A KURUZSLÓ

The Charlatan (angol címfordítás), Das verpfuschte Leben (osztrák forgalmazási cím)

Alkotók

Kertész Mihály  rendező
Földes Imre  író (színdarab, 1909)
Vajda László forgatókönyvíró
Siklósi Iván filmfelirat

Szereplők

Csortos Gyula  Tordai Dezső
Uray Tivadar  Horváth János medikus
T. Halmi Margit  János anyja
Lenkeffy Ica  János húga
Z. Molnár László  Zsámoly, a riporter
Báthory Giza  Csáthy grófnő
Réthey Lajos  
Hegedűs Ferenc  
Kläry Lotto  
Fehér Gyula  

Technikai stáb

Bécsi József operatőr

Produkciós stáb

Ungerleider Mór producer

Gyártási és bemutatási adatok

Phönix gyártó cég
Projectograph forgalmazó cég
1917. augusztus 23. (Royal-Apolló) sajtóbemutató
1917. szeptember 10. (Royal-Apolló) bemutató
1917. szeptember (Bécs) bemutató
90/1920 cenzúra határozat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 90/1920 számú cenzúra határozat szerint 1190 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát MNFA, grafikus Földes Imre

Bibliográfia

  • Mozihét, 1917/17, 18, 20, 22, 28, 29, 31, 33, 34 (a sajtóbemutatóról), 35, 36, 37 (a bemutatóról, + közli a Pesti Hírlap, Az Ujság, a Pesti Napló, a Neues Pester Journal, a Budapesti Hírlap, a Világ, a Színházi Élet, a Színház és Divat kritikáit), 38, 51
  • Mozi-Világ, 1917/34; Színházi Élet, 1916/37 (bemutatóról), 1918/15, 19
  • Színházi Élet, 1917/37, 40
  • Magyar Színpad, 1917. szeptember 7.
  • Royal-Apolló műsor, 1917. szeptember 8.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1050. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 106. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  352. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 46. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 330. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 70. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 59, 60. p.

Tartalom

Tordai Dezső és Horváth János, a két ambiciózus medikus a legjobb barátságban, folytonos tanulással, de végtelen szegénységben élnek. Közeledik a szigorlat ideje s minketten megremegnek a rájuk váró közeli boldogságtól: diplomás orvosok lesznek maholnap. Igen ám, de egy fillérjük sincsen vizsgadíjra. Tordai merész tettre szánja magát: idegen pénzhez nyúl és megszerzi a szükséges összeget. A lopás azonban kiderül s a kész orvost, akinek csak az oklevele hiányzik, kitiltják az egyetemről és börtönbe zárják. Barátja ezalatt levizsgázik, de nem sokáig örülhet a sokévi fáradságos tanulás és súlyos nélkülözések eredményének, mert egy rettenetes kór: a tüdőbaj végez vele. Múlik az idő s Tordai ismét szabad lesz. Első útja Horváthékhoz vezet, ahol szomorú szívvel értesül János elhunytáról. Meghalt tehát egy orvos, akinek a diplomája él és él egy orvos, akinek a diplomája halt meg. Tordai elhatározza, hogy magához veszi János diplomáját s az ő neve alatt — hiszen a tudománya megvan hozzá! — orvosi praxist fog folytatni. Terve nagyszerűen sikerül. Rövidesen egyetemi tanár, a Tudományos Akadémia tagja és hires, keresett operatőr lesz, aki zseniálitásával számtalan beteg embernek hosszabbítja meg az életét. Egy alkalommal azonban egy szenzációra éhes riporter nyilvánosságra hozza, hogy a nagynevű professzor hamis nevet visel s miután nincs neki orvosi diplomája és mégis gyógyít: kuruzslónak bélyegzi. S az az ember, aki nem oklevéllel, hanem a tudományával gyógyított sokezer embert, az életnek megmentett pacienseitől is kénytelen elviselni a kuruzslás vádját. A csalódott férfi elhagyja hazáját, hogy új életet kezdjen. Magával viszi barátja húgát, Ilmát, akihez már évek óta gyöngéd szerelem fűzi.  (Színházi Élet, 1917/37)

