VERGŐDŐ SZÍVEK

Tartalom

A Garlathy gyár könyvelője, Keller, özvegyember, ki lányával, Jolánnal él. Megrögzött alkoholista, s nagy leleménnyel rejti el a sligovicás üveget, hogy lehetőleg mindig kéznél legyen. Egy festmény mögött, falba vésett üregben tartja a pálinkát, s csak, ha nem látják, akkor lopakodik a rejtekhelyhez. Jolán szeretetét megosztja iszákos apja és vőlegénye, Bánky Endre mérnök között. A derék fiatalember, aki szintén a Garlathy gyár alkalmazottja, őszintén szereti Jolánt. A lányra azonban a gyárigazgató Garlathy is szemet vet, s egy nap magához hívatja azzal az ürüggyel, hogy alkalmazni kívánja őt a gyárban. A férfi érzéki vonzódását megérezve Jolán rémülten menekül az irodából. Ez az erős akaratú férfi azonban nem áll meg félúton, ha másképp nem kaphatja meg a lányt, feleségül veszi. Keller tiz évvel ezelőtt tekintélyes összeget sikkasztott a gyárostól azért, hogy beteg feleségén segítsen. Garlathy rájött erre, de bűnbocsánatot ígér, ha ráveszi Jolánt a házasságra. Az öreg kétségbeesetten csóválja a fejét – Nem lehet! Jolán imádja vőlegényét! – Hát vegye rá őt, hogy mondjon le Jolán kezéről! – erősködik Garlathy. Keller felkeresi Bánkyt, feltárja előtte a katasztrófát, a szégyent, ami rá és leányára vár, ha Garlathy parancsa nem teljesül. Csak egy megoldás van, ha a fiatalember szakít a lánnyal. Bánky megsajnálja a nyomorult öreget, fél, hogy Jolánt is szégyen éri – sikkasztó lánya – mondják majd róla – ezért teljesíti Keller kérését. Megírja a szakító levelet, melyben egy ballépést emleget, mely kényszeríti, hogy gazdag lányt vegyen el.  De ugyanekkor pár sorban leírja elhatározásának igazi okát. Keller ezt az írást titkos szekrényébe zárja.
Jolán a gyáros felesége lesz, s a legnagyobb boldogtalanságban él önző, erőszakos férjével. Egyetlen vigasza szépen növekedő gyermeke. Időnként összetalálkozik Bánkyval a gyárban, és a két fiatal szíve újra kezd felmelegedni egymás iránt. Garlathy észreveszi vonzalmukat, s feleségét egy távoli fürdőhelyre viszi. Itt éri őket a hír, hogy az öreg Keller haldoklik. Mire Jolán hazatér apja utolsó perceit éli, s valami titokról beszél. Jolán átkutatja apja szobáját, s a titkos rekeszben megtalálja Bánky egykori levelét, amelyből mindent megtud. Garlathy lopás vádjával börtönbe juttatja vetélytársát. A mérnök a tárgyaláson nem tud védekezni, mert a kérdéses időpontban valóban Garlathy házában járt, de azt nem akarja elárulni, hogy csak Jolánt látogatta meg. Az egyetlen tanú, ki az igazságot tudja, a szobalány, akit Garlathy megvesztegetett, ezért hallgat. A vádlott ügye reménytelennek látszik, csak Jolán vallomása megmenthetné meg. A fiatalember anyja elrohan, s könyörög az asszonynak, hogy tegyen vallomást fia ártatlansága mellett. Jolán gyermekére néz, egy pár pillanatig habozik, mert az egész világ színe előtt a gyermeke apja ellen kell vallania, el kell árulnia, hogy Bánky nála járt, s nem lopási szándék vezette. Az anya zokogása, s a mérnök iránti szerelme megindítják, s végül drámai erejű vallomást tesz, melynek hatása alatt a szobalány is megváltoztatja vallomását. Bánkyt felmentik, s Garlathyt, ki hamisan esküdött, letartóztatják. A vergődő szívek végül egymásra találnak.

