Filmtechnikai specifikáció
Némafilm (35 mm), eredeti hossza |
1950 méter |
Fellelhetőség, források
A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:
- Mozgófénykép Híradó, 1916/49, 50, 52, 1917/1
- Mozihét, 1916/43 (részlet a forgatókönyvből), 46, 48, 49, 53, 1917/1, 2, 7, 18, 19, 24, 28, 29, 39
- Színházi Élet, 1916/52, 1917/1, 3
- Színház és Divat, 1916/11 (október 29.), 16 (december 3.), 1919/15
- Kinoriport ismertető, 1917. január
- A mozi (Miskolc), 1917/4; Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1917. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 124. p.
- Paimann’s Filmlisten, 1917/63; A Mozi, 1921/14
Bibliográfia
- Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 16. p.
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 65. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 64-65, 84, 122, 351. p.
- Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 46. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 325. p.
- Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 36. p.
- Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MaNDA Könyvtára.)
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 52-53, 64, 65. p. (Kézirat, MaNDA Könyvtára.)
- Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. 53. p. (Kézirat, MaNDA Könyvtára.)
- Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 85. p.
Tartalom
Kelemen ügyvéd szép fiatal felesége, Vilma levelet kap lánykori udvarlójától, Szabó Gyuritól, akit szigorú apja parancsára kellett kikosaraznia. „Még visszatérek, tán mint diadalmas hadvezér, mint diplomata, vagy mint művész, de lehet, hogy alázatos koldus.” – írja a csalódott fiatalember. Levele megmérgezi a házaspár életét. Az asszonyt boldogtalanná teszi a tudat, hogy esetleg egy nagyhírű ember büszke asszonya is lehetett volna. A férj, aki már eddig is a gyermekmesék farkasát látta minden feleségére pillantó férfiban, elviselhetetlenül féltékennyé válik. Vilma egy délután elszenderedik, és Gyuriról álmodik, előbb főhadnagyként, majd az afrikai hadjárat dicső hadvezéreként, később diplomataként, majd nagyhírű művészként látja őt. Végül egy estélyen a felszolgáló lakájok között pillantja meg egykori szerelmét. Másnap váratlanul betoppan Kelemenékhez Szabó Gyuri. Nem hadvezér, nem diplomata, nem is művész, csak egy szerény, kissé félszeg vidéki ügyvédbojtár, aki a temesvári Leviczky ügyvéd megbízásából kereste fel Kelement. A kijózanító találkozás után Vilma elégedetten és szerelmesen borul férje nyakába.
Vélemények
„A nézőt csodálkozásba fogják ejteni a darabban sűrűn előforduló trükkök, amelyek az eredetien molnári, minden zeneszerszámmal dolgozó és hangos álom szimfónia megjelenítéséhez voltak szükségesek. A fotográfiai cselfogások oly fényesen sikerültek s emellett oly végtelenül finomak, hogy Kertész Mihály rendezőt főként és a fotográfust, Bécsi Józsefet nagyon meg kell dicsérnünk, mert külföldön sem csináltak soha jobbat, mint aminőket ők csináltak. De Kertész bebizonyította, hogy értelmesebb, bravúrosabb, ízlésesebb, tudósabb a külföldi rendezők legtöbbjénél, most, hogy valóban nagy költségvetéssel dolgozott, jobban, művésziesebben oldott meg mindent, mint a legtöbb külföldi filmrendező. Képtár, iparművészeti múzeum, kertészeti kiállítás, a felső tízezrek hideg előkelőségű környezete ez a forró, szenvedélyes gyönyörű színmű, amelynek eredeti szövegkönyvét Vajda László zseniálisan, az író sajátos stílusában tette át rendezői példányba. Blague nélkül: a nemzetközi szezon egyik legeslegjobb filmje — a miénk” (v[árnai]. i[stván].: Egy szépséges magyar filmről. Molnár Ferenc: A farkas. In: Mozihét, 1916/49.)
"A féltékeny Kelemen ügyvéd történetét, ki a gyermekmesék farkasát látja minden férfipillantásban, mely feleségét éri, — ismeri mindenki. Hiszen nincs messze még az idő, mikor a magyar irodalom ez a legkiválóbb alkotása uralkodott a budapesti, majd a külföldi színpadokon. S aminthogy a regényt, ha filmre kerül, mindenki megnézi, a könyv olvasótáborából, úgy a dráma közönsége is kegyeibe fogja fogadni a filmet, már csak az összehasonlítás kedvéért is. Aki pedig nem láthatta a drámát, az a filmesített ,,Farkas"-sal fogja kárpótolni magát. Ha már most meggondoljuk, hogy e két kategóriába, — aki látta a Farkas drámát és aki nem látta, — kivétel nélkül mindenki beletartozik, a logika megdönthetetlen hármasszabályai szerint, a napnál világosabb a Farkas film előrelátható példátlan sikere. És ha van film; mely megérdemli a sikert, akkor bizonyosan a „Farkas"-film az. Amit itt az író, a rendező, a színészek nyújtanak, az olyan tisztán vérbeli művészet, annyi szépség és erő, hogy ez önmagában biztosítja a sikert. A színészek közül legelsősorban Gombaszögi Fridát kell a dicséret minden tömjénével illetni. Első filmszerepe ez és minden izében tökéletes és nagyszerű. Mindazt a finomságot, apró szépséget, amit a drámában kihozott, ugyanebben a szerepben, meg tudta érzékiteni a filmen is, bizonyítékául annak, hogy a filmművészet hasonlóan széles skáláját is átérezte és átértette mozdulatainak keleties, kéjes puhasága, kifejező mimikája már előre a filmre predesztinálja ezt a csodálatos művésznőt, kinek a filmen előreláthatólag sok forró sikerre van kilátása.
Szabó Gyuri az álmokban ellenállhatatlan, hódító, de a valóságban ügyetlen és félszeg, híres szerepét a legelső magyar filmművész, Várkonyi Mihály alakítja. Ez a kiváló tehetségű fiatal színész minden egyes szerepében nagyszerűbben és nagyszerűbben kibontakozik. Csupa erő, férfiasság és szépség minden alakítása, mozdulatai szabályosak, elegánsak, játéka csupa művészet és intelligencia. Ezek a tulajdonságai már a külföld figyelmét is felhívták, s ugyancsak jól kell vigyáznunk rá, ha meg akarjuk tartani a magyar filmművészet számára ezt a pompás tehetségű fiatal művészt. A férj szerepét Somlay Artúr játssza, aki már néhány filmben bebizonyította, hogy a rutinirozott magyar filmszínészek közé tartozik. A dráma filmre alkalmazása Vajda László avatott kezű munkája. A rendezést Kertész Mihály vállalta s egészen bizonyos, hogy a magyar kinematográfiában egészen új periódus kezdetét jelzi ez a filmrendezői munka. Kertész Mihálynak már volt jó néhány alapvető érdeme a filmrendezés körül, mindeddig azonban nem volt darab, téma, sujet, amelyben tehetsége egész nagyságában érvényesülhetett volna. Molnár Ferenc drámájával azután megkapta a legnagyszerűbb témát, s hogy mit alkotott ebből, — azt tessék megnézni... Aminthogy meg is fogja nézni mindenki s bizonyos, hogy az Uránia csipkés rokokó szögletei szokatlan látványnak lesznek tanúi: egy elkeseredett versengésnek a pénztárak körül, — a jövő heti jegyekért. E hetiek ugyanis már alighanem elkelnek elővételben, — amint ez már a Molnár darabok körül divatos." (Színházi Élet, 1917/1)