Vízváry Mariska
színésznő

Eredeti neve: Viszkidenszky Mária Jolán Lujza
Szülei: Vízváry (Viszkidenszky) Gyula színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja, Szigeti Jolán színésznő, a Nemzeti Színház tagja
Anyai nagyapja: Szigeti József színész
A Nemzeti Színház örökös tagja (1928)
Lakása: Budapest VIII. Déry utca 8. (1912), VIII. Rökk Szilárd utca 18. (1954)

1896-ban végezte el a Színiakadémiát és szüleire való tekintettel a Nemzeti Színház szerződtette, ahonnan 1935-ben vonult nyugalomba. Ezután még magánszínházakban játszott: 1935-1937 között a Belvárosi, 1938-tól 1940-ig a Víg-, 1942-ben az Új Magyar Színházban, a világháború után a Budai, a Belvárosi, a Fővárosi Operett- és a Madách Színházban. Utoljára 1949-ben a Művész Színházban lépett fel. Szalmaláng c. drámáját 1902-ben a Vígszínház adta elő.

Pályakézdőként szép volt, gyönyörûen beszélt, illúziót keltõ színpadi jelenség volt, de jelentéktelen, akit Csathó Kálmán javaslatára a kiváló igazgató, Tóth Imre kipróbált egy karakterszerepben, amiben nagy sikert aratott. Ezután nélkülözhetetlen lett mind a színházban, mind a filmvásznon. Neve összeforrt a szakácsművészettel is. A harmincas évek derekán a Magyar Rádió Háztartási tanácsadójában saját receptjeiből szerkeszett műsort. A színésznő saját receptjei előbb a Színházi Élet A konyha művészete című saját rovatában, később 1931-ben önálló kötetként a Budapesti Hírlap kiadásában jelentek meg ugyanezzel a címmel. Receptjeinek gyűjteménye 1944-ben, majd 1957-ben is megjelent, s azóta többször több féle kiadásbanis.

Mindkét férje színész volt: az első Tapolczai Dezső, akitől leánya Tapolczay Jolán (szül. Budapest, 1899. június 7.) színésznő, fia Tapolczay Gyula (szül. Budapest, 1903. június 7.) színész. Második férje Kürthy György színész volt, akihez 1912. június 15-én ment hozzá.

Sokat szerepelt filmen, főként erélyes, nagytörvényű asszonyokat, anyákat, nagynéniket formált meg. Személyisége, szerepei és játéka sokban idézte a monarchia boldog békeéveit.

Filmjei:

1. Tamás úrfi kalandjai (1918)
2. Amit az öregek is megkívánnak (1934, rövid)
3. Búzavirág (1934)
4. Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) - Zsani néni
5. Légy jó mindhalálig (1936) - Törökné
6. Méltóságos kisasszony (1936) - Clarisse néni, Tekla anyja
7. Tisztelet a kivételnek (1936) - Kántor Jánosné, Vera anyja
8. Az én lányom nem olyan (1937) - Anni néni
9. 120-as tempó (1937) - Turner Vilma
10. Háromszázezer pengő az utcán (1937) - özv. Bugyor Edéné, Nusika
11. Maga lesz a féljem (1937) - Emma, Dr. Balogh Elemér felesége
12. Egy lány elindul (1937) - Lombné, Brigi anyja
13. Nehéz apának lenni (1938)
14. Megvédtem egy asszonyt (1938) - Boryné, Klára néni
15. 13 kislány mosolyog az égre (1938) - Varjasné, Ria anyja
16. Péntek Rézi (1938) - árvaházi igazgatónő
17. Beszállásolás (1938) - Emma néni, Ágnes nagynénje
18. Vadrózsa (1938-39) - Klementin, Sziráky Éva nagymamája
19. Álomsárkány (1939)
20. Fűszer és csemege (1939) - Puskás Aladárné
21. Sok hűhó Emmiért (1940) - Szánthódy Istvánné
22. Gyurkovics fiúk (1940-41) - Anna, Gyurkovics mama
23. Szüts Mara házassága (1941) - a Szüts lányok nagynénje
24. Ne kérdezd, ki voltam (1941) - özv. Kaszás Istvánné
25. Bob herceg (1941) - nagyhercegnő
26. Őrségváltás (1942) - Pepi néni
27. Csalódás (1942) - Hámor Ferenc anyja
28. Férfihűség (1942) - Laura néni, Júlia nagynénje
29. Gyávaság (1942) - nagymama
30. Négylovas hintó (1942) - özv. Komárominé, Ilka néni, Mihály nagynénje
31. Annamária (1942) - Anna néni
32. Makacs Kata (1943) - Emma néni, Juhász Kata nagynénje
33. Kalotaszegi madonna (1943) - Etelka néni, Nóra nagynénje
34. Ágrólszakadt úrilány (1943) - Jánossy Éva nagymamája
35. Fehér vonat (1943) - Mária anyja
36. Fiú vagy lány? (1944) - Tóni néni, Galambos Gyuri nagynénje
37. Gyanú (1944) - Katalin rokona
38. Beszterce ostroma (1948) - Rogyákné
39. Talpalatnyi föld (1948) - Zsíros néni

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (házassági 1912 halotti)