AZ UTOLSÓ HAJNAL

The Last Dawn (angol címfordítás) Het leven een spel (holland forgalmazási cím), Der kritische Tag (német)

Alkotók

Kertész Mihály rendező
Alfred Deutsch-German író
Vajda László forgatókönyvíró
Siklósi Iván feliratok

Szereplők

Leopold Kramer Harry Kernett (Bela van Nagès)
Balassa Jenő Lord Harding (Graaf Dénes Hajos)
Kläry Lotto Hella, Harding lánya (Erzsibet, zijn dochter)
B. Marton Erzsi Mary, Hardling gyámleánya / Halasdane hercegnő (Illna / Prinses Halasdane)
Ujj Kálmán Edward / Dr. Hyttara Sahib (Mano, de neef van graaf Hajos / Dr. Hyttara Sahib )
Kardos Andor Douglas ezredes

Technikai stáb

Bécsi József operatőr

Produkciós stáb

Ungerleider Mór producer

Gyártási és bemutatási adatok

Phönix gyártó cég
Projectograph forgalmazó cég
1917.augusztus 21. (Royal-Apolló) sajtóbemutató
1917. október 1. (Royal-Apolló) bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Lágymányos
  • Margit híd
  • Városmajor utca
  • Semsey villa bejárata
  • Városmajor utca Acsády Ignác utca sarok
  • Fillér utca
  • Garas utca
  • Rómer Flóris utca

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hossza, 1804 méter.

Fellelhetőség, források

kópiák 1. 400 méteres, virazsirozott, német inzertes töredék
  2. 1470 méteres, virazsirozott, holland inzertes
plakát OSZK (grafikus: Földes Imre)

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1919/21
  • Mozihét, 1917/29, 31, 34, 35, 38, 40 (válogatás a napilapok kritikáiból), 51
  • Színházi Élet, 1917/40, 1918/15
  • Mozi-Világ, 1917/34
  • A mozi (Miskolc), 1918/40
  • Budapesti Hírlap, 1917. október 2.
  • Az Ujság, 1917. október 2.
  • Pesti Hírlap, 1917. október 2.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 381-1049 p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II.(Kézirat. Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára.) 103. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  352. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 330. p
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat. Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat. Magyar Nemzeti Filmarchívum Könyvtára,) 59, 60.p.
  • Pordenonei Némafilm Fesztivál katalógusa 2005. 134. p. http://www.cinetecadelfriuli.org/gcm/ed_precedenti/edizione2005/GCM2005_catalogo.pdf
  • Pordenonei Némafilm Fesztivál katalógusa 2011. 86. p. http://www.cinetecadelfriuli.org/gcm/ed_precedenti/edizione2011/GCM11_catalogo.pdf
  • Balogh Gyöngyi: Kertész Mihály nyomában. http://nemafilm.blog.hu/2011/12/04/kertesz_mihaly_nyo

