A GYÓNÁS SZENTSÉGE

The Sacrament of the Confession (angol címfordítás), Das heilige Schweigen (német), Taina spovedaniei (román)

Alkotók

Janovics Jenő rendező
Louis Napoleon Parker író (színmű: The Cardinal/A bíboros)
Janovics Jenő forgatókönyvíró

Szereplők

Janovics Jenő Vér Mátyás pap
Lengyel Vilmos  Vér Imre, mérnök, a pap testvére
Berky Lili Margit, Imre menyasszonya
Várkonyi Mihály  Margit másik udvarlója
Hetényi Elemér  
Szakács Andor csendőr
Réthely Ödön vizsgálóbíró
Berky József fiatal parasztlegény [?]
Fáy Flóra  
Farkas Sándor  
Laczkó Aranka Vér Mária, a tisztelendő édesanyja
Mariházy Miklós  
Nagy Gyula  
Harsányi Rezső főpap
Ihász Aladár ügyvéd
Dezséri Gyula parasztgazda
Várady Miklós a bíróság tagja
Bátosy Endre férfi a bíróságon

Technikai stáb

Virágh Árpád operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Proja - Corvin gyártó cég
Uher filmgyár laboratóriumi munkák
Corvin forgalmazó cég
1916. nyara forgatás
1916. augusztus 28. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1917. október 1. (Omnia) bemutató
1916. november 16. (Színkör-mozgó) kolozsvári bemutató
1917. március (Bécs) bemutató
56/1920 cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár
  • Szászfenes

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1060 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát MNFA, Plakáttár (1 db, grafikus: Földes Imre)

Bibliográfia

  • Ellenzék, 1916/262., 268.
  • Mozgófénykép Híradó, 1916/47, 48, 1917/18, 35
  • Mozihét, 1916/37, 48 1917/6, 18, 33, 34, 35, 37, 38, 39, 40, 48, 1918/14
  • Színházi Élet, 1917/41.
  • Szegedi Napló 1916. december 17.
  • Szeged és vidéke, 1917/231.
  • "Gyónás szentsége." - Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó, 1917/47.
  • Válasz. "A gyónás szentsége" kritizálójának.  - Félegyházi Közlöny, 1917/50.
  • Felelet a Corvin Film Részvénytársaságnak Budapest. - Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó, 1917/52.
  • Mozi-Világ, 1917/35; Színházi Újság, (Kolozsvár) 1916/13
  • Esti Lap (Kolozsvár) 1916/322, 324
  • Kolozsvári Tükör, 1916. augusztus 24.
  • Kolozsvári Szemle, 1916/248
  • A gyónás szentsége - Ceglédi Újság, 1918/32.
  • Művészet - Görög katholikus szemle [Ungvár], 1918/10.
  • Látogatás Solton, a mozikatasztrófa áldozatainál - Kis Ujság, 1929/58.
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 121. p.
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/62; Belügyi Közlöny, 1920. 805. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 79-80. p
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 95, 350. p.
  • Vári Rezső: Emlékiratok a magyar filmről. Bp. é.n. (Kézirat. MNFA Könyvtára) 39. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut  (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 122-123. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 176-181, 398-399.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 344 p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 88-89, 141. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 147. p. (1 db)
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 57.p.

