Teljes neve: Kürthy György József Kálmán Attila
Szülei: fajkürthi és koltay Kürthy Emil újságíró, író és szemerei Szemere Gizella írónő
Nagyapja: Szemere Bertalan miniszterelnök
Lakása: Budapest VIII. József körút 31/b. (1912), IX. Mester utca 22. (1973)
1899-ben a Budapesti priarista gimnáziumban érettségizett, majd újságíró lett, 1903-tól a müncheni Hochbauschule-ban építészetet tanult. 1905-ben a Thália Társaság előadásain tűnt fel színészként. 1906-tól a budapesti Nemzeti Színházban játszott. 1908-1909-ben a kolozsvári Nemzeti Színház főrendezője. 1909-től 1935-ös nyugdíjaztatásáig a budapesti Nemzeti Színház művésze volt, közben 1923-24-ben a pécsi, 1930-31-ben a szegedi színház igazgatója. 1945-ben az Igazolóbizottság két évre eltiltotta. 1953-tól a győri Kisfaludy Színházban, 1955-56-ban a budapesti József Attila Színházban lépett fel.
1916-tól 1923-ig a Színiakadémián maszkírozást, 1927-1930 között az Iparművészeti Főiskolán színpadtechnikát tanított. Mint grafikusművész is jelentős sikereket ért el, továbbá több színháznak tervezett díszleteket. Ismertek voltak színészportréi és karikatúrái, amelyek rendszeresen jelentek meg színházi- és filmszaklapokban. Regényei, verseskötetei is megjelentek.
Első felesége Vízváry Mariska színésznő volt, akit 1912. június 15-én vett feleségül és akitől később elvált. A második Bonitz Blanka (szül. Budapest, 1898. október 24.) színésznő. Gyermekei: Zsuzsa és Péter (szül. Budapest, 1926. október 24.) szintén színészek.
Számos némafilmben szerepelt, majd 1935-től a magyar hangosfilmek kedvelt epizódistája, gyakran játszott orvosokat, ügyvédeket, vagy vállalatigazgatókat.
Filmszerepei:
- A végzetes nyakék (1912)
- A doktor úr (1916) – Dr. Sárkány ügyvéd
- Mesék az írógépről (1916) – Honthy vezérigazgató
- A kétszívű férfi (1916)
- Fehér éjszakák (1916) – Szergiusz gróf
- Egyenlőség (1918)
- Az asszonyfaló (1918) – Terray Raymond gróf
- Rang és mód (1918) - Bannai Gábor
- A vörös kérdőjel (1918) - Knoll Szigfried
- Tamás úrfi kalandjai (1918)
- Izrael (1918) – Feldheim Hermann bankár
- Nantas (1919)
- Lady Violette (1922)
- A végszó (1920)
- Az új földesúr (1935) – Bränhäuser, osztrák őrmester
- A titokzatos idegen (1936) – Kázméry Zsolt, vezérigazgató
- Az ember néha téved (1937) – rendőrtisztviselő
- A falu rossza (1937) - kántor
- Te csak pipálj, Ladányi! (1938) – Mayer, bankigazgató
- Az örök titok (1938) – polgármester
- Borcsa Amerikában (1938) – rendező
- Érik a búzakalász (1938)
- Varjú a toronyórán (1938) – Fekete
- A pusztai királykisasszony (1938) – udvarmester
- Vadrózsa (1938-39) – Bártfai Elemér, főszerkesztő úr
- Tökéletes férfi (1939) – Bardó Gáspár
- Az utolsó Wereczkey (1939) – Miklóssy Tamás
- A miniszter barátja (1939) – a Gerle Vegyészeti Gyár vezérigazgatója
- Zúgnak a szirénák (1939)
- Halálos tavasz (1939) – politikai pártvezető
- Garszonlakás kiadó (1939) – Dr. Lendvay Gyula, háziorvos
- Pénz beszél (1940) – Bernát, Dárday Ottó rokona
- Gül baba (1940) – budai bíró
- Mária két éjszakája (1940) – orvos
- Dankó Pista (1940) – Pósa Lajos, költő
- Igen vagy nem? (1940) – elnök
- Hazajáró lélek (1940) – Béla bácsi, Török nagybátyja
- Tokaji aszú (1940) – Hámory
- Lángok (1940) – Zerlett, Mátrai Péter menedzsere
- Néma kolostor (1941) – Hoepfner
- Szüts Mara házassága (1941) – Radnóti Szüts Gábor
- Bűnös vagyok! (1941) – Bálint Kázmér
- A beszélő köntös (1941) – tanácstag
- Egy éjszaka Erdélyben (1941) – báró Bruckentahl Sámuel, Erdély kormányzója
- Intéző úr (1941)
- Dr. Kovács István (1941) – Tatár Oszkár, ügyvéd
- Emberek a havason (1941-42) – bíró
- Egy asszony visszanéz (1941-42) – ügyvéd
- Szép csillag (1942) - gróf
- Bajtársak (1942) – katonaorvos
- Isten rabjai (1942) – Rudolf, szerzetes
- Négylovas hintó (1942) – Mayer Lippay Miklós
- A láp virága (1942) – ügyvéd
- Késő (1943) – Pali bátya, a Magyar Vöröskereszt elnöke
- Tilos a szerelem (1943) – Érdi Gábor apja
- Éjjeli zene (1943) – Szabadkai úr, Pallay barátja
- Kölcsönadott élet (1943) – Mária apja
- Szováthy Éva (1943) – Dóczy Lénárd apja
- Tengerparti randevú (1943, magyar-bolgár) – főorvos Pécsett
- Majális (1943) – Csetey Károly, orvos
- Futóhomok (1943) – báró
- Nászinduló (1943) – Dósa Sándor, újhelyi polgármester
- Boldoggá teszlek (1944) – Horváth Károly
- Vihar után (1944) – rendőrkapitány
- A három galamb (1944) – Primusz István, asztalosmester
- Rákóczi hadnagya (1954) – kuruc generális
Rendező:
- Tamás úrfi kalandjai (1918)
Forgatókönyvíró:
- Tamás úrfi kalandjai (1918)
- A titokzatos idegen (1936)
- Cserkészháború [Nem valósult meg!] (1936)
- Légy hű [Nem valósult meg!] (1941)
Művészeti vezető:
- A falu rossza (1937, Köpeczi-Boócz Lajossal)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (házassági 1912) ♦ OSZK (gyászjelentés)
