Eredeti neve: Schneider Artúr Jakab Zsigmond
Szülei: Schneider Arthur államvasúti ellenőr, Obkracsil Emília
Öccse: Schneider Attila operaénekes
Díjai: Kossuth-díj (1948, 1951), Kiváló művész (1950), a Nemzeti Színház örökös tagja (1948)
Lakása: Budapest VIII. Baross utca 1. (1905), Miskolc, Városház tér 24. (1906)
Hatgyerekes nemesi származású vasutascsaládban nőtt fel. 1898-1900 között a Vígszínház színiiskolájában tanult. Először 1900-ban Körmöcbányán, majd 1902-ben Pozsonyban és Kassán, 1903-ban Aradon, 1904-5-ben Kolozsvárott játszott. 1905-ben a budapesti Vígszínház, 1907-ben a Magyar Színház szerződtette, 1908-ban Miskolcon, 1909-től 1920-ig a Nemzeti Színházban szerepelt. 1921-22-ben Berlinben filmezett, 1922 őszén az „Unió Színházak” szerződtették. 1924-től 1926-ig a Renaissance Színház, 1926-tól - kisebb megszakításokkal - 1945-ig a Vígszínház tagja volt. 1929-30-ben a Belvárosi, 1935-36-ban és 1942-ben a Nemzeti Színházban játszott. 1946-tól haláláig újra a Nemzeti Színház volt pályájának állomása. 1948-1950 között a Színiakadémián, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. Színészek kényszermunka-táborba való kitelepítése elleni tiltakozásul öngyilkos lett. Veszedelem c. színművét 1908-ban mutatta be a Népopera.
Felesége Laszloszky Júlia volt, akit 1905. május 7-én vett el és akitől 1945-ben elvált. Tőle leánya, Júlia (Miskolc, 1906. jan. 18. - Bp. 1955. máj. 9.) színésznő, Hajmássy Miklós színész első felesége. Nevét 1937-ben magyarosította.
A tízes években több magyar némafilmben szerepelt, majd Németországban forgatókönyveket is írt (A Monte Carlo-i kalandornő, A szfinx rejtélye), illetve filmekben szerepelt (A vasútkirály, Az ellopott milliós recept, stb.). Játszott egy korai, Párizsban forgatott magyar hangosfilm-kezdeményben (Az orvos titka). 1935-től a magyar film egyik vezető művésze: mély emberábrázoló tehetség, jellemfestő erő volt benne, minden filmes alakítása az élmény erejével hatott. Felejthetetlen szerepei Az új földesúr Akerschmidt lovagja, a Halálos tavasz Ralben kegyelmese, A kegyelmes úr rokona Szávay Ákos vezérigazgatója. Az egyik legmegrázóbb alakítása az 1943-as A Benedek-ház megkérgesedett szívű, csökönyös vénembere. 1945 után Radványi Géza Valahol Európában c., megdöbbentő erejű korrajzában a művész alakjában, a Különös házasság Fischer érsekeként és mint a Nyugati övezet professzora nyújtott maradandót.
Filmszerepei:
- Ma és holnap (1912) - Pál gróf
- Simon Judit (1915) - Simon zsidó
- Romlott emberek között (1915)
- A grófnő betörői (1916, rövid)
- Házasság a Lipótvárosban (1916, rövid) - dzsentri / betörő
- A farkas (1916) - Dr. Kelemen Jenő ügyvéd
- A fekete szivárvány (1916) - orvos
- A világ csak hangulat (1916) - Rolf, szobrász
- Fekete gyémántok I-II. (1917) - Berend Iván
- Satanell (1917)
- A szerelem bolondjai I-II. (1917) - Angyaldy, titkár
- Gazdag szegények (1917) - Paskal János detektív
- A faun (1918) - Lord Stronbury
- Falusi kislány Pesten (1919)
- Az orvos titka (1930)
- Budai cukrászda (1935) - Sziráky János, festőművész
- Az új földesúr (1935) - Anckerschmidt tábornok
- A falu rossza (1937) - Feledi, bíró
- A piros bugyelláris (1938) - Török Mihály, bíró
- Rozmaring (1938) - gróf Kelecsényi Guzstáv
- Párbaj semmiért (1939) - Csaholy Kelemen báró
- Halálos tavasz (1939) - Ralben Ottó
- Semmelweis (1939) - Rokitanszky professzor úr
- Fűszer és csemege (1939) - Puskás Aladár
- Erzsébet királyné (1940) - Latkóczy Gábor
- Zárt tárgyalás (1940) - Tibor, ügyész
- Gyurkovics fiúk (1940-41) - Hetwitz tábornok
- A kegyelmes úr rokona (1941) - Szávay Ákos, vezérigazgató
- Ma, tegnap, holnap (1941) - Dr. Téry Sándor, professzor
- Végre... (1941) - Júlia apja
- Európa nem válaszol (1941) - Peter van Gulden, milliomos
- Magdolna (1941) - Szilágyi Ákos, zeneszerző
- Édes ellenfél (1941) - Sziráky, elnök
- Intéző úr (1941)
- Lelki klinika (1941) - Sásdy Péter
- Életre ítéltek! (1941) - bíró
- Haláltánc (1941) - Lovasdy Kálmán
- Egy asszony visszanéz (1941-42) - Szánthó Tamás, karmester
- Halálos csók (1942) - Gergely, főkomornyik
- Alkalom (1942) - Gáti István, vállalatigazgató
- A harmincadik... (1942) - Haday Pál, bányamérnök
- Keresztúton (1942) - Attovay Tamás
- Szerető fia, Péter (1942) - Pálossy Sándor gróf
- Féltékenység (1943) - Imre bácsi
- Aranypáva (1943) - Zeke Bálint, molnár
- Szováthy Éva (1943) - Szováthy Elek, császári biztos
- A Benedek-ház (1943) - Várnay Gábor
- Madách - Egy ember tragédiája (1944) - Fráter alispán, Erzsi apja
- A két Bajthay (1944) - Árvai, banki vezérigazgató
- Gyanú (1944) - Ágnesházy László
- Kétszer kettő (1944, újraforgatva 1945) - vezérigazgató
- Hazugság nélkül (1945) - Zsuzsi apja
- Valahol Európában (1947) - Simon Péter, zeneszerző
- Ludas Matyi (1949) - Mohos professzor úr
- Különös házasság (1951) - Fischer, érsek
- Nyugati övezet (1951)
Róla megjelent: Ribi Sándorné: Somlay Artúr (Adattár). Színháztudományi és Filmtudományi Intézet - Országos Színháztörténeti Múzeum, Budapest, 1957. ♦ Demeter Imre: Somlay Artúr (Arcok és vallomások). Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1972. ♦ Kárch Katalin: Somlay Artúr a pályakezdő színész. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 1999.
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (házassági 1905)
