A CSIKÓS

Tartalom

Andris, a szép szál csikóslegény a jómódú parasztgazda lányának, Rózsinak udvarol, de Bálint gazda nem nézi jó szemmel szerelmüket, mert lányának különb férjet szán. Asztolf grófnak, a kastély urának is megtetszik a szép Rózsi, és találkát csikar ki tőle. Meghallja ezt Bence, akit a grófi család kiforgatott a vagyonából, s régóta bosszúra szomjazik. Szeretné Andrist szövetségesének megnyerni, ezért elmondja neki, hogy az ifjú gróf szemet vetett mátkájára. A találka időpontjában Bence és Andris beállít Rózsiékhoz, de csak a grófot találják a házban, mert Bálint gazda, akinek Rózsi mindent elmesélt, a szomszéd faluba vitte leányát. Andris sarkon fordul, mikor látja, hogy kedvese biztonságban van. – No most itt hagylak benneteket. Akár fel is falhatjátok egymást. – veti oda távozáskor. A két ellenség cívódásának kimenetele véres: Bence egy fejszével halálra sújtja Asztolfot. A gyilkosság gyanúja Andrisra és Bálint gazdára hárul. Letartóztatják, és ártatlanul bebörtönzik őket. A véletlen siet a segítségükre. A ház előtt játszadozó gyerekek rátalálnak Bence lófejű botjának egyik letört darabjára, a kettétört lófejre. A perdöntő bizonyíték láttán Bence, aki közben visszaszerezte birtokait, megtörik, és mindent bevall. Bálint gazda és Andris kiszabadulnak, s az öreg, aki közelebbről megismerte a derék csikóslegényt, nem ellenzi már a fiatalok házasságát.

Érdekességek

Várkonyi Mihály visszaemlékezése: „Mikor a „Csikóst” készítettük, szép vidéki tájképekre volt szükségünk. Kiutaztunk tehát gróf Bánffy birtokára. A gróf azonban nem valami szívesen fogadott bennünket, mert öklét rázva ezt kiabálta felénk: Majd adok én nektek felvételt, kutyák. A kutya címzés nem tudom melyikünket illette, de erre a kedves és vendégszerető grófra ma is szeretetttel gondolok vissza.” „Igen mulatságos történet az is, ami Sztana fürdőn játszódott le. A Corvin lerándult Lenkeffy Icával Kolozsvárra, hogy kerti felvételt csináljon. Elutaztunk Sztana fürdőre, mert azt hallottuk, hogy szép vidéken feszik. A reggeli szürkületben leszálltunk a vonatról, de állomásra sehol sem akadtunk. Egy bakter jött velünk szemben, akitől megkérdeztük: „Mondja bácsi, hol van itt a víz?” „A faluban”, válaszolta közönbösen. Korda Sándor tovább érdeklődött: „Aztán nagy-e?” Mire az öreg sértődötten felelt: „Hát amekkora egy kút szokott lenni”. Kiderült, hogy Sztana fürdőn nincs is víz és mi így vízben maradtunk. A bakter nagy fejcsóválással elballagott, szegény nem tudta, hogy miért keresünk Sztanán vizet, azt hitte, hogy ugratni akarjuk.”  (Képes Mozivilág, 1919/3)

Galéria

Vélemények

"Félszázaddal ezelőtt, volt műsordarab A csikós, a feledhetetlen Szigligeti Edének népszínműve, s ma megint műsordarab lesz, ha nem is a színházban, — a mozgószínházban. Kegyeletes irodalmi ízlés elevenítette meg a poraiban megholt Phönixet, ezt a tündöklő magyar színdarabot; a Corvin filmgyár, amely oly sok szép produkciójával írta be a nevét kitörölhetetlenül az emberek jóindulatába, az ajándékozza nekünk újból A csikóst. Sok-sok mindenféle elöljárót, kommentárt lehet fűzni ehhez a darabhoz. Hogy a filmrevitel Pásztory M. Miklós ideája volt, azé a lelkes magyar filmrendezőé, aki már egynéhány impozáns sikert ért el és sok hálát könyvelhet el régebben megfilmesített magyar népszínművekkel, amelyeknek csaknem kizáróan ő a mestere nálunk. Hogy a Corvin gyár rengeteg sok költséget pazarolt rá, valóban költséget és fáradságot nem ismerő pazar kiállítás, amit ez a darab hoz. Miliője a nagy magyar rónaság, bogárhátú házikók, kis boldog falu, csupa szín, csupa szív és csupa hangulat. Ború és verőfény váltogatják egymást a szerelmi tragédiájával és aljas cselszövésekkel tarka darabban, amely annyira őszinte képét mutatja a mi népünk mikrokozmoszának. Pásztory M. Miklós finom érzékének, művészi rendezői készségének és a téma iránt való rajongó szeretetének hálás dokumentuma a nagyszerűen sikerült mozidarab." (Színházi Élet, 1917/37.)