Tartalom

Tartalom a korabeli sajtó alapján: A történet Londonban kezdődik: egy könnyelmű gentleman, Harry Kernett abban a pillanatban akar egy hídról a Temzébe ugrani, amikor egy tivornyáról hazatérő társaság automobilon átrobog a hídon. A halálra szánt úrfit lefogják, meginvitálják az autóba és magukkal viszik Harding lord villájába s ott tovább folyik a vigasság. A vendégek között van Harry egykori oxfordi évfolyamtársa, Edward, aki a lord lányának Hellának udvarol. Harry a lord titkára lesz, s társa a kicsapongó, léha életben. A lord eladósodik, bevallja Harrynak, hogy még gyámleánya, Mary vagyonából is elköltött százezer fontot, pedig egy év múlva, szeptember 15-én nagykorú lesz a lány, s át kell adnia neki a vagyont. Csak egy módon kerülhet ki a bajból, ha lányát hozzáadja a gazdag Douglas ezredeshez. Harry tiltakozik e terv ellen, mert tudja, hogy barátja, Edward mennyire szereti Hellát. Felajánlja egykor megmentett életét a lordnak, kéri, hogy kössön rá életbiztosítást s ő egy év múlva el fog tűnni az élők sorából, s a lord a biztosítási pénzből rendezni tudja adósságát. Harry Indiába megy, hogy hátralévő életét ott töltse el. Megismerkedik Hyttara Sahib indiai orvossal, s annak társaságában a gyönyörű Halasdane hercegnővel, akibe halálosan beleszeret. Bevallja az orvosnak, hogy hamarosan véget kell vessen életének. Mikor közeledik a végzetes dátum, visszatér Európába, és a párizsi Excentric-Clubban tölti az utolsó hajnalt. Váratlanul megjelenik Hyttara Sahib, hogy megkönnyítse utolsó útját egy speciális méregitallal, mely varázslatos álmok közt repíti át az életből a halálba. Hardling lord szintén Párizsba jön, hogy feloldja Harryt ígérete alól, de késve érkezik, Harry búcsúlevele várja. Kétségbeesetten rohan gyámleányához, hogy mindent bevalljon neki. Mary, miután meghallgatta, félrehúz egy függönyt. Harry fekszik mögötte, mellette az indiai orvos áll, aki elárulja, hogy csak altatószert adott be az ifjúnak. Harry hamarosan magához tér, s csodálkozva néz szét. Ekkor az orvos leveti álszakállát, s kiderül, alatta Edward rejtőzött, aki azért vállalkozott a kalandra, mert Harry leveléből megsejtette, hogy barátja veszélyben van. Edward feleségül veszi Hellát. Harry pedig a titokzatos hercegnőt, akiről most tudja meg, hogy nem más, mint Mary.
(Forrás: Mozihét, 1917/40)

Tartalom a holland kópia alapján: Nagès Béla a Margit hídról készül vízbe ugrani, hogy véget vessen életének. Mulatozó társaság halad arra automobilon, s megakadályozzák az öngyilkosságot. Magukkal viszik a halálra szánt fiatalembert Hajós Dénes gróf házába. A vendégek között van Béla egykori egyetemi évfolyamtársa, Mano, aki a gróf lányának Erzsibetnek udvarol. Béla a gróf titkára lesz, s társa a kicsapongó, léha életben. A gróf eladósodik, bevallja Bélának, hogy még gyámleánya, Illna vagyonából is elköltött százezer fontot, pedig egy év múlva, szeptember 15-én nagykorú lesz a lány, s át kell adnia neki a vagyont. Csak egy módon kerülhet ki a bajból, ha lányát hozzáadja a gazdag Douglas ezredeshez. Béla tiltakozik e terv ellen, mert tudja, hogy barátja, Edward mennyire szereti Erzsibetet. Felajánlja egykor megmentett életét a grófnak, kéri, hogy kössön rá életbiztosítást s ő egy év múlva el fog tűnni az élők sorából, s a gróf a biztosítási pénzből rendezni tudja adósságát. Béla Indiába megy, hogy hátralévő életét ott töltse el. Megismerkedik a gyönyörű Halasdane hercegnővel, akibe halálosan beleszeret. A hercegnő társaságához tartozik Hyttara Sahib indiai orvos, aki kezdetben féltékeny figyeli Bélát, majd mikor a férfi bevallja neki, hogy hamarosan véget kell vessen életének, összebarátkoznak. Mikor közeledik a végzetes dátum, visszatér Budapestre. Váratlanul megjelenik Hyttara Sahib, hogy megkönnyítse utolsó útját egy speciális méregitallal, mely varázslatos álmok közt repíti át az életből a halálba. Hajós gróf szintén Budapestre jön, hogy feloldja Bélát ígérete alól, de késve érkezik, Béla búcsúlevele várja. Kétségbeesetten rohan gyámleányához, hogy mindent bevalljon neki. Illna, miután meghallgatta, félrehúz egy függönyt. Béla fekszik mögötte, mellette az indiai orvos áll, aki elárulja, hogy csak altatószert adott be az ifjúnak. Béla hamarosan magához tér, s csodálkozva néz szét. Ekkor az orvos leveti álszakállát, s kiderül, alatta Mano rejtőzött, aki azért vállalkozott a kalandra, mert Béla leveléből megsejtette, hogy barátja veszélyben van. Mano feleségül veszi Erzsébetet. Béla pedig a titokzatos hercegnőt, akiről most tudja meg, hogy nem más, mint Illna.

