A lopott ló: Lovat lop a betyár, s egyetlen mentsége, hogy a ló gazdájának lánya az  ő szívét rabolta el. 
4. A kisbéres
5. A magyar nemes: A régi magyar hétszilvafás urak nemtörődömségét, henyeségét karikírozza.
6. A csaplárosné a betyárt szerette: két nő versengését mutatja be egy szélcsap legény kegyeiért.

(Forrás: Mezőtúri Télikert mozi szöveges plakátja, OSZK)

 

Érdekességek

  • A bemutatón felolvasták Janovics Jenő patetikus hangvételű bevezetőjét, melyet Petőfiről írt. Ennek részleteit közli Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). 90. p. Egy rövid részlet a bevezetőből: "Petőfi szárnyaló fantáziája, színes nyelve, elméjének szilaj tobzódása, kedélyének ragyogó derűje, játékos szellemének villámló haragja, jobbra sóvárgó, harcos lelkének acélos szigora itt fogja most árasztani lelket emelő, királyi gazdagságát, keleti pompáját. Részlet Janovics bemutatón elmondott bevezetőjéből"
  • Az eredetileg 5 rövidfilmből álló ciklust az 1918-as bemutatóra kiegészítették az 1917-ben készült Csaplárosné című rövidfilmmel.

                              

Galéria

Vélemények

„Soha nem fogadott még közönség oly érdeklődéssel filmet, mint amilyennel a Corvin filmgyár, s egyúttal az egész magyar kinematográfiának irodalmi eseményt jelentő filmjét, a Petőfi-dalciklust fogja fogadni. Nem nagyképű látványosság a Petőfi-dalciklus: egyszerű finom poémáknak a filmillusztrációi ezek, a költemények hangulatát tükrözik vissza e filmek is, amelyeknek sikere éppen ezért bizonyos. Minden magyar ember ismeri ezt az öt verset, amelyeket a rendező dr. Janovics Jenő, aki szinte egyedül volt hivatott az országban a magyar litteratura e drága kincseihez nyúlni, a legtökéletesebb művészettel vitt filmre.” (Mozihét, 1916/37)

„A magyar filmművészet fejlődésében úttörő jelentőségűek voltak Janovics Jenő rövidfilmjei, magyar költők megfilmesített költeményei. Petőfi Magyar nemes versének filmváltozatába természetesen ő sem tudott folyamatos drámai tartalmat érvényesíteni, mesét vinni. A film tulajdonképpen a versszakonként felvetített költemény mozgó illusztrációiból állott. Petőfi szándékának megfelelően karikatúrás ábrázolással, apró jelenetekből. Szerény mértékben ugyan, de már drámai eseménysorozat vizuális érzékeltetésére adott alkalmat Janovicsnak Petőfi másik költeménye: Falu végén kurta kocsma, erőteljes hatáskontrasztokra és kocsmai mulatozás mozgalmas ábrázolására." (Hevesy Iván: Adalékok a magyar némafilm történetéhez… Filmkultúra, 1961/9. 134-139. p.)