Alakuló ülés: 1917. április 6.
Alaptőke: 500000 korona
Székhely: Budapest, VIII., Rákóczi-út 59. szám.
Műterem: Sziget utca 10.
Laboratórium: Mérleg utca 2. (Gresham-palota félemelet)
Igazgatósági tagok : Ungerleider Mór, Weitzenfeld Lajos, Roboz Imre
Művészeti vezető: Márkus László
Főrendező: Kertész Mihály
Dramaturg: Vajda László, a Magyar Színház főrendezője, később Siklósi Iván
Projectograph által alapított részvénytársaság alapító okiratában meghatározott feladata: mozgófényképek gyártása, a mozgófényképipar és művészet előmozdítása, az ebben való tevékeny részvétel, mozgófényképek forgalomba hozatala és filmfeliratok készítése. Az uj filmgyári részvénytársaságot 1918 január 23-án jegyezték be a Budapesti Törvényszéken (Cg. 7090/3. 15364/1), azonban már az alakuló ülés után, 1917 tavaszán megkezdte a munkát. Megvette a Kino-Riport filmgyár és filmvállalat teljes technikai berendezését, gépeit, laboratóriumi felszerelését, valamint átvette a Gresham-palotában lévő laboratórium és a Pannonia-utca és Sziget utca sarkán levő nagy üvegműterem bérletét is. Az új gyár első feladata volt a vállalat személyi organizációján kívül az átvett üzemek technikai felszerelésének tökéletesítése, a szükséges hiányok pótlása, amiről a Projectograph rt. már az átvétel előtt a saját céljaira külföldön tett nagyarányú rendeléseivel előrelátóan gondoskodott. Eleinte az volt a terve az alapító részvénytársaságnak, hogy Budapesten egy nagyszabású, a legmodernebb igényeknek megfelelő és az összes technikai vívmányokkal felszerelt nagy műtermet, laboratóriumot és mühelytelepeket épít. El is készíttette ezek tervét, de végül úgy döntött, hogy az építkezés elkezdésével megvárja a háború végét.
Nagy ambicióval kezdtek a filmgyártáshoz és mint ahogy arról a Színházi Élet 1918/15. száma is beszámolt hamarosan a hazai mezőny élvonalába kerültek: "Abban a hatalmas versenyben, amely a hazai filmvállaiatok között lefolyt ebben a szezonban, a legelsők sorába küzdötte feí magát a Phönix filmgyár. Nyolc imponáló siker jelzi eddig a Phönix gyár nagyszerű irodalmi, művészi és technikai teljesítőképességét. Nagyarányú programmal indult útjára az évad elején ez a kitűnő filmvállalat s a nemes célt, amit maga elé tűzött az elinduláskor: abszolut jó és szép filmeket csinálni, — kétségkivül elérte. A Royal-Apollóban eddig bemutatott slágerei egytől-egyig kifogástalanul sikerült kinematografikus produktumok, amelyek nemcsak idehaza értek el osztatlan tetszést, hanem a külföldön: Ausztriában, Németországban és néhány semleges államban is. A Phönix márka ma diadalmasan törtet előre a hazai filmgyárak ambiciózus versenyében."
A siker reményében szívesen vitték vászonra a kor bestsellereit, népszerű színdarabjait (megfilmesítették Molnár Ferenc: Az ördög, Herczeg Ferenc: Az Ezredes, Földes Imre: A kuruzsló című darabját, Karinthy Frigyes Egy krajcár története szatíráját, Klárné Angyal Ilka népszínművét, Az árendás zsidó-t, Max Pemberton regényét, a Júdást stb.). Sikeres regények, népszerű színdarabok filmadaptációjának elkészítése mellett gyakran dolgoztak eredeti filmforgatókönyvekből, melyek többségét a gyár dramaturgja, a később világhírűvé vált forgatókönyvíró Vajda László és Siklósi Iván írták (A szentjóbi erdő titka, A föld embere, A Senki fia, stb.). De forgatókönyvíróként dolgozott a Phönixnél Falk Richárd, Góth Sándor, Márkus László, sőt még Karinthy Frigyes is. A filmeket 1919 tavaszáig szinte kivétel nélkül a gyár főrendezője, a később világhírűvé vált Kertész Mihály rendezte.
A háború után véget ért a magyar filmgyártás virágkora, a Phönix Filmgyárban is egyre kevesebb film készült, ezért a műtermet gyakran bérbe adták más produkcióknak. A Phönix laboratórium munkája azonban nem esett vissza, és csak 1925-ben állította le a Projectograph mint a Phönix Filmgyár anyavállalata az üzemet, és az egészet áthelyezte a Dohány utca 106. számú ház alagsorába. Itteni működését azonban tűzrendészeti okok miatt hamarosan meg kellett szüntetni. Az 1926. november 30-án tartott közgyűlés döntött a cég felszámolásáról.
Filmek:
- Zoárd mester (1917)
- A béke útja (1917)
- A kuruzsló (1917)
- A szentjóbi erdő titka (1917)
- A vörös Sámson (1917)
- Az utolsó hajnal (1917)
- A föld embere (1917)
- Kis Ákos, nagy Ákos (1917)
- A Senki fia (1917)
- Tavasz a télben (1917)
- A csúnya fiú (1917)
- Egy krajcár története (1917)
- Az árendás zsidó (1918)
- „99” (1918)
- Lulu (1918)
- Júdás (1918)
- A skorpió (1918)
- A napraforgós hölgy (1918, befejezetlen)
- Az ördög (1918)
- Az ezredes (1918)
- Ocskay brigadéros (1918, befejezetlen)
- Jön az öcsém (1919)
- Liliom (1919) befejezetlen
- A pénz (1919)
- Bejelentett betörés (1919)
- Az anyósok gyöngye (1922) – szkeccs
- Heddy és Teddy (1922) – szkeccs
- Esti Pest (1926) - szkeccs
Forrás: Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története 1901-1961-ig. In: Filmspirál 24. ♦ Központi Értesítő, 1918/22, 1927/46. ♦ Mozihét, 1917/14, április 8. ♦ Színházi Élet, 1918/15.