Jöjjön elsején!

Tartalom

Virágh Péter a nők bálványa könnyelműen pazarolja a gazdag Virágh család vagyonát, nem érdekli más, mint a szórakozás, a sport, az elegancia és főleg a nők. Tucatszámra rendeli a selyemingeket a brokát nyakkendőket, és természetesen nem fizet. A boltban, ahol számlája már veszedelmesen magasra emelkedett, el is határozzák, hogy pénzbeszedőt küldenek a nyakára. Kató kisasszonyt el akarják bocsájtani a cégtől hogy inkasszánst vegyenek fel helyette, de Kató nem adja könnyen a kenyerét, maga ajánlkozik inkasszánsnak és elindiul a hatalmas budapesti bérpaloták lépcsőrengetegében, hogy mindenütt bevasalja az esedékes részleteket.
A Sziget-utca 27. számú házban, ahol Virágh úr lakik, összetalálkozik Árvay úrral az inkasszánsok királyával, aki bevezeti őt a pénzbeszedés nehéz és rendkívül sok ötletet kívánó művészetébe, ...mert a kis Kató hiába rótta a magas emeleteket, mindenütt azzal küldik el, hegy JÖJJÖN ELSEJÉN.
Most már együtt járnak és így könnyen megy a munka. Arvay úr valamikor előkelőbb mesterséggel foglalkozott, gazdag vállalkozó volt, aki tönkrement, de hajnaltól késő estig dolgozik, hogy gyönyörű fiatal felesége ne érezze a gondokat.
Amíg a két inkasszáns lakásról lakásra vándorol, azalatt Virágh úr és Arvay úr gyönyörű felesége veszedelmesen flörtölnek a hullámfürdőben, sőt megbeszélik, hogy a szépasszony föllátogat Virágh úr lakására. Így történik, hogy amikor Kató kisasszony becsönget a lakásba, azzal az elhatározással, hogy most bosszút áll Virágh úron, aki miatt kényelmes állását elvesztette, már ott találja Arvay feleségét. Az inas természetesen ki akarja dobni de nem hagyja magát: betör a pásztorórára és kijelenti, hogy addig nem megy el, amíg az elmaradt részletet ki nem fizetik. A szerelmi jelenetből parázs botrány lesz és a szépasszony, amikor mghallja, hogy a férje is itt van a házban elmenekül. Kató kisasszony egyedül marad Virágh lakásán és Péter, akinek megtetszett a szemtelen, de elragadó „spanyol inkasszánsnő“, hevesen udvarolni kezd neki. Megbeszélik, hogy elmennek egy előkelő mulatóba vacsorázni.
Kató csak azért hozta össze a randevút, mert tudta hogy ma este ebben a mulatóban vacsorázik Árvay úr is feleségével, akinek születésnapját ünneplik. Árvay úr ajándéka feleségének egy kéthetes balatoni pót-nászút. Az asszony azonban ráveszi férjét arra, hogy a pénzen inkább engedje őt el Abbáziába. Az asszony tudja, hogy Virágh Péter ide utána fog menni.
Megérkezik azonban a mulatóba Virágh Péter és a kis inkasszánsnő. Árvayék asztalához kerülnek és a két nő öldöklő párbajt kezd egymással a férfiakért. A vacsora botrányosan ér véget.
Árvay úr nem sejt semmit a háta mögött fejlődő szerelmi kalandról, egészen addig, amíg másnap furcsa dolgokat nem tapasztal a Sziget utcai házban, mert ennek a háznak minden lakásában történik valami. A Virágh úréval szemben lévő lakásban, az ügyvéd úr felesége is veszedelmes flörtbe kezdett a parkettáncossal. Az ügyvéd úr éppen akkor ér vártalanul haza, amikor a táncpartner ott van látogatóban. A táncos, a mindenes repülnek, az asszony pedig megmérgezi magát. A házban lakó orvost hívják hozzá, aki éppen a második emeleti dizőznek udvarolgatott és feleségét, gyermekét elhanyagolta.
Árvay urat megdöbbenti ez a sok szerelmi botrány és maga is gyanút fog. Elhatározza, hogy egyszer maga is váratlanul hazarohan. Kató, hogy mentse Árvay úr boldogságát, beront megint Virágh Péterhez, hogy hazaküldje az asszonyt. Az asszony azonban kijelenti, hogy a férje már csak búcsúlevelét találja otthon, ő nem tér vissza többé hozzá, elutazik Virágh Péterrel.
Árvay elolvassa otthon a levelet és minden hirtelen összeomlik benne, mintha hirtelen megöregedett volna, úgy indul el útjának folytatására és újra becsönget Virághoz. Itt együtt találja feleségét Péterrel, de Kató is ott van és megmenti a helyzetet. Az asszonynak megmagyarázza, hogy Virágh sohasem venné őt feleségül, csak könnyű kalandnak szánta az utazást. Az arszony megdöbben és elhatározza, hogy visszatér férjéhez. Árvay úrnak azt mondják, hogy a felesége csak azért van itt, mert elhatározta, hogy ezentúl segíteni fog neki és most Virágh Pétertől az esedékes részleteket inkasszálja be.
Nem olvastad el a levelet? — kérdi az asszony férjétől. Nem láttam semmiféle levelet — mondja Árvay úr, aki megérti, hogy most visszakapta boldogságát — és letagadja, hogy közben otthon járt. Virágh úr kifizeti minden adósságát és két boldog pár indul neki az életnek.

