MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL

Mese az írógépről (címváltozat), Poveşti despre maşina de scris (román)

Alkotók

Korda Sándor rendező
Korda Sándor  forgatókönyvíró
Szomaházy István író

Szereplők

Berky Lili Lehmann Vilma
Kürthy György Honthy vezérigazgató
Janovics Jenő Szentgróthy gróf
Ujvári Ferenc Király Félix
Harsányi Rezső Rubin úr
Laczkó Aranka  
Lengyel Vilmos  
Nagy Adorján  
Gazda Ilonka  
Berky József  
Bérczi Mihály  
Betegh László  
Székely Ilona  
Erdei Margit  
Jakabffy Ilona  
Szendrő Gyula  

Technikai stáb

Virágh Árpád operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin Gyártó cég
Corvin Forgalmazó

Uher filmgyár

Laboratóriumi munkálatok

1917. január 8. (Royal-Apolló) Bemutató
1917. március 8. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) Bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank pénztárterme
  • a Nyári Színkör melletti szabadtéri műterem

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, eredeti hossza 1200 méter volt.

Fellelhetőség, források

Kópiája nem maradt fenn, az adatok a korabeli sajtóból és mozplakátokról származnak.

  • Kolozsvári Szemle, 1916/27 (Szomaházy István a filmjéről)
  • Pesti Hírlap, 1916. augusztus 30., 1916. január 7.
  • Mozgófénykép Híradó, 1917/1, 2
  • Mozihét, 1916/37, 52, 53, 54, 1917/1, 2, 29
  • Színházi Élet, 1917/2
  • Színház és Divat, 1917/1
  • Újság (Kolozsvár), 1917/56
  • A mozi (Miskolc), 1917/1
  • Apolló mozgó (Mátészalka) szöveges plakátja, 1917. július 1. (OSZK, plakáttára)
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 120. p.

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 79. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 136, 350. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 47., 48. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930).
  • Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 128-129. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 211-216, 407.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 321. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 132. p.
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 3. p. (Kéziratok, MNFA Könyvtára.)
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 91-92, 142. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 85. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 118. p.

Tartalom

A történet Kolozsváron játszódik. Lehman Vilmát nagy szerencse éri, gépírónőként alkalmazzák a Közgazdasági Bankban. A Levelezési Osztályra kap beosztást, ahol a szép lányt bankfiúk egész serege ostromolja. Ám hamarosan elmaradoznak, amikor látják, hogy a Levelezési Osztály főnöke Rubin úr is nagy érdeklődést mutat a szende szépség iránt. Rubin úr azonban hiába kerülgeti Vilmát, minden igyekezete megtörik a lány szerény, de határozott elutasításán. Honti, a bank vezérigazgatója titkárnőt keres. Választása Vilmára esik, aki nemcsak szép, de kiváló és megbízható munkaerő. A lány a vezérigazgató mellett egy számára teljesen új világgal ismerkedik meg. Hontinál naponta megfordulnak a társadalom  legelőkelőbbjei. A vezér vendégei elragadtatással nyilatkoznak az új titkárnőről, akinek szépsége végül a kiszáradt szívű bankdirektornak is feltűnik. A vezér gyakori vendége az előkelő Szentgróthy gróf. A hírhedt nőcsábász megkörnyékezi, s egy pillanatra meg is szédíti Vilmát, de az okos lányban végül mégis felülkerekedik a józanság. Közben Honti is egyre jobban érdeklődik titkárnője iránt. Tőle szokatlan figyelmességekkel halmozza el, majd egy alkalommal ajánlatot tesz neki, hogy legyen a barátnője. Megcsillogtatja az ezzel járó fényes lehetőségeket, amelyekről a lány eddig nem is álmodhatott. Vilmát azonban most sem hagyja el józansága, megmagyarázza a hatalmas vezérnek, hogy őhozzá csak az anyakönyvvezetőn keresztül vezethet az út. A szerelmes Honti, aki nincs hozzászokva a kudarcokhoz, csak még jobban nekitüzesedik a visszautasítástól, s végül megkéri Vilma kezét.  A lány, aki régóta vonzódik főnökéhez, boldogan mond igent.