Tartalom

Vér Mátyás, a vidéki katolikus pap békés hétköznapjait különös eset zavarja meg. Fáradtan tér haza az esti mise és gyóntatás után. Lepihen egyszerű otthonában, s éppen hozzákezd a breviárium olvasáshoz, amikor egy feldúlt férfi ront be a házába. Sürgősen gyónni akar. A pap előbb szeliden szabódik, most végezte a napi gyóntatást, s inkább másnapra halasztaná az ügyet. A kétségbeesett ember azonban nem tud várni, azonnal szeretne lelkén könnyíteni. A pap ekkor nyakába veszi a stólát, eltakarja az arcát, és ott a lakásban meggyóntatja az eléje térdeplő bűnöst. A férfi zihálva kezd hozzá vallomásához. Gyilkosság terheli lelkét, melyet az imént követett el. A szent életű pap irtózattal hallgatja a fülébe suttogott rettentő szavakat, de aztán mégis képes nyugodtan, irgalommal szólni a gyilkoshoz: – Ego te absolvo.. – A papi feloldozástól némileg megenyhül a gyilkos háborgó lelkének vihara, elhagyja a házat. A kapuban összetalálkozik a lelkész öccsével és annak menyasszonyával. A fiúnak megszokott látvány, hogy bátyja házából lelki vigaszt kereső idegenek távoznak, de a lányra mély benyomást tesz a feldúlt férfi, kinek arca bevésődik emlékezetébe. A pap nagyon megörül a  vidám fiatalok látogatásának, akik azért jöttek, hogy bejelentsék eljegyzésüket. Boldogságuk elűzi lelkéből az iménti gyónás nyomasztó emlékét. A városkában hamarosan felfedezik a gyilkosságot. Imre is gyanúba keveredik, mivel menyasszonyának egykori udvarlója az áldozat.  Nemsokára ismét dörömbölnek a paplak kapuján. A lelkész csendőrök kíséretében, bilincsbe verve látja viszont öccsét, s megoldhatatlan lelkiismereti problémával kerül szembe. Vagy a gyónás szentségét árulja el, és felfedi az igazi gyilkost, vagy tétlenül nézi ártatlan öccsének elítélését. Csak Istenbe vetett hite segíti át ezeken a válságos napokon. A fiatalembert halálra ítélik, de menyasszonya, aki meg van győződve ártatlanságáról nem nyugszik bele az ítéletbe. Női ösztöne, szerelme nyomravezetik. Felkutatja azt az embert, akit a paplakból látott kijönni, s az ügyészt sikerül rábeszélnie, hogy azt is hallgassa ki. A kihallgatás drámai fordulattal zárul. A még mindig zaklatott lelkű férfi végül összeroppan a bíróság előtt, bevallja tettét, s ezzel megmenti az ártatlanul elítélt fiatalembert. A pap lelke megnyugodhat, mégsem okozta szeretett öccse halálát azzal, hogy megőrizte pappá avatásakor tett fogadalmát, a gyónás szentségét.

A Paimann’s Filmlisten tartalomleírása jelentősen eltér ettől: Vér Imre, akit épp most neveztek ki mérnökké, meglátogatja bátyját, Vér Mátyás tiszteletest. Imre szereti egy gazdag paraszt leányát, Margitot, de a lány apja ellenzi a házasságukat, mivel Imre vagyontalan. A fiatalember elkeseredésében öngyilkosságra készül. Megírja a búcsúlevelét, és meg akarja ölni magát, amikor belép a lány apja. Elveszi a fiatalembertől a pisztolyt, s látva mély érzelmeit megbékél vele, és a lányához küldi.  Az apa találkozik lánya másik udvarlójával, a jómódú fiatalemberrel. Összekülönböznek, s a fiatalember Imre pisztolyával megöli az öreget. A gyilkos elmenekül a tett színhelyéről, s a lelkész házához ér, ahol kéri a papot, hogy hadd gyónja meg bűnét. Imre elbúcsúzik menyasszonyától, hazafelé igyekszik, s útközben megtalálja Margit apjának holttestét. Imrét gyilkosként letartóztatják. A törvényszéki tárgyaláson a pap nem mondhatja el, hogy ki a valódi tettes, mert nem szegheti meg a gyónási titok szentségét, ezért öccsét halálra ítélik. Egy nappal az ítélet végrehajtása előtt felbukkan az igazi gyilkos, és elárulja magát. Elmenekül a letartóztatás elől, a frontra megy, ahol elesik. Imrét, miután kiderült ártatlansága, szabadon engedik, s feleségül veszi szerelmét, Margitot.

Érdekességek

„Az Omnia ezen a héten egy Corvin-filmet hoz a műsorán: A gyónás szentségét Berky Lilivel és Janovics Jenővel a főszerepekben. A minden tekintetben kifogástalan film egyidejűleg Szegeden is bemutatásra került és a szegedi mozi igazgatója meghívta dr. Zatravecs Istvánt, a város különősen népszerű rendfőnökét a bemutatóra. Dr. Zatravecs, aki eddig soha nem volt moziban, el is ment a bemutatóra és az elragadtatás hangján mesélt mindenütt a látott filmről és most a hívők Szegeden csak úgy tódulnak a „Gyónás szentségé"» hez, amióta a papjuk véleményét hallották.” (Színházi Élet, 1917/41)

Az eredeti színmű premierje 1907-ben volt a Kolozsvári Nemzeti Színházban.

A filmet Bécsben is bemutatták. (Mozihét, 1917/18.)

