A MEGBÉLYEGZETT

The Stigmatized (angol címfordítás), Der Mann ohne Gewissen (osztrák forgalmazási cím), Stigmatizatul (román forgalmazási cím)

Alkotók

Janovics Jenő rendező
Fekete Mihály rendező asszisztens
Guthy Soma író (novella: Fegyenc)
Berky Lili forgatókönyvíró

Szereplők

Szakács Andor  Madarassy bankigazgató
Berky Lili  Margit, Madarassy leánya
Várkonyi Mihály Lévai Kálmán, titkár
Dezséri Gyula Lévai nagyapja
Laczkó Aranka Lévai nagyanyja
Kertész Endre Jeremiás, uzsorás
Fekete Mihály Tuzár Mihály, detektív
Nagy Adorján Ladányi Kálmán, ügyvéd

Technikai stáb

Fekete László operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Transsylvania Filmgyár gyártó cég
Magyar-Osztrák Filmpipari Vállalat forgalmazó cég
1917. december 5.  (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
1918. március 11. (Uránia) bemutató
1918. május 5. (Bécs) bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1550 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1917/46
  • Mozihét, 1917/30, 1918/8
  • Mozi-Világ, 1918/9
  • Esti Lap (Kolozsvár) 1917/291/292
  • A tükör 1917. november 9.
  • A mozi 1918/13
  • Színház és Társaság, (Kolozsvár) 1918/12
  • Az Újság, 1918. március 12.
  • 8 Órai Újság, 1918. március 13., július 13
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1918. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 160. p.
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/106
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 49. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  356. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 148-149. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 253-257, 406-407. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 102, 147-148. p.
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 110.p.

Tartalom

1. változat: Madarassy bankigazgató szép lánya, Margit titokban a bank egyik ambiciózus fiatal tisztviselőjébe, Lévai Kálmánba szerelmes. Madarassy könnyelmű tőzsdespekulációi miatt csőd szélén áll, s már az öngyilkosság gondolatával foglalkozik, mikor belép az irodájába Kálmán, s kéri, hogy a nála levő 200000 koronát, melyet már nem tud elhelyezni a főpénztárban, mert a hivatalból mindenki távozott, az igazgatói páncélszekrénybe helyezhesse. Madarassy beleegyezik, s a kulcsokat Lévai Kálmánnál hagyja, mert ő Bécsbe utazik. Kálmán a kocsijáig kíséri az  igazgatót, akinek indulás után ismét eszébe jut kilátástalan helyzete, melyből nincs más kiút, mint az öngyilkosság. Ekkor veszi észre, hogy revolverét az irodájában felejtette. Visszamegy érte, s a revolver mellett megpillantja a páncélszekrény másodkulcsait. Rettenetes gondolata támad, melynek nem tud ellenállni, kinyitja a páncélszekrényt, kilopja belőle a 200000 koronát, s az állomásra hajtat. Másnap Kálmán hiába keresi a pénzt. A rendőrség, mivel nem látható erőszak nyoma a szekrényen, Kálmánt gyanúsítja, mert nála voltak a kulcsok, s az igazgató, akinél a másodkulcsok lehetnek, Bécsben tartózkodik. Kálmánt két évi [más leírásban: tizenöt évi] börtönbüntetésre ítélik.  Egyedül az igazgató lánya, Margit hisz a fiatalember ártatlanságában. Apja akarata ellenére ügyvédet fogad, hogy bizonyítsa vőlegénye ártatlanságát. Közben Kálmán Illaván éli a rabok szomorú életét.  Fegyelmezetten viseli a rámért büntetést, csak éjszakánként töpreng azon, hogy ki helyett lett a börtöncella lakója. Nem tud szabadulni a gondolattól, hogy Madarassyn kívül másnak nem volt kulcsa a páncélszekrényhez, csak ő lehetett a tettes. Jó magaviselete miatt elengedik büntetése háromnegyed részét, de megbélyegzetten kerül vissza a társadalomba. A barátai elhúzódnak tőle, csak nagyszülei és Margit  fogadják örömmel. Madarassy nagylelkűen visszafogadja a vállalathoz, ahol valósággal pokol az élete, mert mindenki megbélyegzettnek tartja. A lány bevallja apjának, hogy szereti a fiatalembert. Madarassy azonban felháborodottan mutat ajtót Kálmánnak. Az elkeseredett lány egy véletlenül kezébe került levélből megtudja a rettenetes valóságot, hogy a két évvel ezelőtti betörést nem Kálmán, hanem saját édesapja követte el. Kétségbeesetten vívódik, hogy mit tegyen, apját juttassa-e a börtönbe, vagy vőlegényét hagyja, hogy megbélyegzettként élje le életét. Elhagyja az apai házat, Kálmánhoz menekül, s arra készülnek, hogy kivándoroljanak Amerikába. Ám az utolsó pillanatban megtörve, lelkiismeret furdalástól gyötörve megjelenik Madarassy, s mindent bevall. Kálmán megbocsát leendő apósának, s együtt indulnak új életet kezdeni az új világba. (Forrás: korabeli ismertetők)

