MÉLTÓSÁGOS RABASSZONY

Tartalom

Demeter Pál műszaki tanácsos csak a munkájának él. Felesége feltűnő szépségű asszony, aki egy ideig elviseli, hogy csak a munka után következzék, de később fellázad, s elfogadja egy csinos, de könnyelmű ifjú udvarlását, s a szeretője lesz. A fiatalember egy napon százezer koronát veszít kártyán, s ha nem tudja előteremteni az összeget, nincs más választása, mint az öngyilkosság. Az asszony, kit vad szenvedély fűz a bajba került ifjúhoz kétségbeesésében őrült tervet eszel ki a pénz megszerzésére. Férjétől véletlenül megtudja, hogy a hárommilliós kaszárnyaépítkezést pályázat útján a Gerson cég kapja meg. Felkeresi a vállalkozót, és százezer korona províziót kér. A pályázat azonban nem úgy dől el, ahogy Demeter gondolta – s másnap Gerson megjelenik a tanácsosnál, hogy pénzét visszakérje. A férj ekkor megtud mindent. Megígéri, hogy rendezi az ügyet.  Hazasiet a feleségéhez, hogy visszaszerezze a pénzt, de ezt az asszony már nem tudja előteremteni. Demeter nem tud fizetni, ezért Gerson feljelenti a rendőrségen. A nyomozás kideríti, hogy az asszony a tettes. A bíróság hét év börtönbüntetésre ítéli. Letelik a büntetés, eljön a szabadulás napja. Látjuk a megtört asszonyt kilépni a börtön kapuján. Tétován bolyong az utcákon, régi ismerősök mennek el mellette, de nem ismerik fel. Felkeresi egykori szeretőjét, de az időközben elvett egy gazdag lányt, és tudni sem akar arról az asszonyról, aki érte viselt börtönt. Végre elszánja magát, hogy megkeresse férjét és kislányát. Nem találja őket a régi házban. Férje a szégyen elől elmenekült, lemondott a hivataláról, s még a várost is otthagyta. Egy kis erdei lakban húzódott meg kislányával. Az asszony gyalog indul útnak, hogy felkeresse őket.  Demeter a városban jár, s csak az elmúlt évek alatt sudár szépséggé nőtt lányát látja meg, mikor a ház közelébe lopózik. Egyszer csak gyanús zörej üti meg a fülét. Elrejtőzik, s szemtanúja lesz, hogy a cigányok elrabolják a lányt. Legyőzi félelmét, bemerészkedik a cigányok barlangjába, és kimenti lányát. Visszakíséri az erdei házhoz, de nem mer bemenni vele. Megvárja míg  a lány belép a házikó ajtaján, s tovább indul. Néhány perccel ezelőtt tért haza a városból Demeter, s elborzadva látja az üres házat, már éppen a lánya keresésére akar indulni, mikor az belép az ajtón. Elmeséli szörnyű kalandját, melyből egy jóságos asszony mentette ki. Az apa az asszony után siet, aki lassan bandukol, majd leül az útszéli kereszt mellett. Lelki szemei előtt elvonul bűnös múltja. Demeter döbbenten ismeri fel feleségét. Megbocsát a sokat szenvedett asszonynak, s hármasban térnek vissza az erdei házba, hogy ott a világtól elvonultan éljék le életüket.

Short English content: The wife of the technical councillor (Pál Demeter) feels that her husbandneglect her, so she accepts the courtship of a light-minded young man, and she becomes his lover. She pays the young man’s card debt with money acquired by fraud, so she is imprisoned for seven years. After her release, she wants to visit her husbandand her daughter who in the meantime moved to a forest house. Demeter isn’t at home, he is in the city. The woman is watching secretly her daughter who becamea beautiful maid, and she witnesses, when gypsies rob the girl. Overcomes her fear and she goes in the cave of the gypsies and rescues her daughter. She accompanies her back in the forest house, but she doesn’t dare to go in with her. Her husband, however, goes after her and forgive her.