Érdekességek

• A film alapjául szolgáló színdarab azonos címmel 1937-ben került színre az Andrássy úti színházban, Turay Idával, Rátkai Mártonnal és Boross Gézával a főszerepekben
• A színdarab sikerére jellemző, hogy 1937-ben Bécsben is bemutatták, Gusti Huber főszereplésével
• A filmet a Mozgóképvizsgáló Bizottság először nem találta bemutatásra alkalmasnak. Kifogásolták egyes alakjainak erkölcsi felfogását, noha az előzetes vizsgálaton, a forgatókönyvben semmi kivetnivalót nem láttak. A betiltás csak 24 óráig volt érvényben, mert másodfokon habozás nélkül engedélyezték a filmet.
• A februári forgatás idején a hónap közepén az időjárás olyan hidegre fordult, hogy a műtermi felvételeket néhány nappal el kellett halasztani filmgyári szénszünet miatt.

Galéria

Vélemények

A nagyon nehéz feladatot — az élet árnyékos oldalát ennyi derűvel bemutatni — kitűnően oldotta meg Ráthonyi Ákos, aki most a legsikeresebb magyar filmrendező lett.
Színházi Magazin (1940)

A filmnek a "Párizsi ház" mintájára "Egy pesti ház" lehetett volna a címe. A témája határozottan merész s legfőbb erénye, hogy nemcsak szórakoztat, komoly mondanivalója is van: mégpedig a "híres" pesti házasságokról...
Színházi Magazin (1940)

Az idei magyar filmvígjátéktengerben üde, zöld szigetként hat ez az újdonság, amely egy emlékezetes sikerű színpadi vígjáték még sikeresebb filmváltozata. A forgatókönyv telve van filmszerű, optikai ötletekkel, a rendezés tetézte a filmreíró munkáját s a szereplők egytől-egyig a helyükön vannak. Fordulatos, mulatságos, eredeti méterről-méterre a film és bizonyos mértékben irányt mutat a jövő magyar filmvígjátékainak útja felé. Egészséges, jól pattanó ötletek, helyzetek, mondások sorakoznak benne egymásután. A közönség alig győzi nevetéssel. Ennyi őszinte dicséret után azonban legyen szabad figyelmeztetniük az illetékeseket arra a néhány technikai mitesszerre, amit még ma is ki lehetne kozmetikázni a kópiából.
Váczi Dezső, Magyar Film (1940)

A szerepet Turay Ida nagyon sokszor játszotta színpadon. Ez látszik a filmbeli alakításán is: kitűnő. Az öreg pénzbeszedőt, aki „csak a feleségéért mássza az emeleteket", Páger Antal alakítja. Fáradt, öreg, fájóslábú ember. Páger nagyszerű. Sokkal jobb, mint, amikor fiatalt játszik.
Nemzeti Sport (1940)

A soha véget nem érő magyar vígjátékszériákban végre egy épkézláb darab, amely becsületére válik íróknak, rendezőknek és színészeknek egyaránt. A pénzbeszedők és a könynyelmű adósságcsinálók humoros és tragikus történeteit fűzte össze, néha a falrengető komikum, máskor meg a nagy tragédiák széleit súrolva. A történet bő, eleven helyzetekben is és ötletekben is gazdag, erősen kidolgozott jellemeket visz a vászonra, sőt az élet mélységeit is meg-megnyitogatja. Legnagyobb értéke természetesen Páger játéka, aki szinte egészen új oldaláról mutatkozik be s a becsületes szegény ember kálváriájának, de aztán megdicsőülésének olyan emléket állít, ami a legnagyobb erkölcsi tanulsággal is felér. Ha a film régi nyelvén akarjuk kifejezni, igazi chaplini figura volt, de minden utánzás nélkül, magyar jellegzetességekkel.
Magyar Kultúra (1940)

Rég láttunk hasonló szellemes és állandó derültséget keltő magyar filmet. Valóságos nevetőorkán uralta a nézőteret. A szerző nagy érdeme, hogy az élet tragikus pillanataiban is derültséget tud kelteni. (...) Ennek a filmnek megtekintése biztosítja a derűs húsveti ünnepeket.
Népszava (1940)