A HAZUGSÁG

The Lie (angol címfordítás), Die Lüge (osztrák forgalmazási cím)

Alkotók

ifj. Uher Ödön rendező
Paul Bourget író (regény: Mensonges, 1887) 
ifj. Uher Ödön forgatókönyvíró
Sas Ede forgatókönyvíró

Szereplők

Fenyő Emil fiatal herceg
Mészáros Giza  
Gál Gyula  
Mea Melitta [=Dömötör Kató]  
Gellért Lajos  

Technikai stáb

Pán József díszlettervező

Produkciós stáb

Uher Ödön producer

Gyártási és bemutatási adatok

Uher Filmgyár Rt. gyártó cég
Uher Filmgyár Rt. forgalmazó cég
1919. március 15. (Omnia) sajtóbemutató
1919. március 17. (Uránia) bemutató
1918. december 13. (Bécs) bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1700 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1918/31, 1919/6, 7, 11, 12
  • Mozihét, 1918/38, 51
  • Mozi-Világ, 1918/35, 1919/6, 7
  • Színházi Élet, 1918/36
  • Pesti Napló, 1919. március 18.
  • Képes Mozivilág, 1919/1
  • Paimann’s Filmlisten, 1919/131, 170
  • Gellért Lajos: Nyitott szemmel. 129-131. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 63. p.
  • Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 15. p.
  • Radó István: A magyar Tanácsköztársaság filmélete. Bp. 1959. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 40., 65. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  355. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 25. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 34. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 103-104. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 163. p.

Tartalom

A történet hőse, az ifjú herceg beleszeret egy gyönyörű lányba, de apja egy hazugsággal tönkreteszi boldogságát. Azt mondja fiának, hogy a leány a nővére. A csalódott herceg kolostorba vonul, de az igazság hamarosan kiderül, és a fiatalok mégis boldogok lehetnek.

Érdekességek

  • A regényt csak kiindulópontnak használják a forgatókönyvírók. A film ott kezdődik, ahol a regény abbamarad.
  • Radó István szerint a Tanácsköztársaság idején készült, a korabeli sajtó szerint már előtte befejezték.

Galéria