Short English content: Harry Kernett wants to commit suicide but Lord Hardling save his life. Harry became Hardling's secretary. Lord Hardling is a very lightheaded man, he make a lot of dept, he spend even his ward daughter Mary's fortune too. Harry suggests the Lord to effect an insurance on his life, and he promises to commit suicide in a year, and the Lord will be able to pay back his dept  with the help of the insurance money.  His only request to spend his last year in India. Harry  meets a very beautiful women there, pricesse Halasdane who is  traveling with an indian doctor Hyttara Sahib. Harry is in love with her but he knows that he has to die soon. The date comes, he goes to Paris to commit suicide. Suddenly Hyttary Sahib arrives, and he gives a poison for him to help him to die easily. Meantime the Lord comes to Paris to resolve Harry from his promise, but he finds his farewell letter. He goes to Mary's and confesses everything. Mary pulls away a curtain. Harry  is laying behind it and Hyttara Sahib is standing next to him. Sahib says that  Harry is not dead, he is only sleeping.  When Harry wakes up, turns out that Mary  and the princess Halasdane is the same person, and Sahib is  Harry's friend.

Részlet a filmből:

 

Érdekességek

  • A korabeli források szerint a film eredeti magyar változatában a történet Angliában indul, Indiában folytatódik és Párizsban fejezkődik be. A holland verzió ezzel ellentétben csak két helyszínen, Budapesten és Indiában játszódik.
  • A korabeli kicsit reklámízű dícsérő kritikáktól elüt Szász Zoltán magyar filmekről szóló cikke, mely azért bírálja Az utolsó hajnal-t, mert idegen miliőbe helyezi a történetet. Bár sem a film címét, sem Kertész Mihály nevét nem említi, leírásából mégis jól felismerhető, hogy erről a filmről van szó: "Már jó néhány hónap előtt láttam egy mozidarabot, mely állítólag angol környezetben játszott s egy Harry nevezetű lord viszontagságait mutatta be. Kezdetben a lord Londonban élt mint egy jelenet jelzi: „éjszakánként autón London egyik mulatóhelyéről a másikhoz száguld”. Ezt olvasva, azt reméltem, hogy végre viszontlátni fogom, habár csupán mozivásznon is, a Leicester squaret, a Strandot, a Picadillyt, a Regent streetet, azokat a tereket és utcákat, ahol London éjjeli élete zajlik. De mily csalódást Harry lord, akit egy bécsi színész minden angolosságtól menten ábrázolt, a jó öreg Margit-hídon, a Dunaparton, a Lipót körúton s talán még más ismert pesti utcarészletében is száguldott ide-oda. A Themse annyiban tagadhatatlan hasonlít a Dunához, hogy szintén folyó és széles, de különben a londoni part karakterisztikus hídjával és rakpartjával egész más képet nyújt, mint a pesti. De ez még semmi. Ez a Harry lord hamarosan megunja a pesti, illetőleg londoni életet s valami szerelmi búbánattal, unottan elutazik Indiába. Nemsokára látjuk is egy állítólagos indiai mocsárban vadászgatni. Már amikor a moziban láttam azt az Indiát, gyanús volt nekem; Indiában a fű, a fa, a levegő, a felhőalakulás, minden, amiből a természet összerakódik, más mint nálunk s nagyon is karakterisztikus. S én ezt a karaktert nem találtam a képen. De hogy is találhattam volna, mikor, mint ahogy később megtudtam, ez az India tulajdonképpen a Lágymányos volt unalmas, Duna menti fűzfáival és nádasával s jellegzetesen poros magyar levegőjével.
    Nos, azt hiszem, az ilyesmi nem fér össze a filmipar magasabb rendű ambícióival. Hogy elmenni Londonba s az Indiákba költséges, az kétségtelen, sőt most háborúban lehetetlen is. De nem lehet London és India nélkül mozidarabot írni? Az az ellenvetés, hogy a tömeg nem veszi észre az ilyen ártatlan csalásokat, nem állhat meg, mert ha a műveletlen ember tudatosan nem is nélkülözi az ilyen Indiákban az Indiaszerűséget, ösztönszerűen megérzi, hogy nem azt kapja, amit a hangzatos felírás ígér. S különben is a művészi vagy pláne irodalmi igényű filmnek nem szabad megelégedni a teljesen műveletlen kültelki közönség tetszésével, hanem a fejlett ízlésű és művelt elitemberek elismerésére is kell pályáznia." (Száz Zoltán: Magyar filmek In: Színházi Élet 1918/29.)
  • A következő cikkből az derül ki, hogy a film sajtóbemutatója és bemutatója között eltelt időszakban még változtattak a filmen: "…amióta a külföldi filmeknek erős konkurrensei lettek a magyar produktumok; amióta megvan a lehetősége annak, hogy a filmek ne csak kritizáltassanak, hanem a kritika nyomán változáson is átmehessenek: azóta bizony a filmdarabok is másképen kerülnek a bemutatón a közönség elé, mint a főpróbán kerültek. És ez annál inkább lehetséges, mert a filmfőpróbák rendszerint hetekkel, sőt hónapokkal előzik meg a bemutatót. A Phönix-filmgyár, például még augusztusban tartott főpróbát a Royal Apollo zsúfolt nézőtere előtt filmjéből, elsősorban is Az utolsó hajnal-ból Már akkor elragadtatással adóztak filmtechnikai bravúrjainak; az izgalmasmenetű, meglepő fordulatokkal teli cselekménynek, amit Alfréd Deutsch-German, a jeles bécsi újságíró irt és amit Vajda László kitűnő érzékkel dramatizált, Kertész Mihály pedig az ő elismert talentumával rendezett; azután a színészek játékának, akiknek élén Leopold Kramer, a kiváló bécsi színművész áll. Ámde a Phönixnél az az elv, nincs az a jó, amiből jobb, sőt legjobb ne lehetne. Ha a főpróba közönség el is volt ragadtatva, ők, a direkció, hideg ésszel bírálták el, hogy itt is, meg ott is néhány előnyös változtatás eshetik. Így történt, hogy bizonyos részleteket még bravúrosabbá, még gazdagabbá tettek, úgy, hogy ha valaki ma, a bemutatón újra látta ezt a filmet, főpróbái gyönyörködésének felfokozott mértékben való felfrissülését tapasztalhatta. (Pesti Hírlap, 1917. október 2.)

