A CSIKÓS

The Hors-herd (angol címfordítás), Der Pusztakavalier (német), Stavárul (román)

Alkotók

Pásztory M. Miklós  rendező
Szigligeti Ede író (azonos című népszínmű, 1847)
Vajda László forgatókönyvíró

Szereplők

Várkonyi Mihály  Andris, a csikóslegény
Lenkeffy Ica  Rószi, a csikós kedvese
Kürthy József  Bálint gazda, Rózsi apja
Mészáros Alajos  Asztolf báró
Fodor Oszkár  Bence
Laczkó Aranka  

Technikai stáb

Kovács Gusztáv operatőr

Produkciós stáb

Korda Sándor producer
Pásztory M. Miklós producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin gyártó cég
Corvin forgalmazó cég
1917. augusztus 17. (Omnia) sajtóbemutató
1917. szeptember 10. (Omnia) bemutató
1917. október 5. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
1921 repríz
218/1921 cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Bánffy gróf birtoka
  • Sztana, Hortobágy
  • Kolozsvár környéke

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 218/1921 számú O.M.B. határozat szerint: 1520 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Garay Ákos) ♦ MNFA, Plakáttár (1 db, grafikus: Garay Ákos)

Bibliográfia

  • A Hétfő 1917/26
  • Képes Mozivilág, 1919/3
  • Mozihét, 1917/13, 19, 22, 27, 28, 29, 30, 31, 33, 34, 35, 39, 51, 1918/14
  • Mozi-Világ, 1917/35, 46
  • Mozgófénykép Híradó, 1917/27, 30, 31, 35
  • Színházi Élet, 1917/37 (tartalomleírás)
  • Színházi Újság, (Kolozsvár) 1917/25
  • A mozi (Miskolc), 1917/47
  • Képes Mozivilág, 1919/3 (Várkonyi Mihály visszaemlékezése)
  • Belügyi Közlöny, 1921. 2308. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 85. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  352. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 44., 48. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 324. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 21. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 106, 107. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. 89, 109. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)

Tartalom

Andris, a szép szál csikóslegény a jómódú parasztgazda lányának, Rózsinak udvarol, de Bálint gazda nem nézi jó szemmel szerelmüket, mert lányának különb férjet szán. Asztolf grófnak, a kastély urának is megtetszik a szép Rózsi, és találkát csikar ki tőle. Meghallja ezt Bence, akit a grófi család kiforgatott a vagyonából, s régóta bosszúra szomjazik. Szeretné Andrist szövetségesének megnyerni, ezért elmondja neki, hogy az ifjú gróf szemet vetett mátkájára. A találka időpontjában Bence és Andris beállít Rózsiékhoz, de csak a grófot találják a házban, mert Bálint gazda, akinek Rózsi mindent elmesélt, a szomszéd faluba vitte leányát. Andris sarkon fordul, mikor látja, hogy kedvese biztonságban van. – No most itt hagylak benneteket. Akár fel is falhatjátok egymást. – veti oda távozáskor. A két ellenség cívódásának kimenetele véres: Bence egy fejszével halálra sújtja Asztolfot. A gyilkosság gyanúja Andrisra és Bálint gazdára hárul. Letartóztatják, és ártatlanul bebörtönzik őket. A véletlen siet a segítségükre. A ház előtt játszadozó gyerekek rátalálnak Bence lófejű botjának egyik letört darabjára, a kettétört lófejre. A perdöntő bizonyíték láttán Bence, aki közben visszaszerezte birtokait, megtörik, és mindent bevall. Bálint gazda és Andris kiszabadulnak, s az öreg, aki közelebbről megismerte a derék csikóslegényt, nem ellenzi már a fiatalok házasságát.

Érdekességek

Várkonyi Mihály visszaemlékezése: „Mikor a „Csikóst” készítettük, szép vidéki tájképekre volt szükségünk. Kiutaztunk tehát gróf Bánffy birtokára. A gróf azonban nem valami szívesen fogadott bennünket, mert öklét rázva ezt kiabálta felénk: Majd adok én nektek felvételt, kutyák. A kutya címzés nem tudom melyikünket illette, de erre a kedves és vendégszerető grófra ma is szeretetttel gondolok vissza.” „Igen mulatságos történet az is, ami Sztana fürdőn játszódott le. A Corvin lerándult Lenkeffy Icával Kolozsvárra, hogy kerti felvételt csináljon. Elutaztunk Sztana fürdőre, mert azt hallottuk, hogy szép vidéken feszik. A reggeli szürkületben leszálltunk a vonatról, de állomásra sehol sem akadtunk. Egy bakter jött velünk szemben, akitől megkérdeztük: „Mondja bácsi, hol van itt a víz?” „A faluban”, válaszolta közönbösen. Korda Sándor tovább érdeklődött: „Aztán nagy-e?” Mire az öreg sértődötten felelt: „Hát amekkora egy kút szokott lenni”. Kiderült, hogy Sztana fürdőn nincs is víz és mi így vízben maradtunk. A bakter nagy fejcsóválással elballagott, szegény nem tudta, hogy miért keresünk Sztanán vizet, azt hitte, hogy ugratni akarjuk.”  (Képes Mozivilág, 1919/3)

Galéria

Vélemények

"Félszázaddal ezelőtt, volt műsordarab A csikós, a feledhetetlen Szigligeti Edének népszínműve, s ma megint műsordarab lesz, ha nem is a színházban, — a mozgószínházban. Kegyeletes irodalmi ízlés elevenítette meg a poraiban megholt Phönixet, ezt a tündöklő magyar színdarabot; a Corvin filmgyár, amely oly sok szép produkciójával írta be a nevét kitörölhetetlenül az emberek jóindulatába, az ajándékozza nekünk újból A csikóst. Sok-sok mindenféle elöljárót, kommentárt lehet fűzni ehhez a darabhoz. Hogy a filmrevitel Pásztory M. Miklós ideája volt, azé a lelkes magyar filmrendezőé, aki már egynéhány impozáns sikert ért el és sok hálát könyvelhet el régebben megfilmesített magyar népszínművekkel, amelyeknek csaknem kizáróan ő a mestere nálunk. Hogy a Corvin gyár rengeteg sok költséget pazarolt rá, valóban költséget és fáradságot nem ismerő pazar kiállítás, amit ez a darab hoz. Miliője a nagy magyar rónaság, bogárhátú házikók, kis boldog falu, csupa szín, csupa szív és csupa hangulat. Ború és verőfény váltogatják egymást a szerelmi tragédiájával és aljas cselszövésekkel tarka darabban, amely annyira őszinte képét mutatja a mi népünk mikrokozmoszának. Pásztory M. Miklós finom érzékének, művészi rendezői készségének és a téma iránt való rajongó szeretetének hálás dokumentuma a nagyszerűen sikerült mozidarab." (Színházi Élet, 1917/37.)