A GYÓNÁS SZENTSÉGE

Tartalom

Vér Mátyás, a vidéki katolikus pap békés hétköznapjait különös eset zavarja meg. Fáradtan tér haza az esti mise és gyóntatás után. Lepihen egyszerű otthonában, s éppen hozzákezd a breviárium olvasáshoz, amikor egy feldúlt férfi ront be a házába. Sürgősen gyónni akar. A pap előbb szeliden szabódik, most végezte a napi gyóntatást, s inkább másnapra halasztaná az ügyet. A kétségbeesett ember azonban nem tud várni, azonnal szeretne lelkén könnyíteni. A pap ekkor nyakába veszi a stólát, eltakarja az arcát, és ott a lakásban meggyóntatja az eléje térdeplő bűnöst. A férfi zihálva kezd hozzá vallomásához. Gyilkosság terheli lelkét, melyet az imént követett el. A szent életű pap irtózattal hallgatja a fülébe suttogott rettentő szavakat, de aztán mégis képes nyugodtan, irgalommal szólni a gyilkoshoz: – Ego te absolvo.. – A papi feloldozástól némileg megenyhül a gyilkos háborgó lelkének vihara, elhagyja a házat. A kapuban összetalálkozik a lelkész öccsével és annak menyasszonyával. A fiúnak megszokott látvány, hogy bátyja házából lelki vigaszt kereső idegenek távoznak, de a lányra mély benyomást tesz a feldúlt férfi, kinek arca bevésődik emlékezetébe. A pap nagyon megörül a  vidám fiatalok látogatásának, akik azért jöttek, hogy bejelentsék eljegyzésüket. Boldogságuk elűzi lelkéből az iménti gyónás nyomasztó emlékét. A városkában hamarosan felfedezik a gyilkosságot. Imre is gyanúba keveredik, mivel menyasszonyának egykori udvarlója az áldozat.  Nemsokára ismét dörömbölnek a paplak kapuján. A lelkész csendőrök kíséretében, bilincsbe verve látja viszont öccsét, s megoldhatatlan lelkiismereti problémával kerül szembe. Vagy a gyónás szentségét árulja el, és felfedi az igazi gyilkost, vagy tétlenül nézi ártatlan öccsének elítélését. Csak Istenbe vetett hite segíti át ezeken a válságos napokon. A fiatalembert halálra ítélik, de menyasszonya, aki meg van győződve ártatlanságáról nem nyugszik bele az ítéletbe. Női ösztöne, szerelme nyomravezetik. Felkutatja azt az embert, akit a paplakból látott kijönni, s az ügyészt sikerül rábeszélnie, hogy azt is hallgassa ki. A kihallgatás drámai fordulattal zárul. A még mindig zaklatott lelkű férfi végül összeroppan a bíróság előtt, bevallja tettét, s ezzel megmenti az ártatlanul elítélt fiatalembert. A pap lelke megnyugodhat, mégsem okozta szeretett öccse halálát azzal, hogy megőrizte pappá avatásakor tett fogadalmát, a gyónás szentségét.

A Paimann’s Filmlisten tartalomleírása jelentősen eltér ettől: Vér Imre, akit épp most neveztek ki mérnökké, meglátogatja bátyját, Vér Mátyás tiszteletest. Imre szereti egy gazdag paraszt leányát, Margitot, de a lány apja ellenzi a házasságukat, mivel Imre vagyontalan. A fiatalember elkeseredésében öngyilkosságra készül. Megírja a búcsúlevelét, és meg akarja ölni magát, amikor belép a lány apja. Elveszi a fiatalembertől a pisztolyt, s látva mély érzelmeit megbékél vele, és a lányához küldi.  Az apa találkozik lánya másik udvarlójával, a jómódú fiatalemberrel. Összekülönböznek, s a fiatalember Imre pisztolyával megöli az öreget. A gyilkos elmenekül a tett színhelyéről, s a lelkész házához ér, ahol kéri a papot, hogy hadd gyónja meg bűnét. Imre elbúcsúzik menyasszonyától, hazafelé igyekszik, s útközben megtalálja Margit apjának holttestét. Imrét gyilkosként letartóztatják. A törvényszéki tárgyaláson a pap nem mondhatja el, hogy ki a valódi tettes, mert nem szegheti meg a gyónási titok szentségét, ezért öccsét halálra ítélik. Egy nappal az ítélet végrehajtása előtt felbukkan az igazi gyilkos, és elárulja magát. Elmenekül a letartóztatás elől, a frontra megy, ahol elesik. Imrét, miután kiderült ártatlansága, szabadon engedik, s feleségül veszi szerelmét, Margitot.

