Mály Gerő

Margittay Gyula

Manninger János
rendező, forgatókönyvíró, állófényképész

Születés: Magyaróvár, 1901. szeptember 12.
Halálozás: Budapest, 1946. április 2.

Szülei: Manninger János fakereskedő, Szilágyi Mária
Sógora: Dózsa István színész
Lakása: Budapest XIV. Thököly út 112. (1940-1946)

Jómódú polgárcsalád elsőszülött gyermeke. Gimnáziumi tanulmányait a magyaróvári piaristáknál, s egy évig a győri bencéseknél végezte, 1920-tól budapesti építészhallgató. Már gimnazista korában élénken érdeklődött a grafika és fényképezés iránt. 1924-ben a Hunnia filmgyár Gyarmat utcai telepén vállalt alkalmi segédmunkát, majd ugyanebben az évben Berlinbe költözött, ahol a német főváros melletti filmtelepen végigjárva a szamárlétrát utóbb segédoperatőr, majd  segédrendező lett Carl Lamac mellett. Saját pénzéből készítette el 1928-ban Eine beinliche Angelegenheit című némafilmjét, amelyben kizárólag kezek és lábak segítségével mutatja be egy pár megismerkedését, viszonyát - a filmet záró merész erotikus utalással. (Mindez egyáltalán nem idegen az egyébként  mélyen katolikus Manningertől. A húszas években egyik szerzője és grafikusa volt a Der Junggeselle című, leginkább a Playboyra emlékeztető berlini képes havilapnak.) Két rövidfilmet forgatott még Berlinben (Der Revolver, Zu spät), amelyek azonban nem maradtak fenn. Későbbi feleségével, Altmann Ellával 1931-ben tért haza és az éppen akkor forgatás alatt álló Kék bálvány standfotósa lett. Ezt követően még hosszú ideig ezt a feladatot látta el a Hunniában. A harmincas években fotóriporterként hosszabb időt töltött Londonban.

1943-ban Zsidelyné Tüdős Klára pártfogásába vette és együtt írták a Fény és árnyék forgatókönyvét. 1944-ben Kolczonay Ervin támogatásával lehetőséget kapott arra, hogy ismét forgathasson. Az avantgárd kései hajtásának is tekinthető Kétszer kettőt 1944 késő tavaszán forgatták és be is mutatták, azonban a Szálasi-kormány 1944 decemberében betiltotta. A háború után a filmnek egyes képsorait a főszereplő Szilassy László személye miatt újra kellett forgatni a hozzá hasonló karakterű Várkonyi Zoltánnal. Makk Károly emlékezete szerint az egy hétig tartó filmműtétet a koalíciós alapon szerveződő filmgyártók közül a Nemzeti Parasztpárt Sarló nevű cége segített elvégezni. Az átkozmetikázott filmet 1946 februárjában bemutatták Budapesten. A tengernyi műgonddal, rengeteg munkával, anyagi áldozattal forgatott produkció különlegességét a szakemberek elismerték, a közönség azonban unottan fordult el a filmtől. Négy napig játszották szinte üres nézőtérrel két moziban, aztán gyorsan levették a műsorról. Két öngyilkossági kísérletét követően végül 1946. április 1-jén filmgyári dolgozószobájában főbelőtte magát. Özvegye és fia 1956-ban Kanadába disszidált, Mannninger András 2011-ben halt meg Vancouverben.

Forgatókönyvíró:

  1. Fény és árnyék (1943, Zsindelyné Tüdős Klárával)
  2. Kétszer kettő (1944-1945)

Rendező:

  1. Kétszer kettő (1944-1945)

Állófényképész:

  1. Piri mindent tud (1932)
  2. Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák)
  3. Évforduló (1936)
  4. Péntek Rézi (1938)
  5. A varieté csillagai (1938)
  6. Földidndulás (1939)
  7. Jöjjön elsején! (1940)
  8. Gül baba (1940)
  9. Mária két éjszakája (1940)
  10. Hazafelé (1940)
  11. Tóparti látomás (1940)
  12. Igen vagy nem? (1940)
  13. Hazajáró lélek (1940)
  14. Lángok (1940)
  15. Elnémult harangok (1940)
  16. Egy tál lencse (1941)
  17. Végre! (1941)
  18. Szüts Mara házassága (1941)
  19. Néma kolostor (1941)
  20. Lesz, ami lesz (1941)
  21. Egy éjszaka Erdélyben (1941)
  22. Miért? (1941)
  23. Bob herceg (1941)
  24. Halálos csók (1942)
  25. Haláltánc (1942)
  26. Egy bolond százat csinál (1943)
  27. Afrikai vőlegény (1944, Inkey Tiborral)

Filmszerepe:

  1. Helyet az öregeknek! (1934) - önmaga
  2. Kétszer kettő (1944-1945) - villamosvezető

Források: Pethő Tibor közlése és kutatása ♦ Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Mozi Újság 1944/11. ♦ FamilySearch (halotti) ♦ Színházi Magazin, 1939/42.

Galéria