Tartalom

Dél-olaszországi tengerparti városkában játszódik a történet, hősnője a kalaposműhely midinettje. A lány beleszeret egy tengerésztiszbe, és szakítani készül kishivatalnok vőlegényével. A helyzetet bonyolítja, hogy Jekaterinsky gróf véletlenül betéved az üzletbe és nagyon megtetszik neki a kis kalaposlány. A lány bevallja  vőlegényének, hogy a tengerésztisztet szereti, visszakéri szerelmes leveleit. A fiatalember azzal az ürüggyel, hogy a leveleket átadja, lakására hívja, ahol erőszakosan  ostromolja szerelmével. A lány ellenáll, s a kétségbeesett védekezés hevében leszúrja a férfit. A büntetéstől való félelmében mentő ötlete támad: a tengerésztisztet a meggyilkolt fiatalember lakására csalja, oda bezárja, ő pedig egy hátsó ajtón megszökik. A tisztnek sikerül elmenekülnie a szörnyű helyzetből. Visszatér hajójára, és folytatja útját. A tengerész évek múlva ismét hazavetődik. Egy ünnepélyen bemutatják neki Jekaterinsky grófnőt, akiben felismeri a kis kalapos lányt. A grófnőben fellángol a régi szerelem, forró szavakkal kéri a férfi bocsánatát, de az büszkén elutasítja az asszonyt, aki annak idején kis híján gyilkosság gyanújába keverte. A bűnös nő látva, hogy boldogságát mindörökre eljátszotta, öngyilkos lesz. (Forrás: a Sascha filmgyárban elkészült film tartalomleírása a Mozihét, 1920/39. számában)

Érdekességek

• Kertész Mihály 1918. júniusában kezdte forgatni a filmet, 1918. december 16-ra kitűzték a bemutatót, de aztán 1918 októberében átszerződött a Semper filmgyárhoz, ezért nem fejezte be a filmet. A Phönix filmgyár 1919-es terveiben ismét szerepelt, de 1919 tavaszán Kertész a Sascha filmgyárhoz szerződött, s a filmet ott készítette el. (http://www.imdb.com/title/tt0009419/?ref_=nm_flmg_dr_137) Kertész Siklósi Iván magyar változathoz készült forgatókönyvét használta, s a filmben szerepeltette a korábban beharangozott magyar szereplőkön kívül Lucy Doraine-t, Ivan Petrovich-ot, Ivo Badalic-ot, a film operetőre Vass Károly volt.
• Kertész Ausztriában készült filmjét a magyar cenzúra előbb betiltotta: A m. kir. Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnak 174/1920. O. M. B.  számú rendelete 1920. november 11-én megtagadta az engedélyokirat kiadását a „Napraforgós hölgy" című drámától, mely a Sascha-gyárban 1920. évben készült s 2180 méter hosszú. Majd egy alaposan megvágott 1426 méter hosszú kópia bemutatását 1921. január 4-én engedélyezte, de csak 16 éven felüliek számára. (Belügyi Közlöny, 1920. 1847. p., 1921. 85. p.)
  
• A Pesti Naplóban megjelent hír szerint a Ivo Vojnovic kártérítési pert indított a Sascha filmgyár ellen: "Kertész nemrég átdolgozta filmre gróf Vojnovich Ivó: „A napraforgós hölgy" cimű drámáját, amelyei annak idején a Magyar Színház mutatott be nálunk. Kertész azonban nem kérte ki ehhez az átdolgozáshoz, illetve a darab filmesitéséhez a horvát szerző beleegyezését és Vojnovic csak akkor értesült az esetről, amikor már a filmet Bécsben játszották. A film roppant pénzbe került, viszont a sikere igen mérsékelt volt, érthető tehát, hogy a gyárat igen kellemetlenül érintette, hogy gróf Vojnovic képviseletében dr. Marton Sándor kártérítési pört indított ellene. Vojnovic nemcsak a film betiltása és elkobzása végett indított eljárást, hanem a filmért befolyt jövedelmen felül még nagyösszegű kártérítést is követelt a jogtalan filmesitésért." (Pesti Napló, 1920. november 20.)

Galéria