Jerabek Boriska

Josef Stein

Jókai Mór
író

Születés: Komárom, 1825. február 18.
Halálozás: Budapest, 1904. május 5.

Jókai MórEredeti név: nemes ásvay dr. Jókay Móric (Az 1848-as forradalom idején a nemesi ipszilont i-re cserélte)
Szülei: nemes ásvay Jókay József, nemes Pulay Mária
Lakása: Budapest VII. Erzsébet körút 44. (1904)

Jókai Mór elszegényedett nemesi családból származik, apja, ásvai Jókay József (1781–1837) miután kénytelen volt földjeit eladni, ügyvéd lett. 1912-ben házasodott össze Pulay Máriával. A családnak Móric volt az ötödik gyermeke. Iskolai tanulmányait Komáromban kezdte, majd Pozsonyban és Kecskeméten folytatta.  A jogi tanulmányok befejezése után egy évig bojtár volt Asztalos István komáromi ügyvédnél, azután jurátus lett Molnár József pesti irodájában. Ügyvédi szakvizsgára készülés közben írta Hétköznapok című regényét. 1846-ban ügyvédi oklevelet szerzett és egy pert is szerencsésen megnyert, de első regényének sikere után az írásnak szentelte életét, és szakított az ügyvédi pályával. Nagy hatással voltak rá Victor Hugo és Eugène Sue művei. Az ő nyomdokaikon járva a magyar romantikus regényirodalom megteremtője lett. Rendkívül cselekményes, fordulatos meseszövésű regényei nagy népszerűségnek örvendtek, nemcsak az olvasó közönség, hanem a filmkészítők körében is.
A magyar filmgyártás és a magyar irodalom kapcsolata kezdettől szoros. Az írók is nagy érdeklődéssel fordultak a születő új művészet felé. A filmesek is szívesen merítettek az irodalomból. Kezdetben a versek és a drámák ihlették meg a filmkészítőket. A filmek terjedelmi növekedése azonban egyre inkább az epikus, a regényszerű mesevezetésnek kedvezett. Hamarosan megszületett a lassúbb tempóval, bonyolultabb meseszövéssel, epizódokkal, szereplők sokaságával élő filmregény. Filmgyártásunkban elsők között kerültek vászonra a romantikus prózairodalom legkiemelkedőbb magyar képviselőjének, Jókai Mórnak a regényei.
Bár az első Jókai film  a Szegény gazdagok filmváltozata nem Magyarországon, hanem Berlinben a Deutsche Bioscop Gesellschaft produkciójában készült 1915-ben, nem sokkal ezután bemutatták az első magyar Jókai-filmet, a Mire megvénülünk-et. A sajtóbemutatót lelkes kritikai fogadtatás követte. " A közönség örömmel látja, hogy a nagy meseíró regényei filmen elevenülnek meg. Pazar irodalmi gyönyörűség lesz a Mire megvénülünk…-nek filmbefoglalása, s az elsőhöz képest még az a nagy érdeme is meg lesz, hogy közóhajra – magyar színészek idehaza játsszák el. Amit az első film készítői fontosnak tartottak, hogy ugyanis a film a teljes siker érdekében rutinos német gyárnál készüljön, nem fontos ma már, mert az a magyar gárda, amely a második Jókai-filmet eljátszotta, alighanem sokszorta felül is fogja múlni a Szegény gazdagok szereplőit." (Mire megvénülünk… A második Jókai-film. In. Mozihét 1916/32) A Jókai neve által mozgósított közönség olyan tömegekben tódult a bemutatóra, hogy százak rekedtek kívül. A siker kedvet csinált a magyar filmgyártóknak a további Jókai adaptációkhoz, s ezt követően még tízet forgattak le a néma korszakban tizenötöt a hangos korszakban. A magyar filmváltozatok mellett külföldi filmadaptációk is készültek. Legnépszerűbb a Cigánybáró Johann Strauss által megzenésített operett változata volt, melyből öt német és két francia verziót is leforgattak.
Mikor Jókai először látott mozgóképeket, nem is álmodta, hogy az ő regényei is filmvászonra kerülnek majd. 1895-ben így ír az új találmányról, melyet nem tart többnek vásári mutatványnál: "Csodálatos egy valami ezek a mozgóképek, amelyek, mint a bogarak a fehér falon, másznak. Amikor őket először Nizzában láttam: elbámultam, elképedtem azon, hogy az ördöngős fotográlómasina mi mindenre képes. Nagy kár, hogy nem színesek, akkor többet tudnának mutatni és mondani. A nizzai kávéházban és azután Genuában, ahol még egyszer láttam őket, az emberek úgy tódultak hozzá,  mintha búcsú vagy vásár volna. Ha az emberek megunták, úgyis oda fog kerülni. A vásárra. A cirkusz- és trapézművészek közé. Nagyon szeretném, ha ezek a falon mozgó képek Pestre is kerülnének. De örülne a sok latainer és delnő rajta." In: A 25 éves mozi. Szerk. Lányi Victor Dr. Radó István, Held Albert. Budapest, 1920. Bíró Miklós Nyomdai Műintézete. 26. p.

Jókai regények filmadaptációi:

  1. Die armen Reichen (1915) r: Walter Schmidthässler
  2. The Hungarian Nabob (1915) r: Travers Vale
  3. The Iron Will / Poor Plutocrats (1916) r:  J. Farrell MacDonald
  4. Mire megvénülünk (1916) r: ifj. Uher Ödön
  5. Fekete gyémántok (1917) r: Wilhelm Carl
  6. Az elátkozott család (1917) r: Wilhelm Carl
  7. A szerelem bolondjai (1917) r: Wilhelm Carl
  8. A gazdag szegények (1917) r: Wilhelm Carl
  9. Halálítélet (1917) r: Emil Justitz
  10. Az aranyember (1918) r: Korda Sándor
  11. Fehér rózsa (1919) r: Korda Sándor
  12. A lélekidomár I-II. (1919) r: Garas Márton
  13. Névtelen vár (1920) r: Garas Márton
  14. Egy dollár / Egyhuszasos lány (1923) r: Uwe Jens Krafft
  15. Der Zigeunerbaron (1927) r: Frederic Zelnik
  16. Zigeunerbaron (1935) r: Karl Hartl
  17. Le baron tzigane (1935) r: Henri Chomette
  18. Az új földesúr (1935) r: Gaál Béla
  19. Az aranyember (1936) r: Gaál Béla
  20. Fekete gyémántok (1938) r: Vajda László
  21. Szegény gazdagok (1938) r: Csepreghy Jenő
  22. Sárga rózsa (1941) r: György István
  23. Der Zigeunerbaron (1954) r: Arthur Maria Rabenalt
  24. Baron Tzigane (1954) r: Arthur Maria Rabenalt
  25. Melyiket a kilenc közül? (1956) r: Szőts István
  26. Szegény gazdagok (1959) r: Bán Frigyes
  27. Der Zigeunerbaron  (1962) r: Kurt Wilhelm
  28. Az aranyember (1962) r: Gertler Viktor
  29. Rab Ráby (1964) r: Hintsch György
  30. A kőszívű ember fiai (1965) r: Várkonyi Zoltán
  31. Egy magyar nábob (1966) r: Várkonyi Zoltán
  32. Kárpáthy Zoltán (1966) r: Várkonyi Zoltán
  33. Der Zigeunerbaron (1975) r: Arthur Maria Rabenalt

Forrás: FamilySearch (halotti)

Galéria