Érdekességek

„Az Omnia ezen a héten egy Corvin-filmet hoz a műsorán: A gyónás szentségét Berky Lilivel és Janovics Jenővel a főszerepekben. A minden tekintetben kifogástalan film egyidejűleg Szegeden is bemutatásra került és a szegedi mozi igazgatója meghívta dr. Zatravecs Istvánt, a város különősen népszerű rendfőnökét a bemutatóra. Dr. Zatravecs, aki eddig soha nem volt moziban, el is ment a bemutatóra és az elragadtatás hangján mesélt mindenütt a látott filmről és most a hívők Szegeden csak úgy tódulnak a „Gyónás szentségé"» hez, amióta a papjuk véleményét hallották.” (Színházi Élet, 1917/41)

Galéria

Vélemények

A gyónás szentsége című négyfelvonásos dráma került e héten először bemutatásra az Omniában, ahol ez a meghatóan mély és tragikus problémát tárgyaló mozgófénykép rendkívüli hatást ért el. A dráma főhőse egy szentéletű jámbor pap, akit rettentő probléma elé állít a sors, de aki híven halálig őrizte a gyónás szentségét. Janovics Jenő dr. alkalmazta és rendezte filmre a mindenképpen sikerült darabot, ő és Berky Lili játsszák a két főszerepet. A Corvin gyár ezzel a produktumával ismét bizonyságot tett hatalmas teljesítőképességéről és nagyrahivatottságáról.
Mozihét, 1917.

A legmélyebb és legtragikusabb probléma ennek a drámának a témája. Egy szentéletű, jámbor pap a főhőse, akihez egy sötét éjjelen beront egy zilált és lihegő ember, s meggyónja neki azt a gyilkosságot, amelyet az imént követett el. Irtózattal hallgatja a pap a fülébe súgott rettentő szavakat, de azután végtelen szelídséggel és irgalommal mondja a gyilkosnak: Ego te absolvo .... A gyilkos, háborgó lelkének viharát egy csöppnyit enyhítve elmegy. És félóra multán csendőrök, bilincsben hozzák haza a pap öccsét a gyilkosság gyanújától terhelten. Zordon probléma előtt áll a pap. Vagy a gyónás szentségét kell elárulnia, vagy öccsét ítélik halálra. A pap csak hinni tud ezekben a napokban. Hinni a végtelen irgalom és szeretet urában. És tényleg a hitben ezúttal sem csalatkozott. Már halálra ítélték az ártatlant, amikor egy fiatal leány, menyasszonya megmenti. A rettentő probléma alól felszabadult a pap: de nem árulta el papi fogadalmát, híven halálig őrizte a gyónás szentségét.
Mozihét, 1917.

A közbeszéd tárgya lett ez a példátlanul izgalmas történetű új magyar film, amely napról-napra szédületes sikerrel kerül színre. A Színkör-mozgó felé vezető utak délután öt órától estig fekettlettek az érdeklődő közönségtől. Rengetegen távoztak jegy nélkül a pénztá­raktól, mert minden előadásra zsúfolásig megtelt a nézőtér.
Ellenzék (Kolozsvár), 1916.