Piri mindent tud

Tartalom

Rövid tartalom:
Az állástalan színész felesége, Piri elindul, hogy női varázsát latbavetve kérjen fizetési haladékot Fodor L. Árpádtól, a háziúrtól. Árpád anyósa összetéveszti a lakbérfizetési halasztásért folyamodó Pirit a férj megfigyelésével megbízott detektívnővel. Piri meg akarja szolgálni az anyóstól felvett előleget, és a hűtlennek tartott férj nyomába indul. A férj azonban ártatlan, de Piri nem nyugszik bele, hogy nem akad bűnjelre, s ezért ő maga próbálja előteremteni azt, csábítani kezdi a férjet. Túl messzire azonban nem merészkedhet a csábításban, mert hamarosan megjelenik féltékeny férje és Árpád felesége is.

Részletes tartalom:

Érdekességek

• A film költségvetése 125.000 Pengő volt, ami nem számított rekordösszegnek, sőt kifejezetten olcsó film volt. A legolcsóbbnak számító Egy éj Velencében ennek az összegnek a felébe került, míg a legdrágábbnak számító Rákóczi induló költségvetése 650.000 Pengő volt. (Magyarság, 1934/84.)
• A Ritzben játszódó jelenethez a Hunniában felépítették a Duna-parti Ritz szálló tökéletes mását.
• A Ritzben játszódó jelenet nyitó snittjét Eiben István ún. repülő hídról készítette, hasonlóan az egy évvel korábbi Hyppolit Kolibri Bárban játszódó jelentének nyitóképéhez.
• Székely Isván egy évvel korábbi filmje, a Hyppolit, a lakáj és a Piri mindent tud között Berlinben dolgozott, ahol Ein steinreicher Mann címmel forgatott egy filmet.
• A film premiervetítésén Horthy Miklós és családja is részt vett.
• Székely Istvánt a francia Osso cég képviselői ennek a filmnek láttán bízták meg készülő produkciójuk, a Repülő arany rendezésével.
• A filmet a Nézd meg az anyját!... című német rövidfilmmel, mint kísérőműsorral együtt vetítették. A filmet Nóti Károly írta, a főszerepet Szőke Szakáll játszotta.
• Bingert János, a Hunnia vezérigazgatója nagyon szerette volna, ha a főszerepet Gaál Franciska kapta volna meg, azonban a gázsiban nem tudtak megegyezni. (Nemzeti Sport, 1932/223.)
• Dajka Margit, bár sokszor és szívesen emlékezett erre a filmjére, amely számára az első volt, a harmincas évek óta nem láthatta, mert a filmről a kilencvenes évek végéig úgy hitték, hogy elveszett.
• A film a maga idején hatalmas siker volt, a bemutatót követően évekig műsoron tartották a magyar mozisok.
• 1934-ben a párgai Slovenski Politika c. lap élesen támadta a filmet és más magyar alkotásokat (A kék bálvány, Az ellopott szerda, Lila akác, pardon, tévedtem), mondván, hogy a magyar filmek irredenta jellegűek.
• A filmet 1935-ben "nagy magyar reprízműsor" keretében felújították és évekig vetítették országszerte. A vetítési engedélyt 1938-ban és 1939-ben is szerették volna meghosszíbbítani azonban a cenzúra az új kópia technikai minőségére hivatkozva nem enegedélyezte további bemutatását, vélhetőleg azonban az igazi indok a filmben szereplő zsidó származású színészek szerepeltetése volt. A filmet a Kino cég szerette volna forgalmazni.
• A filmet 1940-ben veítették Kanadában. A film egyetlen fennmaradt kópiája is a tengeren túlról került elő a kilencvenes évek elején.
• László Aladár így nyilatkozott vígjátékának témaválasztásáról: "A gazdasági krízis mindenre rányomja a bélyegét. A színházi zsöllyékben is kétféle néző ül: az egyik, akit már elárvereztek, s a másik, akit majd ezután fognak elárverezni. Ebből következik, hogy a vígjátékírónak is drasztikusabb eszközökhöz kell folyamodnia, ha jókedvre akar hangolni..." (Film Színház Muzsika, 1970/11.)
• 1932 március 1-én kedden este hat óra 10 perckor a rádió félórás helyszíni közvetítést adott a Hunniából, a film forgatásáról "Hogyan készül a magyar hangosfilm?" címmel. A rádióközvetítésről a Pesti Hírlap 1932/50. száma részletesen beszámol.
• A produkció büszkesége volt, hogy a filmben négy betétszám szerepel, ráadásul mindegyik más-más műfajban íródott. A számokat, közülük is leginkább a "Megpróbálnám egyszer a szerelmet én is" című angol keringő 1932 nyarán szinte minden nap hallható volt a rádió műsorán.

Galéria

Vélemények

Ettől a filmtől, amit most forgatunk, komoly, tartós sikert várok.
Székely István, 1932. március (SzÉ, 1932/11.)

Ennek a filmnek főértékei Kabos Gyula és — Angyal László. Hibái a rendezői erélytelenség, amely a kitűnő színészegyüttest, amelynél jobbat Hollywood sem tud produkálni, sokszor szabadjára engedi, amikoris a bosszantóan kirívó szertelenségeknek, el- és túljátszásoknak néha egész sorozata következik.
Magyar Közélet, 1932/8-9.

Kényelmetlen lett volna magyar filmet «levágni», azért a napilapok elismerően írtak erről az ismét kétségbeejtően gyönge szüzséjű, rosszul rendezett és alig-jól megjátszott filmről. Amilyen természetesek az első jelenetek a maguk bohém és pesti humorával, olyan nyakatekertek az utánuk jövők. (...) Az események kétharmadában még a vígjátéki és bohózati valószínűségnek sincs meg az árnyéka s a néző csalódottan és feszengve nézi a vásznat. A magyar filmgyártás nehezen akarja kinőni gyerekcipőit.
Magyar Kultúra, 1932/9.

A „Csókolj meg édes" és a „Piri mindent tud" gyarló szcenáriuma, rengeteg hibája a kitűnő Hyppolit után elriasztotta a közönséget. E két film bukása után nem alkadt vállalkozó, aki magyar hangosfilmet mert volna készíteni.
Somfay Margit (A Magyarság évkönyve, 1934)

Talán az első hangosfilm volt az, amiben Rátkaival, Págerrel, Kabos Gyulával szerepelhettem együtt. A címére talán emlékeznek még mások is, így hangzott: Piri mindent tud. Nagyszerű játék volt. A színpad szentsége után, újszerű játszadozás. Nem kívánt talán az akkori filmezés ilyen nagy lelki készenlétet, mint a mostani, mint amilyen a Szindbád felvételsorozata, vagy a Macskajáték csodálatos és izgalmas világa, de én ma is azzal a gyermeki alázattal és áhítattal lépek a színpadra vagy a kamerák elé, mint akkor, hajdan, azon az első kolozsvári estén ...
Dajka Margit (Film, Színház, Muzsika évkönyv, 1973)

A legelső filmemet lassan ötven éve forgattam, a címe ez volt: Piri mindent tud. Rátkaival, Págerrel, Kabos Gyulával együtt szerepeltem benne. Akkoriban inkább játszadozás volt a filmezés. Szériában, néhány nap alatt "dobtak össze" egy-egy filmet. Az alázatos színpadi munka után inkább csak lazításnak tűnt az egész.
Dajka Margit (Igaz Szó, 1974/4.)