Érdekességek

  • Korda Sándor filmje a nagysikerű Meseautó (1934) elődje.
  • Szomaházy István regénye a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható: http://mek.oszk.hu/09400/09404/

 

Galéria

Vélemények

"Száz és százezer példányban fogyott el a könyves boltokban Szomaházy Istvánnak az a regénye. Száz és százezeren olvasták a Lehmann Vilma romantikus életfolyását e bűvös tollú iró kalauzolása mellett. Az irógép meséje .... Mi lehet más, minthogy a nagy és hatalmas bank kis szürke hamupipőkéje karriért csinált. A kis Lehmann Vilma egy napon bejut a milliós Közgazdasági Bankba gépiró kisasszonynak. A bank aranyifjai már az első napon megkezdik a csodaszép Vilma ostromát, de különösen ostromolja őt a levelezési osztály főnöke, Rubin ur. Vilma azonban orránál fogva vezeti az egész bankot. Az imádat forró suttogásai nem is érnek fel rózsás fülecskéjéig. Bejut a hatalmas vezérigazgatónak, Hontinak a privátirodájába, s a számok világában élő, kiszáradtszivü bankdirektor beleszeret. Ekkor szédül meg egy pillanatra Vilma. A bankban megismerkedett az előkelő Szentgróthy gróffal, s a gróf már-már el is szédítette az okos és bájos teremtést — de mégis megmenti a józansága. Honti előbb barátnőnek, szeretőnek akarja megnyerni Vilmát, de a lány kitanítja róla, hogy csakis egy ut vezet hozzá : az anyakönyvi hivatalon keresztül. És Honti boldogan lép erre a rózsás eseményekkel teli útra is." (Mozihét, 1916/37)

"Pompás írói ösztönével, éles szemével már akkoriban észrevette, mint témát, a gépíróleányt Szomaházy István és ez a romantikus színfolt az ő palettáján még ragyogóbb lett . . . Regényhősnővé tette Szomaházy István a kis gépíró leányt. A Pesti Hírlap tárcahasábjain jelent meg vasárnaponként a Mesék az írógépről és még élénk emlékezetünkben van az a mohóság, amellyel közönségünk az egyes folytatásokat várta. Szomaházynak amúgy is nagy népszerűsége szinte páratlanná lett. Aztán könyvalakban, a példányok tízezrei utján, folytatta tovább karrierjét e regény, hogy mind több és több kis gépirólánynak legyen álma a kis Lehmann Vilma története. És az még ma is. Ma, amikor pedig már a gépíróleány nem romantikus színfolt többé; ma, mikor — különösen a súlyos háborús veszteségek folytán — immáron a középosztályok családjainak majd mindegyike képviselve van egy-egy leánytagja révén valamelyik büróban. A romantikus szinfoltból társadalmi faktor lett. A hivatalnokleány immáron írói meg szociológiai problémáknak egyaránt központja. A romantika ugyan még körüllengi, de már csak reflektorképpen, hogy annál inkább látható legyen a komoly háttér. Ámde, ismételjük, ennek a komoly tényezővé nemesedett típusnak is még mindig álma a kis Lehmann Vilma megkapóan szép regénye, a Mesék az írógépről. Kitűnő idea volt tehát filmre vinni. Megeleveníteni — legalább a vásznon — Lehmann Vilmát, a vezérigazgatót, a grófot és a többieket. A Corvin-fílmgyár készítette el Korda Sándor rendezése alapján, míg a három főszerepet Berky Lili, Janovics Jenő és Kürthy György játszották el a film számára." (Pesti Hírlap, 1917. január 7.)