Galéria

Vélemények

„Modern magyar társadalmi dráma az, amely Sas Edének egyik legjobban sikerült novellájából készült. A modern magyar társadalomnak egy rettenetes hibája, a panama és korrupció játssza ennek a filmnek a főszerepét, egy finom és ízléses családi történet szövevényeibe beleilleszt. Elejétől végig rendkívül érdekes, izgalmas és romantikus történet ez, amelynek egyes jeleneteinél minden bizonnyal könnyes lesz a nézők szeme. Külön ki kell emelnünk a címszereplő Berky Lilit, akinek idén ez az első valóban nagy, és drámai effektusok kifejtésére alkalmas szerepe és aki ezt a nagy szerepet kitűnően játssza meg. A férfi főszerepet Odry Árpád, a Nemzeti Színház kiváló tagja játssza, tökéletesen, nagyszerű drámai erővel.” (Színházi Élet, 1916/39) 

„A méltóságos rabasszony" Sas Ede darabja, amelyet Janovics Jenő dr. rendezett. Finom és érzelmes történet ez, amelyben Berky Lili mély alakítása mellett Odry Árpádnak, a Nemzeti Színház kitűnő és népszerű tagjának jutott a főszerep. Ódry pompás moziszínésznek bizonyult.” (Mozihét, 1916/36) 

„A Mozgókép-Otthon jövő heti műsorának másik nagyszabású attrakciója egy új magyar film,  amely a rövidesen nagy hírnévre szert tett Corvin gyár legújabb alkotása. A méltóságos rabasszony a címe ennek a filmdrámának, amely egy regényes történet a modem magyar társadalmi életből. Sas Edének egy novellája alapján készült ez a film, amelyet dr. Janovics Jenő feldolgozott és ő maga rendezett is; igy a novellából egységes, drámai lüktetésű, izgalmas filmet formált. A film a modern neoromantikus stilusnak egyik legjobban sikerült terméke, amelynek cselekménye részben a közélet jelenségeinek ügyes felhasználásával, részben gyermekrabló cigányok és egy izgalmas gyermekrablás szerepeltetésével feltétlenül sikerre fogja juttatni ismét ezt a kedvelt magyar márkát. A film főszerepeit Berky Lili és Ódry Árpád játssza. Berky Lili már eddig is a legnagyobb népszerűségnek örvend a magyar filmművésznők között, de bizonyos, hogy ha sok ilyen kitűnő szerepet fog kapni, amilyenhez a „Méltóságos rabasszony" című filmben jutott, nagyon rövid idő alatt a legelső magyar moziprimadonna lesz. A férfifőszerepben Ódry Árpád, a Nemzeti Szinház tagja, valósággal remekel, drámai erőtől duzzadó, finom és erőteljes alakítást nyújtva.” (Pesti Napló, 1916. november 5.)

„(A méltóságos rabasszony.) Bcrky Lili és Ódry Árpád a főszereplői a Corvin filmgyár legközelebbi filmjének, a mely holnap kerül először színre a Mozgókép Otthonban. A méltóságos rabasszony, ez a címe ennek a rendkívül érdekes és modern témájú színjátéknak, a melyet Sas Ede irt. A lüktetőén izgalmas dráma homlokterébe két plasztikus figurát állított az író. Ennek a két alaknak az eljátszása nem közönséges föladat a szereplő színészeknek. Berky Lili, akinek finom és előkelő egyénisége számos magyar filmnek volt már ékessége, azt hisszük, most fogja legnagyobb sikerét aratni. A művésznő alakítása gazdag skálájú, mély és emberi ezen a filmen. Berky Lili ezúttal is rászolgál arra, hogy a legteljesebb és legkomolyabb elismeréssel emlékezzenek még művészetéről. A férfi főszerepet Ódry Árpád, a Nemzeti Színház művésze játszotta el. Első filmszereplése ez. Mindazzal az érdekességgel és újszerű fölfogással, amelyet méltán vártak e kitűnő művésztől hívei. A magyar filmgyártásnak komoly és érett alkotása ez a Corvin-film és ez főképpen Janovics Jenő dr.-nak. a kolozsvári Nemzeti Szinház kiváló direktorának érdeme. Az ő művészien teljes rendezése tette a filmet különösen vonzóvá. A méltóságot rabasszony hétfőn kerül színre a Mozgókép Otthonban.” (Budapesti Hírlap, 1916. november 5.)