A SZERZETES

The Monk (angol), Der Mönch (német), Der Abt (osztrák forgalmazási cím), Călugărul (román forgalmazási cím)

Alkotók

Janovics Jenő rendező
Janovics Jenő forgatókönyvíró

Szereplők

Várkonyi Mihály Majthényi László gróf, később szerzetes
Szabados Piroska Nelli /egyes forrásokban: Elvira/
Laczkó Aran­ka Majthényi grófné 
Nagy Adorján Pál
Szakács Andor püspök
Kozma Hugó  
Várady Miklós  
Dezséri Gyula szerzetes 

Technikai stáb

Fekete László operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Transsylvania Filmgyár gyártó cég
Léon Gaumont forgalmazó
1918. november 12. (Olympia) bemutató
1918. december 31. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
1921. repríz

4/1921, - betiltva

99/1921 - engedélyezve

cenzúrahatározatok

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 4/1921 és a 99/1921 számú O.M.B. határozat szerint 1490 méter, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1510 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
fotó MNFA Fotótár (2 db.) ♦ Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 db.)

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1918/33, 1919/3
  • Mozihét, 1918/33, 40
  • Mozi-Világ, 1918/33, 40
  • Olympia mozi, Műsorfüzet, 1918. november 11.
  • 8 Órai Újság, 1918. november 12.
  • Pesti Hírlap, 1918. november 13.
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/140
  • Ellenzék (Kolozsvár), 1919. január 19.
  • Színházi Élet, 1919/6
  • Belügyi Közlöny, 1921. 107. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 49. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  356. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 159. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 269-272, 415. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 25., 93. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980.  150. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 215. p.
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 78.p. 113.p.

Tartalom

A fiatal és jóképű Majthényi László gróf beleszeret a szegény sorsú Nellibe, s feleségül akarja venni. A lány azonban nem szereti, mert mióta tudja, hogy anyját valamikor egy Majthényi gróf csábította el, mérhetetlen bosszúvágy fűti az egész grófi család iránt. Csak kihasználja a fiú szerelmét, s az a terve, hogy őt és egész családját tönkre teszi. Vonzalmat mutat László iránt, a háta mögött azonban megcsalja, éjszakánként a  kedvesét fogadja lakásán. László anyja ellenzi a házasságot, s rövidesen a gróf is meggyőződik róla, hogy Nelli csúf játékot űz vele. A csalódott fiatalember elhagyja otthonát, és beáll szerzetesnek. Nelli ezután sem mond le a tervéről. Felolvasónőként beköltözik László édesanyjának házába, s László öccsét, Pált próbálja behálózni. A fiatalember beleszeret, és feleségül akarja venni. A grófné ekkor hazahívatja László grófot, aki döbbenten látja, hogy Nelli a házukban él. A lány, megkínozza egykori szerelmét, mint szerzetesnek  meggyónja neki aljas bűneit. Lászlót a fogadalma hallgatásra kényszeríti, de minden erejével igyekszik öccsét lebeszélni a házasságról. Pál azonban azt   hiszi, hogy csak féltékenységből teszi, mert még mindig szereti Nellit. László kínos órákat él át, s egész vagyonát és örökségét felajánlja a lánynak, ha lemond a tervezett házasságról. Pál gróf véletlenül fültanúja lesz beszélgetésüknek, így megtudja Nelliről a teljes igazságot, s eláll a házassági tervétől. A lány, miután meghiúsult a bosszúja, melyre egész életét feltette, mérget iszik.

