A SZENTJÓBI ERDŐ TITKA

Titok (címváltozat), The Secret of Szentjób Forest (angol címfordítás), Der Herr Untersuchungsrichter (osztrák forgalmazási cím)

Alkotók

Kertész Mihály rendező
Vajda László forgatókönyvíró
Siklósi Iván filmfeliratok

Szereplők

Törzs Jenő  Elsner Károly
Kertész Dezső Elsner Pál
Pethes Imre Hiller vizsgálóbíró
Báthory Giza  Hillerné
T. Halmi Margit  özvegy Elsnerné
Réthey Lajos  lakáj
Kardos Andor  a védő
Ditrói Mór az uzsorás
Andorffy Ida  
Ürmössy Anikó  

Technikai stáb

Bécsi József operatőr

Produkciós stáb

Ungerleider Mór producer

Gyártási és bemutatási adatok

Phönix gyártó cég
Projectograph forgalmazó cég
1917. augusztus 23. (Royal-Apolló) sajtóbemutató
1917. november 1. (Royal-Apolló) bemutató
1918. február 8. (Bécs) bemutató
92/1920 – 16 éven felülieknek cenzúra határozat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza, a 92/1920 számú cennzúra határozat szerint 1300 méter.

Fellelhetőség, források

Kópia nem maradt fenn
Plakát OSZK Plakáttár (grafikus: Santho Imre)

 

 

Bibliográfia

  • Mozihét, 1917/29, 31, 34 (a sajtóbemutatóról), 45, 51
  • Mozi-Világ, 1917/34, 45
  • Színházi Élet, 1917/45 (a bemutatóról), 1918/15
  • Pesti Napló, 1917. november 2.
  • Budapesti Hírlap, 1917. november 2.
  • A mozi (Miskolc), 1918/39
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/99
  • Korabeli ismertető, MNFA
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1176. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 103., 104. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 49, 125, 352, 366. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 330. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 59, 60, 61. p.

Tartalom

Elsner Károly egy asszony miatt hazájától távol, Indiában él önkéntes száműzetésben. Ezalatt az öccse, aki mellesleg tengerésztiszt, dorbézol és adósságokat csinál, s egy uzsorás hálójába kerül. Károly aggódó anyja hívására hazatér. Pál éppen öngyilkosságra készül, mikor belép a szobájába. Elveszi öccsétől a revolvert, s megnyugtatja, hogy rendezni fogja adósságát. Éjszaka felkeresi egykori szerelmét, akit mint szegény mérnök nem vehetett feleségül, s aki időközben Hiller vizsgálóbíró felesége lett. Hillerné fogadja, de aztán lelkiismeret furdalása támad, mivel a gyermeke beteg. Az érkező orvos elől Károly az erkélyre menekül, ahol egy gyilkosság szemtanúja lesz – a szentjóbi erdőben megölik az uzsorást, akinek az öccse tartozik. Leugrik az erkélyről és a gyilkos után rohan. Utol is éri, de rövid dulakodás után a bűnös mégis elmenekül. Nem veszi észre, hogy dulakodás közben kicsúszott a zsebéből öccse revolvere. Még ezen az éjszakán elutazik. A detektívek az uzsorás holtteste mellett megtalálják Pál revolverét, letartóztatják a fiatalembert. Az anya távirata ismét hazahívja Károlyt. A férfi első útja Hillernéhez vezet, aki legutóbbi furcsa eltűnése miatt őt tartja gyilkosnak. Károly Hillerék lakájában ráismer az igazi  tettesre. Nehéz helyzetbe kerül, ha leleplezi a lakájt, veszélyezteti az asszony jó hírét, ha nem, öccse halálát okozza. Az asszony, aki érzi, hogy lelkiismerete úgy sem hagyná nyugodni, ha egy ártatlan ember meghalna miatta, jelentkezik a bíróságon és mindent bevall. Ezután az inas is beismerő vallomást tesz. Kiderül, hogy tettét bosszú vezérelte, mert az uzsorás elcsábította a leányát. Hiller nem tud megbocsátani feleségének, az asszony öngyilkos lesz.

