A GYÓNÁS SZENTSÉGE

The Sacrament of the Confession (angol címfordítás), Das heilige Schweigen (német), Taina spovedaniei (román)

Alkotók

Janovics Jenő rendező
L. N. Parker író (színmű: The Cardinal/A bíboros, premier a Nemzeti Színházban: 1908.)   
Janovics Jenő forgatókönyvíró

Szereplők

Janovics Jenő Vér Mátyás, a pap
Lengyel Vilmos  Vér Imre, mérnök, a pap testvére
Berky Lili Margit, Imre menyasszonya
Várkonyi Mihály  Margit másik udvarlója
Hetényi Elemér  
Szakács Andor  
Réthely Ödön  
Berky József  
Fáy Flóra  
Farkas Sándor  
Laczkó Aranka  
Mariházi Miklós  
Nagy Gyula  
Harsányi Rezső  
Ihász Aladár  
Dezséri Gyula  

Technikai stáb

Virágh Árpád operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Proja - Corvin gyártó cég
Uher filmgyár laboratóriumi munkák
Corvin forgalmazó cég
1916. augusztus 28. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1917. október 1. (Omnia) bemutató
1916. november 16. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
1917. március (Bécs) bemutató
56/1920 cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1060 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát MNFA, Plakáttár (1 db, grafikus: Földes Imre)

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1916/47, 48, 1917/18, 35
  • Mozihét, 1916/37, 1917/6, 18, 33, 34, 35, 37, 38, 39, 40, 48, 1918/14
  • Színházi Élet, 1917/41
  • Szegedi Napló 1916. december 17.
  • Mozi-Világ, 1917/35; Színházi Újság, (Kolozsvár) 1916/13
  • Esti Lap (Kolozsvár) 1916/322, 324
  • Kolozsvári Tükör, 1916. augusztus 24.
  • Kolozsvári Szemle, 1916/248
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 121. p.
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/62; Belügyi Közlöny, 1920. 805. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 79-80. p
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 95, 350. p.
  • Vári Rezső: Emlékiratok a magyar filmről. Bp. é.n. (Kézirat. MNFA Könyvtára) 39. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut  (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 122-123. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 176-181, 398-399.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 344 p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 88-89, 141. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 147. p. (1 db)

A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 57.p.

Tartalom

Vér Mátyás, a vidéki katolikus pap békés hétköznapjait különös eset zavarja meg. Fáradtan tér haza az esti mise és gyóntatás után. Lepihen egyszerű otthonában, s éppen hozzákezd a breviárium olvasáshoz, amikor egy feldúlt férfi ront be a házába. Sürgősen gyónni akar. A pap előbb szeliden szabódik, most végezte a napi gyóntatást, s inkább másnapra halasztaná az ügyet. A kétségbeesett ember azonban nem tud várni, azonnal szeretne lelkén könnyíteni. A pap ekkor nyakába veszi a stólát, eltakarja az arcát, és ott a lakásban meggyóntatja az eléje térdeplő bűnöst. A férfi zihálva kezd hozzá vallomásához. Gyilkosság terheli lelkét, melyet az imént követett el. A szent életű pap irtózattal hallgatja a fülébe suttogott rettentő szavakat, de aztán mégis képes nyugodtan, irgalommal szólni a gyilkoshoz: – Ego te absolvo.. – A papi feloldozástól némileg megenyhül a gyilkos háborgó lelkének vihara, elhagyja a házat. A kapuban összetalálkozik a lelkész öccsével és annak menyasszonyával. A fiúnak megszokott látvány, hogy bátyja házából lelki vigaszt kereső idegenek távoznak, de a lányra mély benyomást tesz a feldúlt férfi, kinek arca bevésődik emlékezetébe. A pap nagyon megörül a  vidám fiatalok látogatásának, akik azért jöttek, hogy bejelentsék eljegyzésüket. Boldogságuk elűzi lelkéből az iménti gyónás nyomasztó emlékét. A városkában hamarosan felfedezik a gyilkosságot. Imre is gyanúba keveredik, mivel menyasszonyának egykori udvarlója az áldozat.  Nemsokára ismét dörömbölnek a paplak kapuján. A lelkész csendőrök kíséretében, bilincsbe verve látja viszont öccsét, s megoldhatatlan lelkiismereti problémával kerül szembe. Vagy a gyónás szentségét árulja el, és felfedi az igazi gyilkost, vagy tétlenül nézi ártatlan öccsének elítélését. Csak Istenbe vetett hite segíti át ezeken a válságos napokon. A fiatalembert halálra ítélik, de menyasszonya, aki meg van győződve ártatlanságáról nem nyugszik bele az ítéletbe. Női ösztöne, szerelme nyomravezetik. Felkutatja azt az embert, akit a paplakból látott kijönni, s az ügyészt sikerül rábeszélnie, hogy azt is hallgassa ki. A kihallgatás drámai fordulattal zárul. A még mindig zaklatott lelkű férfi végül összeroppan a bíróság előtt, bevallja tettét, s ezzel megmenti az ártatlanul elítélt fiatalembert. A pap lelke megnyugodhat, mégsem okozta szeretett öccse halálát azzal, hogy megőrizte pappá avatásakor tett fogadalmát, a gyónás szentségét.

