Alakuló ülés: 1917. április 6.
Alaptőke: 500000 korona
Székhely: Budapest, VIII., Rákóczi-út 59. szám.
Műterem: Sziget utca 21.
Laboratórium: Mérleg utca 2. (Gresham-palota félemelet)
Igazgatósági tagok : Ungerleider Mór, Weitzenfeld Lajos, Roboz Imre
Művészeti vezető: Márkus László
Főrendező: Kertész Mihály
Dramaturg: Vajda László, a Magyar Színház főrendezője, később Siklósi Iván
Projectograph által alapított részvénytársaság alapító okiratában meghatározott feladata: mozgófényképek gyártása, a mozgófényképipar és művészet előmozdítása, az ebben való tevékeny részvétel, mozgófényképek forgalomba hozatala és filmfeliratok készítése. Nevét minden bizonnyal onnan kapta, hogy bérelt műterme egy sarokra volt az akkori Phönix utcától, amely azonos a mai Raoul Wallenberg utcával. Az uj filmgyári részvénytársaságot 1918 január 23-án jegyezték be a Budapesti Törvényszéken (Cg. 7090/3. 15364/1), azonban már az alakuló ülés után, 1917 tavaszán megkezdte a munkát. Megvette a Kino-Riport filmgyár és filmvállalat teljes technikai berendezését, gépeit, laboratóriumi felszerelését, valamint átvette a Gresham-palotában lévő laboratórium és a Pannonia-utca és Sziget utca sarkán levő nagy üvegműterem bérletét is. Az új gyár első feladata volt a vállalat személyi organizációján kívül az átvett üzemek technikai felszerelésének tökéletesítése, a szükséges hiányok pótlása, amiről a Projectograph rt. már az átvétel előtt a saját céljaira külföldön tett nagyarányú rendeléseivel előrelátóan gondoskodott. Eleinte az volt a terve az alapító részvénytársaságnak, hogy Budapesten egy nagyszabású, a legmodernebb igényeknek megfelelő és az összes technikai vívmányokkal felszerelt nagy műtermet, laboratóriumot és mühelytelepeket épít. El is készíttette ezek tervét, de végül úgy döntött, hogy az építkezés elkezdésével megvárja a háború végét.
Nagy ambicióval kezdtek a filmgyártáshoz és mint ahogy arról a Színházi Élet 1918/15. száma is beszámolt hamarosan a hazai mezőny élvonalába kerültek: "Abban a hatalmas versenyben, amely a hazai filmvállaiatok között lefolyt ebben a szezonban, a legelsők sorába küzdötte feí magát a Phönix filmgyár. Nyolc imponáló siker jelzi eddig a Phönix gyár nagyszerű irodalmi, művészi és technikai teljesítőképességét. Nagyarányú programmal indult útjára az évad elején ez a kitűnő filmvállalat s a nemes célt, amit maga elé tűzött az elinduláskor: abszolut jó és szép filmeket csinálni, — kétségkivül elérte. A Royal-Apollóban eddig bemutatott slágerei egytől-egyig kifogástalanul sikerült kinematografikus produktumok, amelyek nemcsak idehaza értek el osztatlan tetszést, hanem a külföldön: Ausztriában, Németországban és néhány semleges államban is. A Phönix márka ma diadalmasan törtet előre a hazai filmgyárak ambiciózus versenyében."
A siker reményében szívesen vitték vászonra a kor bestsellereit, népszerű színdarabjait (megfilmesítették Molnár Ferenc: Az ördög, Herczeg Ferenc: Az Ezredes, Földes Imre: A kuruzsló című darabját, Karinthy Frigyes Egy krajcár története szatíráját, Klárné Angyal Ilka népszínművét, Az árendás zsidó-t, Max Pemberton regényét, a Júdást stb.). Sikeres regények, népszerű színdarabok filmadaptációjának elkészítése mellett gyakran dolgoztak eredeti filmforgatókönyvekből, melyek többségét a gyár dramaturgja, a később világhírűvé vált forgatókönyvíró Vajda László és Siklósi Iván írták (A szentjóbi erdő titka, A föld embere, A Senki fia, stb.). De forgatókönyvíróként dolgozott a Phönixnél Falk Richárd, Góth Sándor, Márkus László, sőt még Karinthy Frigyes is. A filmeket 1919 tavaszáig szinte kivétel nélkül a gyár főrendezője, a később világhírűvé vált Kertész Mihály rendezte.
A háború után véget ért a magyar filmgyártás virágkora, a Phönix Filmgyárban is egyre kevesebb film készült, ezért a műtermet gyakran bérbe adták más produkcióknak, de 1925-ben már csak raktárnak használták. A Phönix laboratórium munkája azonban nem esett vissza, és csak 1925-ben állította le a Projectograph mint a Phönix Filmgyár anyavállalata az üzemet, és az egészet áthelyezte a Dohány utca 106. számú ház alagsorába. Itteni működését azonban tűzrendészeti okok miatt hamarosan meg kellett szüntetni. Az 1926. november 30-án tartott közgyűlés döntött a cég felszámolásáról.
Filmek:
- Zoárd mester (1917)
- A béke útja (1917)
- A kuruzsló (1917)
- A szentjóbi erdő titka (1917)
- A vörös Sámson (1917)
- Az utolsó hajnal (1917)
- A föld embere (1917)
- Kis Ákos, nagy Ákos (1917)
- A Senki fia (1917)
- Tavasz a télben (1917)
- A csúnya fiú (1917)
- Egy krajcár története (1917)
- Az árendás zsidó (1918)
- „99” (1918)
- Lulu (1918)
- Júdás (1918)
- A skorpió (1918)
- A napraforgós hölgy (1918, befejezetlen)
- Az ördög (1918)
- Az ezredes (1918)
- Ocskay brigadéros (1918, befejezetlen)
- Jön az öcsém (1919)
- Liliom (1919) befejezetlen
- A pénz (1919)
- Bejelentett betörés (1919)
- Az anyósok gyöngye (1922) – szkeccs
- Heddy és Teddy (1922) – szkeccs
- Esti Pest (1926) - szkeccs
Forrás: Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története 1901-1961-ig. In: Filmspirál 24. ♦ Központi Értesítő, 1918/22, 1927/46. ♦ Mozihét, 1917/14, április 8. ♦ Színházi Élet, 1918/15. ♦ Pesti Hírlap, 1925/131.