Érdekességek

• A film rendezését a korabeli szaksajtó cikkei s ennek nyomán filmtörténészeink is különböző személyeknek tulajdonítják: Welser-Vitéz Tibor szerint Garas Márton, Kőháti Zsolt szerint Fekete Mihály, Nemeskürty István, Ábel Péter és Gaál Éva  szerint Korda Sándor, Imre Sándor és Jordáky Lajos  szerint Janovics Jenő rendezte. A Színházi Élet 1916/10 számában Garas Mártonnak tulajdonítják a rendezést. Mivel Korda a film készülésekor még nem állt szerződésben Janoviccsal, Garas Márton pedig már igen (a Tetemrehívás már az ő filmje volt, és a Vergődő szívekben szerepel is), ezért valószínű, hogy vagy ő, vagy Janovics rendezte a filmet, de még az is lehet, hogy mindketten közreműködtek.

Galéria

Vélemények

"Az első igazi magyar társadalmi mozidráma, mely csak egy ötleteiben irodalmi vonatkozású, egyébiránt egyenesen a vászonrairt és jelenetezett szüzsé, melynek mesteri drámai felépítése van. A jelenetezése, ugy amint a sűrítetten drámai jelenetek egymásra következnek, a legizgalmasabb párbeszéd erejével hatnak."  Mozihét, 1916/11

„A vergődő szivek nagy sikere. A Mozgókép-Otthon e heti bemutatója messze kimagaslóan nagy sikere volt a magyar kinematográfiának. A közönség meglepetve, s őszinte örömmel konstatálta, hogy a magyar film elérkezett a nyugati nivó magaslatára. A Transsylvania újdonsága megmutatta, hogy a művészi lehetőségek nálunk is megvannak, csak szemek és kezek kellenek, s az a kifejtett tapasztalati tudás, amivel Janovics Jenő doktor rendelkezik, aki nemcsak meglátja, hogy mi és ki alkalmas a filmre, hanem össze is tudja azokat fogni és a film szolgálatába állitani. Így nemcsoda, hogy a kolozsvári filmgyár oly jelentős és döntő szerepet töltött be eddig is a magyar kinematográfia fejlődésében. A vergődő szivek lelkes fogadtatása ennek az egész nagyszerű múltnak szólt.” Mozihét, 1916/13

„Guthi Somának, egy igen érdekes novelláját dolgozta át „Vergődő szivek" címmel Janovics Ienő, a kolozsvári színház igazgatója, mozidarabbá. Janovics, tudvalevőleg, a Proja filmgyár művészi vezetője és mint ilyen már eddig is igen szép sikerekre utalhat A „Vergődő szivek" egy izgalmas szerelmi történet. A férj küzdelme felesége szivéért. Egy férj ki nem riad vissza semmitől, ki akadályokon, embereken, az asszony udvarlóján, mindenen és mindenkin kész legázolni, csakhogy az asszonyt visszaszerezze magának. Ezt a férjet Gál Gyula játsza. Egy törvényszéki tárgyalás izgalmaiban és végig az egész darabon minden idegünket leköti ez a darab. Gál Gyula a férj szerepében elemében van, mintha testére szabták volna ezt a szerepet. Berky Lilit pedig sohasem láttuk ilyen szépnek. Ő játsza a feleséget, az asszonyt kiért a nagy küzdelem folyik. Berky Lili művészetnek zenitjére ért fel, moziszinésznői karrierje gyönyörű prespektivákat tár fel… A másik férfifőszerepet Mészáros Alajos a Nemzeti Szinház tagja játsza, ki rövid időn belül magyar mozi kedvence lett. A filmet Philipp és Pressburger cég hozza nálunk forgalomba. A film kiállítása minden eddigit felülmúl. A Proja-cég a multak tapasztalait felhasználva folyton tökéletesebb képeket produkál. A „Vergődő szivek" már semmi kivánni valót nem hagy hátra és minden tekintetben méltó versenytársa lehet a külföldi filmeknek is. A rendezés munkáját Garas Márton végezte s ezzel körülbelül mindent elmondtunk, ehhez nincs semmi hozzá tenni valónk. Janovics, amely művészi érzékkel és biztos kézzel vezeti színházat, ugyanannyi tudással és ízléssel felvértezve csinálja a legnagyszerűbb magyar filmeket. Dicsőségére a magyar színészetnek és filmgyártásnak. Biztos, hogy a „Vergődő szivek"-nek ugy a nagyközönségnél, mint a sajtóban rendkívül sikere lesz. Mert az igazán művészi dolgok megtalálják az utat a nagyközönség szivéhez is!” (Színházi Élet, 1916/10)