Galéria

Vélemények

A gyónás szentsége című négyfelvonásos dráma került e héten először bemutatásra az Omniában, ahol ez a meghatóan mély és tragikus problémát tárgyaló mozgófénykép rendkívüli hatást ért el. A dráma főhőse egy szentéletű jámbor pap, akit rettentő probléma elé állít a sors, de aki híven halálig őrizte a gyónás szentségét. Janovics Jenő dr. alkalmazta és rendezte filmre a mindenképpen sikerült darabot, ő és Berky Lili játsszák a két főszerepet. A Corvin gyár ezzel a produktumával ismét bizonyságot tett hatalmas teljesítőképességéről és nagyrahivatottságáról.
Mozihét, 1917.

A legmélyebb és legtragikusabb probléma ennek a drámának a témája. Egy szentéletű, jámbor pap a főhőse, akihez egy sötét éjjelen beront egy zilált és lihegő ember, s meggyónja neki azt a gyilkosságot, amelyet az imént követett el. Irtózattal hallgatja a pap a fülébe súgott rettentő szavakat, de azután végtelen szelídséggel és irgalommal mondja a gyilkosnak: Ego te absolvo .... A gyilkos, háborgó lelkének viharát egy csöppnyit enyhítve elmegy. És félóra multán csendőrök, bilincsben hozzák haza a pap öccsét a gyilkosság gyanújától terhelten. Zordon probléma előtt áll a pap. Vagy a gyónás szentségét kell elárulnia, vagy öccsét ítélik halálra. A pap csak hinni tud ezekben a napokban. Hinni a végtelen irgalom és szeretet urában. És tényleg a hitben ezúttal sem csalatkozott. Már halálra ítélték az ártatlant, amikor egy fiatal leány, menyasszonya megmenti. A rettentő probléma alól felszabadult a pap: de nem árulta el papi fogadalmát, híven halálig őrizte a gyónás szentségét.
Mozihét, 1917.

A közbeszéd tárgya lett ez a példátlanul izgalmas történetű új magyar film, amely napról-napra szédületes sikerrel kerül színre. A Színkör-mozgó felé vezető utak délután öt órától estig fekettlettek az érdeklődő közönségtől. Rengetegen távoztak jegy nélkül a pénztá­raktól, mert minden előadásra zsúfolásig megtelt a nézőtér.
Ellenzék (Kolozsvár), 1916.

Nem irodalmi témával van dolgunk: egy izgalmas, rejtelmekkel teli bűnügyi történet, amelyet egyenesen a vetítő vászonra találtak ki. A mese földolgozása, valamint a rendezés Janovics Jenő dr. bravúros munkája. Az egyik szerepet is ő adja megrázó erővel.
Szeged és vidéke, 1917.

A vallását valamire becsülő keresztény előtt sokat jelentő fenti címmel rikított egy plakát a múlt héten az utcasarkokon, itt-ott az ebzárlatot elrendelő hirdetmény mellé került. Ki tudja, mit ragasztottak azóta föléje? Osztálykülönbség nélkül több oldalról elhangzottak a botránkozás kifakadásai az üzleti szó mozijelentés kirívó címe fölött. Hát nincs aki megfékezze a filmgyártók túlkapásait? A cenzúra úgylátszik, gép módjára, lélek nélkül patentíroz mindent s engedi kicégérezni a vallást, erkölcsöt egyaránt.
Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó, 1917.

Hogy a Corvin több mint egy év előtt, mikor a magyar filmgyártás még nem állt fejlődésének azon a nagyszerű fokán, amelyet éppen a Corvin új filmjei mutatnak, még nem tudta a filmet abszolút tökéletességűvé tenni természetes. A Corvin, amely ma milliós részvénytársaság Budapesten, akkor kicsiny, de törekvő, finom művészi ízlésű az időben a legelső magyar gyár volt s Kolozsvárott működött Dr. Janovics Jenő színigazgató vezetésével.
Félegyházi Közlöny, 1917.

A Mozgószínház sorai nem teltek állandóan. A „hadi-nép" úgy látszik unja már a sok egyforma és tartalmatlan szerelmi drámát. Ezen nem csodálkozzunk, de hogy a komolyabb darabokat még kevesebb publikum karolja fel — ugye szintén ne csodálkozunk. Elég komoly az élet, minek azt idealizálva még komolyabbnak festeni. Kár, hogy a keresztény hit szempontjából oly érthetően filmre hozott „Gyónás szentségét" is üres ház fogadta. Szép eszméje volt e darabnak. Igaz. Van és lehet magáról megfeledkezett pap, de olyan nem és amint nem volt az nem is lesz, hogy a gyónás titkát elárulja.
Görög katholikus szemle, 1918.