Galéria

Vélemények

"Dicsérnünk kell elsősorban a film technikai tekintetekben való kiválóságát, rendezését, nyugodt, következetes szcenáriumát, kiállításának: interiőrjeinek és külső felvételeinek szépségeit és last non least a nagyszerű alakításokat, amelyek hangos szóval hirdetik, hogy milyen jó színészek állanak a Phönix-gyár szolgálatában." (Színházi Élet, 1917/40)

"Deutsch-German Alfréd és Vajda László, a Magyar Színház népszerű rendezője magas színvonalú irodalmi munkát végeztek a film megírásával, melynek pompás meséje az utolsó pillanatig lázas izgalmasságban tartja a közönséget….Külön érdekessége a filmnek a kisérő szöveg. Ezeket az irodalmi becsű feliratokat Siklósi Iván, a Royal-Apollo művészeti igazgatója irta. Úttörő munkája valóban dicséretreméltó." (Az Ujság, 1917. október 2.)

"Az Apollo mozgóképszínház igazgatósága oroszlán-lépésekkel halad a maga elé szabott útján. Hivatásának tűzte ki, hogy megszabadítja a filmipart a selejtes, erkölcsrontó, Ízléstelen külföldi portékától s megnyitja az érvényesülés területét a magyar filmtechnikának és ezzel együtt a magyar írók és művészek érvényesülésének is. Kulturmissziót vállalt az Apollo és hogy föladatát, mily céltudatosan, mennyi szeretettel, mekkora áldozatokkal tölti be, fényes bizonysága az a négyfelvonásos darab, amely ma került bemutatásra zsúfolt ház előtt. Az utolsó hajnal a cime a Royal Apollo újdonságának, amelyről sietve állapítjuk meg, hogy nemcsak az izig-vérig magyar filmgyárnak a Phönix-nek káprázatos produktuma, de tárgyánál, bonyodalmainál és frappáns kibontakozásánál fogva, elsőrangú színpadi alkotás is. Rejtelmes történetnek mondja a színlap a darabot, mi azonban úgy éreztük, hogy egy mesteri kézzel megkonstruált drámát kaptunk a közös szerzőktől, Deutsch-German Alfrédtól és Vajda Lászlótól." (Budapesti Hírlap, 1917. október 2.)