A FÖLD EMBERE

The Man of the Earth (angol címfordítás)

Alkotók

Kertész Mihály rendező
Vajda László forgatókönyvíró

Szereplők

Beregi Oszkár Bán Ferenc, bányamérnök
Mészáros Gizella kávéházi zenészlány
Beregi Mária Bán Ferenc kislánya
Báthory Gizella  
Hegedűs Ferenc  
Pártos Dezső  
T. Halmi Margit  

Technikai stáb

Bécsi József operatőr

Produkciós stáb

Ungerleider Mór producer

Gyártási és bemutatási adatok

Phönix gyártó cég
Projectograph forgalmazó cég

1917. november 26. (Royal-Apolló)

bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 3 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát OSZK (grafikus: Szántó György)

Bibliográfia

  • Mozihét, 1917/ 48, 51
  • Mozi-Világ, 1917/48, 50
  • A mozi (Miskolc), 1918/37
  • Pesti Napló, 1917. november 27.
  • Budapesti Hírlap, 1917. november 27.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 104. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  353. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 59, 60, 63. p.

Tartalom

Egy megroppant lelkű embernek, Bán Ferenc bányamérnöknek, megrázó tragédiáját mutatja be a film. A föld rabolta meg a nyugalmát és a föld adja vissza a boldogságát. A darab hőse olyan készüléket fedez fel, amelynek segítségével megszűnik a bányászok életére folytonosan leselkedő veszedelmes bányalég. Elérkezik a készülék kipróbálásának az ideje és az eredmény — egy irtózatos bányarobbanás százak és százak szörnyű tűzhalálával. A borzalmas katasztrófa után a bányamérnök elmenekül és idegen városban vonszolja magával a megunt életet. A finom lelkű ember leszámol mindennel, meg akar válni az élettől, de ebben egy sorsüldözött, a nagyváros fertőjétől megcsömörlött leány, aki egy éjjeli kávéházban, mint a zenekar prímása keresi kenyerét, megakadályozza. Kifürkészi szándékát, rabul ejti az elkeseredett ember lelkét és a megtört embert magával viszi a paraszti sorban élő szüleihez, „vissza a földhöz'', hogy ott meghasonlott lelkük gyógyulást találjon. Ezen a ponton megnyugtató befejezésre találna a mozidráma, közben azonban a főhős szívében felébrednek a régi vonzalmak, lelki szemei előtt megjelennek az elhagyott kedves alakok, a feleség, a gyermek, a jóbarát s megy ellenállhatatlan erővel, hogy viszontláthassa őket. A nő halottnak vélte urát, hitvese lett a barátnak, a család meghitt orvosának s ennek láttára a bányamérnök visszatér a faluba, mert nem akar megrontója lenni egy új család boldogságának.
Forrás: Mozihét, 1917/48, Pesti Napló, 1917. november 27.

Short English content: he hero of the film, a mine engineer invents a device that eliminates the choke damp which poses constantly the miners’ lives in danger.The time of the testing the invention comes, and the result is a terrible mine explosion and hundreds of people die. The engineer escapes after the terrible disaster and he goes to a foreign city. He is preparing to commit suicide when he meets a girl who rescues and carries him to a quiet, remote village. But the protagonist longs for his abandoned wife, child, friend, and an irresistible power attracts him to his older home. He departs to look for them, but when he learns that his wife, who thought him dead, becomes the wife of his old friend, the family doctor, he does not want to spoil the happiness of the new family, and he returned to the village.

Érdekességek

A filmben szerepel Beregi Oszkár kislánya.

 

Galéria

Vélemények

„A Royal Apollo e héten mutatta be meleg és megérdemelt siker kíséretében ezt a mozgófényképet, amelynek szerzője számos magyar mozidarab sikeres írója Vajda László, aki ezúttal is mélyjáratú, izgalmas és mégis poétikus témát ragadott meg. „A föld embere” bányásztragédia, a földalatti életküzdelem realisztikusan megrázó képe, melynek főalakja: a feltaláló bányamérnök, bizonyára örök alakja marad a filmirodalomnak. Amint ez az ember a föld mélyéből magába rogyva, csalódva az anyaföld romantikájába indul, az egyik legszebb jelenete annak, amit az operációs gépek eddig lerögzítettek.” (Mozihét, 1917/48)

"A darabnak Beregi Oszkár és Mészáros Gizella adtak életet. Ez a két pompás művész játszotta el a főszerepeket: Beregi a bányamérnököt, Mészáros Gizella a kávéházi zenészleányt, aki kedvességével visszarántja a szakadék széléről a halálba induló férfiút. Beregi Oszkár rendkívül becses drámai alakítását őrzi meg a film az idők végtelenségéig. Rendkívül bájos jelensége a darabnak Beregi Oszkár kis leánya, Mária, aki a gyermek szerepét játssza, egy éles fénysugarat varázsolván kedves jelenetével a jövőbe. Külön elismeréssel kell nyilatkozni Kertész Mihályról, aki rendezői talentumának egyre szélesebb és mélyebb utat vág a filmjáték világában. A bányarobbanás jelenete a legkáprázatosabb kép, a melyet a mozigép idáig a közönség elé tárt." (Budapesti Hírlap, 1917. november 27.)

"A pompás darabnak utolsó két felvonását valóságos Tolsztoji filozófia hatja át." (Pesti Napló, 1917. november 27.)