A Paimann’s Filmlisten tartalomleírása jelentősen eltér ettől: Vér Imre, akit épp most neveztek ki mérnökké, meglátogatja bátyját, Vér Mátyás tiszteletest. Imre szereti egy gazdag paraszt leányát, Margitot, de a lány apja ellenzi a házasságukat, mivel Imre vagyontalan. A fiatalember elkeseredésében öngyilkosságra készül. Megírja a búcsúlevelét, és meg akarja ölni magát, amikor belép a lány apja. Elveszi a fiatalembertől a pisztolyt, s látva mély érzelmeit megbékél vele, és a lányához küldi.  Az apa találkozik lánya másik udvarlójával, a jómódú fiatalemberrel. Összekülönböznek, s a fiatalember Imre pisztolyával megöli az öreget. A gyilkos elmenekül a tett színhelyéről, s a lelkész házához ér, ahol kéri a papot, hogy hadd gyónja meg bűnét. Imre elbúcsúzik menyasszonyától, hazafelé igyekszik, s útközben megtalálja Margit apjának holttestét. Imrét gyilkosként letartóztatják. A törvényszéki tárgyaláson a pap nem mondhatja el, hogy ki a valódi tettes, mert nem szegheti meg a gyónási titok szentségét, ezért öccsét halálra ítélik. Egy nappal az ítélet végrehajtása előtt felbukkan az igazi gyilkos, és elárulja magát. Elmenekül a letartóztatás elől, a frontra megy, ahol elesik. Imrét, miután kiderült ártatlansága, szabadon engedik, s feleségül veszi szerelmét, Margitot.

Érdekességek

„Az Omnia ezen a héten egy Corvin-filmet hoz a műsorán: A gyónás szentségét Berky Lilivel és Janovics Jenővel a főszerepekben. A minden tekintetben kifogástalan film egyidejűleg Szegeden is bemutatásra került és a szegedi mozi igazgatója meghívta dr. Zatravecs Istvánt, a város különősen népszerű rendfőnökét a bemutatóra. Dr. Zatravecs, aki eddig soha nem volt moziban, el is ment a bemutatóra és az elragadtatás hangján mesélt mindenütt a látott filmről és most a hívők Szegeden csak úgy tódulnak a „Gyónás szentségé"» hez, amióta a papjuk véleményét hallották.” (Színházi Élet, 1917/41)

Galéria

Vélemények

„A gyónás szentsége című négyfelvonásos dráma került e héten először bemutatásra az Omniában, ahol ez a meghatóan mély és tragikus problémát tárgyaló mozgófénykép rendkívüli hatást ért el. A dráma főhőse egy szentéletű jámbor pap, akit rettentő probléma elé állít a sors, de aki híven halálig őrizte a gyónás szentségét. Janovics Jenő dr. alkalmazta és rendezte filmre a mindenképpen sikerült darabot, ő és Berky Lili játsszák a két főszerepet. A Corvin gyár ezzel a produktumával ismét bizonyságot tett hatalmas teljesítőképességéről és nagyrahivatottságáról.” (Mozihét, 1917/40)

„A legmélyebb és legtragikusabb probléma ennek a drámának a témája. Egy szentéletű, jámbor pap a főhőse, akihez egy sötét éjjelen beront egy zilált és lihegő ember, s meggyónja neki azt a gyilkosságot, amelyet az imént követett el. Irtózattal hallgatja a pap a fülébe súgott rettentő szavakat, de azután végtelen szelídséggel és irgalommal mondja a gyilkosnak: Ego te absolvo .... A gyilkos, háborgó lelkének viharát egy csöppnyit enyhítve elmegy. És félóra multán csendőrök, bilincsben hozzák haza a pap öccsét a gyilkosság gyanújától terhelten. Zordon probléma előtt áll a pap. Vagy a gyónás szentségét kell elárulnia, vagy öccsét ítélik halálra. A pap csak hinni tud ezekben a napokban. Hinni a végtelen irgalom és szeretet urában. És tényleg a hitben ezúttal sem csalatkozott. Már halálra ítélték az ártatlant, amikor egy fiatal leány, menyasszonya megmenti. A rettentő probléma alól felszabadult a pap: de nem árulta el papi fogadalmát, híven halálig őrizte a gyónás szentségét.” (Mozihét, 1917/36)