A történet befejezésének másik változata: Kálmán nem fogadja el Madarassy állás ajánlatát, hanem elhatározza, hogy bizonyítja ártatlanságát. Ladányi ügyvéd Margit kérésére felkeresi Kálmánt, s miután meggyőződik a fiatalember ártatlanságáról, megbízza Tuzár Mihály detektívet, hogy nyomozzon az ügyben. A fiatalember elítélésekor fontos terhelő bizonyíték volt az íróasztalában talált névtelen levél, melyet valószínűleg egy uzsorás írt, feljelentéssel fenyegetőzve, ha nem kapja vissza a kölcsönadott összeget. Mivel a levélben szereplő összeg és a páncélszekrényből eltűnt összeg azonos volt, Kálmán hiába tagadott, s hiába bizonygatta, hogy ő nem volt senkinek az adósa, mégis elítélték. Úgy gondolják, hogy ha ennek a levélnek az íróját megtalálják, az elvezetheti őket az igazi tolvajhoz. Tuzár egy uzsorásokat is védő  ügyvéd irodájában véletlenül rábukkan egy írásra, mely feltűnően hasonlít a fenyegető levél írásához. Ennek nyomán jut el a többszörösen büntetett előéletű uzsoráshoz, Jeremiáshoz. A dörzsölt uzsorás ravaszul kikerüli a detektív keresztkérdéseinek csapdáit, s nyomozás már-már holtpontra jut, mikor Tuzár megkérdezi az uzsorást, hogy ismeri-e Madarassyt. Jeremiás nem tudja leplezni meghökkenését,  melyet a detektív észrevesz, és sarokba szorítja az uzsorást, aki végül bevallja, hogy Madarassynak írta a névtelen levelet, aki tartozott neki.  Tuzár jelenti az eredményt Annának. A lány miután megtudja, hogy boldogtalanságának okozója apja volt, nem tudja mitévő legyen. Végül Tuzárra bízza, hogy vigye tovább az ügyet, s ne legyen tekintettel apjára. Tuzár tudja, hogy a kezében lévő adatok alapján nem lehet bizonyítani Madarassy bűnösségét, csak a bűnös vallomása adhatja vissza a meghurcolt fiatalember becsületét. Felkeresi Madarassyt, de az mindent tagad. Miután távozik, Madarassy felkeresi Kálmánt, s hatalmas összeget ajánl fel neki, ha kivándorol Amerikába. A fiatalember azonban hajthatatlan, neki nem a pénz, hanem a becsület kell. Margit elborzadva hallja, hogy apja szökésre akarta rávenni kedvesét, mellyel végleg elvesztené becsületét. Szemébe mondja apjának a szörnyű vádat, s a bűnös megtörik lánya tiszta tekintete alatt. Visszavonul szobájába, búcsúlevelet ír lányának és a rendőrségnek. Bevallja, hogy a pénzt ő vette ki a páncélszekrényből, és hogy a gyanút Kálmánra terelje, a kapott fenyegető levelet ő csempészte annak íróasztalába. A leveleket borítékba zárja, és főbe lövi magát. (Forrás: Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963. Kézirat, MNFA Könyvtára. 253-257, 406-407. p.)

Galéria

Vélemények

"egy mélyen szántó és szövevényében hihetetlenül őrös hatású színjátékot mutatott be még uj műsorában az Uránia: Guthi Somának bravúrosan megkomponált filmjátékát a Megbélyegzett címmel." (8 Órai Újság, 1918. március 13.)