Mály Gerő

Margittay Gyula

Manninger János
rendező, forgatókönyvíró, állófényképész

Születés: Magyaróvár, 1901. szeptember 12.
Halálozás: Budapest, 1946. április 2.

Szülei: Manninger János fakereskedő, Szilágyi Mária
Sógora: Dózsa István színész
Lakása: Budapest XIV. Thököly út 112. (1946)

Jómódú polgárcsalád elsőszülött gyermeke. Gimnáziumi tanulmányait a magyaróvári piaristáknál, s egy évig a győri bencéseknél végezte, 1920-tól budapesti építészhallgató. Már gimnazista korában élénken érdeklődött a grafika és fényképezés iránt. 1924-ben a Hunnia filmgyár Gyarmat utcai telepén vállalt alkalmi segédmunkát, majd ugyanebben az évben Berlinbe költözött, ahol a német főváros melletti filmtelepen végigjárva a szamárlétrát utóbb segédoperatőr, majd  segédrendező lett Carl Lamac mellett. Saját pénzéből készítette el 1928-ban Eine beinliche Angelegenheit című némafilmjét, amelyben kizárólag kezek és lábak segítségével mutatja be egy pár megismerkedését, viszonyát - a filmet záró merész erotikus utalással. (Mindez egyáltalán nem idegen az egyébként  mélyen katolikus Manningertől. A húszas években egyik szerzője és grafikusa volt a Der Junggeselle című, leginkább a Playboyra emlékeztető berlini képes havilapnak.) Két rövidfilmet forgatott még Berlinben (Der Revolver, Zu spät), amelyek azonban nem maradtak fenn. Későbbi feleségével, Altmann Ellával 1931-ben tért haza és az éppen akkor forgatás alatt álló Kék bálvány standfotósa lett. Ezt követően még hosszú ideig ezt a feladatot látta el a Hunniában. A harmincas években fotóriporterként hosszabb időt töltött Londonban.

1943-ban Zsidelyné Tüdős Klára pártfogásába vette és együtt írták a Fény és árnyék forgatókönyvét. 1944-ben Kolczonay Ervin támogatásával lehetőséget kapott arra, hogy ismét forgathasson. Az avantgárd kései hajtásának is tekinthető Kétszer kettőt 1944 késő tavaszán forgatták és be is mutatták, azonban a Szálasi-kormány 1944 decemberében betiltotta. A háború után a filmnek egyes képsorait a főszereplő Szilassy László személye miatt újra kellett forgatni a hozzá hasonló karakterű Várkonyi Zoltánnal. Makk Károly emlékezete szerint az egy hétig tartó filmműtétet a koalíciós alapon szerveződő filmgyártók közül a Nemzeti Parasztpárt Sarló nevű cége segített elvégezni. Az átkozmetikázott filmet 1946 februárjában bemutatták Budapesten. A tengernyi műgonddal, rengeteg munkával, anyagi áldozattal forgatott produkció különlegességét a szakemberek elismerték, a közönség azonban unottan fordult el a filmtől. Négy napig játszották szinte üres nézőtérrel két moziban, aztán gyorsan levették a műsorról. Két öngyilkossági kísérletét követően végül 1946. április 1-jén filmgyári dolgozószobájában főbelőtte magát. Özvegye és fia 1956-ban Kanadába disszidált, Mannninger András 2011-ben halt meg Vancouverben.

Forgatókönyvíró:

  1. Fény és árnyék (1943, Zsindelyné Tüdős Klárával)
  2. Kétszer kettő (1944-1945)

Rendező:

  1. Kétszer kettő (1944-1945)

Állófényképész:

  1. Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák)
  2. A varieté csillagai (1938)
  3. Jöjjön elsején! (1940)
  4. Afrikai vőlegény (1944, Inkey Tiborral)

Filmszerepe:

  1. Kétszer kettő (1944-1945) - villamosvezető

Források: Pethő Tibor közlése és kutatása ♦ Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Mozi Újság 1944/11. ♦ FamilySearch (halotti)

Galéria