Az Olympia mozi műsorfüzetében megjelent tartalomismertető:
„Majthényi grófék palotájában nagy a megbotránkozás. A fiatal László gróf, aki eddigi életét Istennek ajánlotta fel és a hit szolgálatába állott, otthagyja nemes hivatását egy leány miatt. Az öreg Majthényi grófnő, László édesanyja hiába próbálkozik, hogy fiát ettől az egész családot megszégyenítő szándéktól eltántorítsa. László hajthatatlan és mindenre kész, hogy választottját, Elvirát feleségül vegye. A leány, akiben mérhetetlen bosszúvágy él a Majthényi család minden tagja iránt, mert édesanyját egykor az egyik Majthényi gróf elcsábította, egyáltalán nem szereti László grófot, csupán az a szándéka, hogy megtorolja rajta azt a bűnt, amit László egyik grófi rokona Elvira édesanyjával szemben egykor elkövetett. Elvira, aki napról-napra jobban hálójába keríti Lászlót, ledér életet folytat, amiről természetesen László mit sem sejt. Egy napon azután kiderül ez a becstelenség és a fiatal gróf végleg búcsút mondva a világi életnek, újra felveszi a szerzetesi csuhát és kolostorba vonul, hogy kiengesztelje az Urat, akitől elpártolt. Közben Elvira, aki még a történtek után sem mond le szörnyű bosszúvágyáról, ravasz ötlettel, mint társalkodónő, Majthényi grófék házába kerül, ahol most a fiatal Pál gróf figyelmét igyekszik maga felé terelni. Terve sikerül és Pál rövid idő múlva halálosan beleszeret a leányba. Az öreg grófnő csakhamar annyira megkedveli a kétlelkű Elvirát, hogy nem gördít akadályt Pál fiának Elvirával való házassága elé. A nagy családi eseményről Mathényi grófnő Lászlót is értesíti, aki hazajön öccse készülő esküvőjére. Itt azután szörnyű döbbenettel látja, hogy Elvira most Pál öccse életét akarja tönkre tenni. Már-már leleplezésre kerülne a sor, amikor Elvira hirtelen ötlettel meggyónja nagy bűnét Lászlónak, akit ily módon a gyónás fogadalma hallgatásra kényszerít. Miután mást nem tehet, indokolás nélkül csupán lebeszélni igyekszik Pált a házasságról. Ez azonban azt hiszi, hogy bátyja is szerelmes Elvirába s ezért ellenzi az ő frigyét. Ez esküvő előtti napon azután Pál véletlenül kihallgatja László és Elvira beszélgetését s ekkor meggyőződik fivére jóakaratáról és Elvira bűnösségéről. A Majthényi család, aki ily módon egy szörnyű csapás veszedelmétől szabadult meg, újra boldog. Elvira pedig, akinek bosszúvágya nem sikerült, elkeseredésében öngyilkos lesz…” (Olympia mozi, Műsorfüzet, 1918. november 11.)

Rövid német tartalom:
„In der Familie der Gräfin Majthényi herrscht grosse Bestürzung, weil der junge Graf Ladislaus der bissher in den Diensten Gottes gestanden, die Absicht hegt, ein unbekanntes Mädchen zu heiraten. Elvira, die Unbekannte ist von einem schrecklichen Hass gegen die Familie erfüllt, weil ein Majthényi ihre Mutter verführte. Sie liebt den jungen Grafen nicht, sie will sich bloss rächen für dass Unrecht, welches man ihrer Mutter zufügte.
Als Ladislaus sich davon überzeugt, dass Elvira eine liederliche Lebensweise führt, löst er die Verlobung und zieht zurück in’s Kloster.
Elvira gibt ihren Racheplan nicht auf. Sie nimmt eine Stelle im Hause der Familie Mathényi an und lockt Paul, den jüngeren Bruder des Ladislaus in ihre Garne. Zur Verlobungsfeier erscheint Ladislaus, der zu seiner grössten Bestürzung in der Person der Braut seines Bruders, Elvira erkennt. Elvira entschliesst sich zu einer raffinierten Tat. Sie beichtet dem Mönch Ladislaus ihre Sünden, wodurch sie sich dessen Stillschweigen sichert. Schliesslich aber stellt sich doch die Wahrheit heraus, Paul löst die Beziehungen zu Elvira, die in der Überzeugung dessen, dass ihr Plan endgültigste gescheitert, sich das Leben nimmt.”(Olympia mozi, Műsorfüzet, 1918. november 11.)

Érdekességek

A korabeli sztárkultuszról, Várkonyi Mihály népszerűségéről tanuskodik a Színházi Élet Kit választana? rovatában egy "csinos hadiözvegy" levele: "férjemnek választanám a Szerzetes c. filmből a drága, aranyos Várkonyit. Hogy miért? Mert ott tudja hagyni a csendes kolostori életet azért, akit szeret. Bár engem szeretett volna meg! Tőlem nem kellett volna visszamennie a kolostorba!”  (Színházi Élet, 1919/6)

Galéria

Vélemények

„A szerzetes. A „Transsylvania" magyar filmgyár, mely Janovics Jenő dr. a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója kitűnő vezetése alatt áll „A névtelen asszony" Című dráma után, most készítette el „A szerzetes" című minden tekintetben művésziesen kiállított erkölcsdrámát, melyben a főszerepet a magyar filmszínészek nagymestere, Várkonyi Mihály játssza. A gyönyörű, mélyen megható filmdrámát ma mutatják be először az Erzsébet-körúti Olympiában” (8 Órai Újság, 1918. november 12.)