Galéria

Vélemények

„A szentjóbi erdő titka." A Royal Apolló tegnap, csütörtökön este mutatta be A szentjóbi erdő titka cimü új filmet. A bemutató rendkívüli sikert aratott. A Phönix-filmgyár új alkotása mesteri munka, az izgalmas és érdekfeszítő tárgy, ennek ötletes és pazar rendezése, a jelenetek tökéletes teknikai kidolgozása ezt a filmet óriási sikerre predesztinálják.” (Pesti Napló, 1917. november 2.)

„A darab cselekménye egy gyilkosságból indul ki. Megöltek egy uzsorást s akit a gyilkossággal vádolnak: ártatlan, annak dacára, hogy minden körülmény ellene szól. Az első perctől az utolsóig érdekfeszítő bűnügyi dráma a szenzáció erejével hatott mindenkire. Izgatott, feszült kíváncsisággal néztük, lestük a darab nemvárt fordulatait, amikor a végén frappáns módon megismerjük az igazi bűnöst. De amig eddig elérkezünk a cselekmény kapcsán, számtalan merész és érdekes meglepetésben van részünk. A rendkívül jól megkomponált történet nem tévesztette el hatását: a közönség tapsos elismeréssel honorálta a szövegkönyviró Vajda László írói fantáziáját, drámai vénáját s a rendező ügyes beállításait.” (Váczi Dezső: Phönix. In: Mozihét, 1917/34)

„Bemutató a Royal Apollóban. A szentjóbi erdő titka. Csütörtökön délután mutatta be a Royal Apolló e heti újdonságát. Vajda László A szentjóbi erdő titka című négy fölvonásra terjedő filmdarabját. Negyedik produktuma ez az amerikai gyorsasággal fejlődő Phönix-filmgyárnak, amely oroszlánlépésekkel halad azon az uton, amelyen egy sorba kerül a világhíres dán mozgóképgyárral, a Nordisk Film Kompanival. A szentjóbi erdő titka a bűnügyi filmek sorozatába tartozik s tárgyának leleményességében, jeleneteinek frappáns fordulataiban, cselekményeinek érdekességében egy nívón áll az ilyen témájú leghíresebb külföldi alkotásokkal. Vajda László bámulatosan biztos rutinnal írta meg a darab szövegkönyvét, Kertész Mihály rendezői zsenialitásának és termékeny fantáziájának egész fegyvertárát alkalmazásba vette, a Phönix-gyár pedig fölhasználta mindazokat az eszközöket, a melyek eddigi hatalmas sikereihez juttatták. Szcenirozó és rendező a legmegértőbb munkát végezték ezen a filmen, a mely minden tekintetben kimagasló eseménye a filmteknikának. A darab szerepeit kitűnő színészgárdánk jelesei alakították. Törzs Jenő viszi a főszerepet és a színészi ábrázolás rajongóinak a legnagyobb elismerését érdemli meg. Meggyőző erejű, természetes, közvetlen kifejező eszközei: a mimikája, a gesztusai érzéssel teltek és erőtől duzzadók. Nehéz föladatot rótt rá a szerző, de Törzs Jenő diadalmasan oldotta meg szerepét, aki ezzel a filmsikerével csak gazdagította eddigi színpadi teljesítményeit. Báthory Gizella finom, mélyenható alakítása; szintén elsőrangú. Föltétlen dicséret illeti a többi szereplői is, T. Halmi Margitot. Pethes Imrét, Réthey Lajost és Kertész Dezsőt. A fotográfiai fölvételek kristálytiszták, a film teknikai kiállítása káprázatos látványosság-számba megy, a közönségnek tehát nemcsak az érdeklődését tartja lekötve a darab, hanem a szemét is gyönyörködteti. A Royal Apolló nyilván a jövő héten is kénytelen lesz elhalasztani az új bemutató napját, mert egészen bizonyos, hogy egy rövid hét nem lesz elegendő az érdeklődés kielégítésére. Holnap és holnapután meg a következő napokon olyan ostrom alatt fog állani az előkelő filmszínház jegyváltó pénztára, a minőre még példa nincsen.” (Budapesti Hírlap, 1917. november 2.)