Torday Dezsőt és Horváth Jánost, a két fiatal, tehetséges és szorgalmas medikust a legjobb barátság fűzi egymáshoz. Megosztják azt a kis örömet, amit mostoha kézzel oszt ki nekik a sors és azt a sok-sok bánatot, szenvedést és nyomorúságot, amely állandó vendég lett kicsiny, szűkös hónapos szobájukban. Minden keserűség dacára azonban víg kedélyűek tudnak maradni, mert előre örülnek annak a nagy napnak, amikor kezeik között lesz a jól megérdemelt orvosi diploma s ezzel felvértezetten kezdhetik meg az új, a jobb, a nyugodtabb életet. Már csak az utolsó szigorlat hiányzik mindkettőjüknek s aztán megkapják a sok évi fáradtságos és nélkülözések között lefolyt tanulás gyümölcsét: az orvosdoktori diplomát. Igen ám, de a szigorlatért vizsgadíjat kell fizetni s a két medikus hirtelen örömét eloszlatja ez a szomorú körülmény. Torday azonban nem csügged s amikor erre a célra pénzt kér kölcsön és nem kap, merész tettre szánja magát: lop. Ujjongva siet haza beteges barátjához és most már ketten örülnek a közeljövő nagy eseményének. Torday bűnét azonban felfedezik s a törvény szigorú emberei nem ismernek kíméletet a magáról egy pillanatra megfeledkezett fiatal orvostanhallgatóval szemben és börtönbe zárják. Torday karrierjét tehát, amikor már éppen célhoz ért, kegyetlenül elzárja a végzet. A tudomány megvan, de oklevelet sohasem kaphat. Egyhangúan telnek a napok a börtön rideg falai között s a szerencsétlen Torday szorgalmasan gyarapítja ismereteit. Letelik végre a büntetés ideje, a megbélyegzett fiatalember újra szabad. Legelső útja természetesen szülőfalujába vezet, ahol megdöbbenéssel hallja, hogy hűséges barátja, aki annak idején megszerezte ugyan az orvosi diplomát, időközben elhunyt. Megölte őt az a pusztító betegség, ami már ifjan kikezdte gyönge szervezetét. Meghalt tehát egy orvos, akinek csak a diplomája él s él egy orvos, akinek csak a diplomája halt meg. Erre gondol Torday, amikor merész elhatározással megához veszi János oklevelét azzal a szándékkal, hogy orvosi praxist fog folytatni barátja neve alatt. Terve nagyszerűen sikerül. A tudós és ügyes orvos rövidesen igen jónevű és keresett sebész lesz. Egyetemi tanárságot kap és érdemei elismeréseként megválasztják a Tudományos Akadémia tagjai közé. Torday zsenialitása számtalan betegnek hosszabbítja meg az életét. Az emberek özönlenek abba a szanatóriumba, amelynek Horváth professzor a vezetője. Minden menne a maga rendjében, de egy Zsámoly nevű tolakodó riporter egy véletlen esetből kifolyólag rájön arra, hogy a híres-neves egyetemi tanár a más diplomájával gyógyít és operál. Szenzációs leleplezést hoz tehát a lapjában s kuruzslással vádolja az orvost. A lármáshangú cikknek megvan a hatása. Azok az emberek, akik Tordaynak köszönhetik az egészségüket, fellázadnak ellene és indulatukban majdnem brutalizálják megmentőjüket. Ezeknek csak a diploma imponál, amivel nem rendelkezett Torday, nem pedig a tudomány, amellyel az orvos meggyógyította őket. A csalatkozott férfi ezekután elhagyja a fővárost s elutazik messze idegenbe, ahol nem ismerik, s ahol talán új élet vár reá. Erre az útra magával viszi Ilmát, János barátja szépséges húgát, akihez már évek óta gyengéd kötelékek fűzik… (Royal-Apolló műsor, 1917. szeptember 8.)

Short english content: Dezső Torday, a poor but gifted medical student is unable to get the final exam fee. In his desperation he uses money which is not his. His guilt is discovered, and the young man must go to prison. After his release he visits his former classmate and friend, János Horváth who in the meantime successfully completed university, but he died. The stigmatized young man without diploma has an idea to start medical practice on the name of his dead friend and with his diploma. His plan is succesful. Soon, he becomes a very famous surgeon, professor, and member of the Academy of Sciences, who prolongs the lives of hundreds of people. One day, however Zsámoly, a sensation-hunting reporter reveals that the reputed university professor cures and makes operations without diploma. The result of hostile article turns everyone against him. The unhappy man left his home and begins a new life. Take along with him the younger sister of his dead friend, Ilma to whom he has been linked with tender love for years.

Érdekességek

Várkonyi Mihály a Namenlos főszerepébenFöldes Imre színdarabját 1923-ban Ausztriában a Sascha filmgyár újra megfilmesítette, Namenlos címen. A filmet Kertész Mihály rendezte, a forgatókönyvet Vajda László írta, a címszerepet Várkonyi Mihály alakította, Horváth János szerepét ebben a változatban is Uray Tivadar  játszotta. A film budapesti sajtóbemutatóját 1924. február 6-án, bemutatóját 1924. március 21-én tartották a Royal Apollóban. (Színházi Élet, 1924/12, Pesti Hírlap, 1924. február 8, március 20.)

Galéria

Vélemények

"A rendkívüli anyagi és erkölcsi fölénnyel dolgozó gyár Földes Imre nagysikerű színművét, A kuruzslót vitte vászonra s ezzel a vállalkozásával kétségtelen tanújelét adta nagyrahivatottságának. A négy felvonásból álló darab különben is érdekfeszítő cselekménye olyan pompás és hozzáértést bizonyító filmszerű felépítésben, gondos és ötletes rendezésben kerül filmen a közönség elé, amit eddigelé csak a kiváló külföldi gyárak képein volt alkalma élvezni. Lebilincselő témavezetés, frappáns fordulatok, pointirozott felvonásvégek: valóságos színpadi hatást gyakorolnak a nézőre. A kép kiállítására vonatkozóan csak annyit jegyzünk meg, hogy előkelő és splendid. Gazdag és művészi interiorjei perspektivikusak, a külső felvételek pedig a szemnek jóleső, pikturális látványosságot nyújtanak. A film kristálytiszta, plasztikusan ható felvételei meg felveszik a versenyt az elsőrangú amerikai filmekkel, mely utóbbiaknak a stílusát, levegőjét érezzük egyébként ezen a filmen az első métertől az utolsóig." (Színházi Élet, 1917/37)

„A kuruzsló" olyan film, amelyről igazán leírhatjuk, hogy a külföldi piacon is versenyképes terméke az immár hatalmas fejlődésnek indult magyar kinematografiának. A nagyközönség nem is tudja, hogy mit jelent ez a körülírás. Jelenti, hogy olyan magyar filmek kerülnek a piacra a „Phönix" 
márkával, amelyek megállják a helyüket azon a piacon, ahol a háború miatt ugyan olasz, francia képek nem, de világhirü amerikai, dán és német cégek bravúrosan elkészített és kifogástalan képei forognak." (Színházi Élet, 1917/40)