A SZERENCSE FIA

Well Fitting Dress Coat (angol), Der gutsitzende Frack (német)

Alkotók

Garas Márton rendező
Drégely Gábor író (színdarab, 1908)

Szereplők

Csortos Gyula Szentjóbi Kormos Antal
Vágó Béla  Epreskerti Reiner Marcel
T. Forrai Rózsi  Epreskerti Reinerné
Komjáthy János  miniszter
Körmendy János  Varga, szabó
Lenkeffy Ica Irén, a leánya
Hajdu József  Szontagh, tanár
Makay Gabriella  Lily, Reiner leánya
Kemenes Lajos Sebes
Margittay Gyula Gálkuthy, viczinális igazgató
Szöreghy Gyula  Kormos, inasa
Szabolcs Ernő  Dávid, börzeügynök
Szalkay Lajos  Szűcs, könyvkiadó

Produkciós stáb

Uher Ödön producer

Gyártási és bemutatási adatok

Uher Filmgyár gyártó cég
Uher Filmgyár forgalmazó cég
1917 február 5-11. (Uránia) sajtóbemutató
1917. április 12. (Uránia) bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1600 méter.

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:

  • Mozgófénykép Híradó, 1916/44, 48, 50, 51, 52, 1917/1, 6, 7, 8,  29
  • Mozihét, 1916/48, 53, 1917/7, 18, 29
  • Színházi Élet, 1917/6, 12
  • Mozi-Világ, 1917/6, 8
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 118. p., 1918.  11. p.
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/62

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 62. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 41, 351. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 85. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 191. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 76. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)

Tartalom

Kormos Antal szabólegény Varga szabómester műhelyében dolgozik. A mester szép lányának, Irénnek Szontagh, az állásnélküli tanár udvarol, aki náluk lakik albérletben. Az “Urak és munkások“ című nagy társadalomtudományi művén dolgozik, melynek sikerétől reméli egzisztenciája megalapozását. Antal amikor teheti, belopakodik Szontagh szobájába, mert nagy élvezettel olvasgatja  a tanár nagyhangú frázisait. Gálkuthy, a vasútigazgató Vargánál vasaltatja frakkját. Reiner Marcell estélyére készül, melyre a minisztert is meghívták. Antal, akinek véleménye szerint az ember előmeneteléhez nem szorgalom és tudás, hanem szerencse kell és jól vasalt külső, kölcsön veszi Gálkuthy frakkját és elmegy az estélyre. Az előcsarnokban udvariasan bemutatkozik egy elegáns hölgynek. Alig váltanak néhány szót, mikor belép a miniszter. Az asszony, már mint ismerősét mutatja be neki. Antal, nem jutván okosabb eszébe, Szontagh művéből idéz, s látva, hogy a lopott gondolatokkal milyen nagy sikert arat, elmeséli, hogy éppen az “Urak és munkások” című művén dolgozik. Közben a vendégek meghallják, hogy megérkezett a miniszter és kitódulnak az előcsarnokba. Reineréknek már maga a miniszter mutatja be Antalt, mint jó emberét. A szerencséje a kártyaasztalhoz is elkíséri a fiatalembert, rengeteg pénzt nyer.  A bosszús Gálkuthy kölcsönfrakkban, késve érkezik. Kormost meglátva botrányt csinál, de amikor megtudja, hogy a fiatalember a miniszter barátja, bocsánatot kér. Kormos Antal az estély után búcsút mond a szabóműhelynek, a kártyán nyert pénzből munka nélkül, úri módon él. Szontaghnak magántitkári állást kínál, és megveszi tőle művének szerzői jogát. Hamarosan képviselővé választják. A gazdag Reiner lánynak udvarol, ki négyszázezer korona hozomány várományosa. Kormos hamarosan miniszter lesz, Szontaghból pedig államtitkárt csinál. Kinevezése napján megtartja eljegyzését Reiner Lilyvel. Az apósjelölt boldogan emeli fel a hozományt nyolcszázezer koronára.

Érdekességek

  • A szerencse fiát, Drégely Gábor első színdarabját nagy sikerrel mutatta be a Magyar Színház 1908. szeptember 18-án. Egyfolytában több mint száz előadásban játszották, s ezt követően is még évekig műsoron volt.
  • A darab főszerepét a színházi premieren is Csortos játszotta.
  • A darabot bemutatták Bécsben, Berlinben (Der gutsitzende Frack), Angliában (Well Fitting Dress Coat) és Svédországban (Som man är klädd) is.
  • »A szerencse fia« érte el eddig a rekord jövedelmet a külföldi eladási árak terén. (Színházi Élet, 1917/12)
  • Drégely Gábor nagysikerű darabja valószínüleg hatott Bánky Viktor 1939-ben készült A miniszter barátja című filmjére is.

Galéria

Vélemények

„A szerencse fia — filmen. Előrelátható volt, hogy abban az áldozatkészségben, amellyel a filmvállalatok csinos kis vagyonokat fizetnek ki egy-egy színpadi siker megfilmezési jogáért, előbb-utóbb rá kerül a sor az európai színházi élet egyik legnagyobb sikerére is, a magyar Drégely Gábor A szerencse fia című páratlan sikert aratott társadalmi szatírájára. A magyar filmgyártás még sehol sem volt akkor, mikor Drégely Gábor, mint még teljesen ismeretlen ember benyújtotta a Magyar Színház igazgatóságának első darabját. A darab példátlan sikert aratott. Ma már Drégely neve világnév, darabjait mindenütt játsszák, legutóbbi darabja az Akadémia Vojnits-diját megkapta. S kitűnő Uher-filmgyár, amely tehát az első Vojnits-dijas filmdarabot gyártotta, keresve sem kereshetett volna jobb szereplőket a film számára azoknál, akik a színdarabot annakidején a Magyar Szinház híres kitűnő előadásában sikerre vitték. A legideálisabb szereplő a címszerepre a kitűnő Csortos Gyula. Páratlan ötletessége és színészi alakitó ereje a filmen éppen olyan sikerre van hivatva, mint az eleven színpadon. A többi szerepeket is - kevés kivétellel - a színdarab eredeti szereplői játszották a filmre : Kivétel például a női főszerep alakítója, a szépséges Lenkeffy Ica, aki ma az ország egyik legnépszerűbb mozi-primadonnája. De az eredeti szereplők közül viszont megmaradtak Vágó Béla és T. Forrai Róza, akik ezen a filmen valóban nélkülözhetetlenek. A kitűnő film, amely témájában éppen olyan mulatságos, mint amilyen tökéletes a technikai részben, nemsokára a közönség elé kerül.”  (Színházi Élet, 1917/6)

„(Csortos — filmen — az Urániában.) Hétfőtől kezdve Budapest közönségének kedvence, Csortos Gyula, jelenik meg filmen. Ezt a színházi szenzációt fokozza még az, hogy a megfilmesített darab, melynek főszerepét Csortos játssza, maga is szenzációja volt annak idején a színpadnak — a száznál többször adott Szerencse fia c. vígjáték, mellyel Drégely Gábor világhírt szerzett. A kacagtató szatíra reprezentatív műve bizonyára a zsúfolt házak egész sorát jelenti az Uránia-színháznak, mely hétfői műsorát ezzel a Csortos-filmmel nyitja meg.” (Pesti Hírlap, 1917. február 4.)