FALUSI MADONNA

A falu madonnája (címváltozat), The Village Madonna (angol címfordítás), Madona satului (román forgalmazási cím)

Alkotók

Janovics Jenő rendező
Sas Ede író (novella)
Janovics Jenő forgatókönyvíró

Szereplők

Berky Lili Csapláros Katinka
Szakács Andor Csapláros Ferenc
Fáy Flóra  Csaplárosné
Fekete Mihály Zsíros András
Aranyosi Nusi  
Izsáky Margit  
Áldor Juliska  
Miklóssy Margit  
Pap Katinka  
Harsányi Rezső  
De­zséri Gyula   
Nagy Gyula  
Koller János   
Réthely Ödön   
Bánhidy József   

Technikai stáb

Fekete László operatőr 

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Transsylvania Filmgyár gyártó cég
Léon Gaumont forgalmazó
1918. szeptember 21. (Egyetem-mozgó, Kolozsvár)  bemutató
1918. november  (Omnia) bemutató
1921. Adria repríz
99/1921, – 16 éven felülieknek cenzúrahatároza

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár  Színkör mögötti műterem
  • Erzsébet mulató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, egyes források szerint 4, más források szerint 5 felvonásos, hossza a 99/1921 számú O.M.B. határozat szerint: 1441 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
fotó MNFA Fotótára (2 db.)

Bibliográfia

  • Színházi Újság, (Kolozsvár) 1918/20
  • Mozgófénykép Híradó, 1918/27, 46 (tartalom 2.változat), 1919/11
  • Mozihét, 1918/47, 51
  • Mozi-Világ, 1918/47
  • Belügyi Közlöny, 1921. 1465 p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 49. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  353. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 164. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 284-287, 397. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 151-152. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 107.p.

Tartalom

Csapláros Ferenc földbirtokos nagy estélyt ad. Lánya, a Párizsban nevelkedett Katalin körül csak úgy hemzsegnek a kérők, mert búsás hozományt szimatolnak. Katalin azonban csak foghegyről bánik az udvarlókkal, mert Párizs levegője után nem igen tudja elfogadni ezeket a „parlagi” gavallérokat. Szól a zene, ömlik a pezsgő, a mulatság tetőfokára hág, amikor váratlan katasztrófa történik. A házigazda agyvérzést kap és meghal. Vége szakad a vidám mulatságnak, szétszéled a vendégsereg. A temetés után napvilágra kerül a szörnyű valóság, Csapláros adósságokból fedezte nagyvilági életét. Minden dobra kerül, Csaplárosné és Katalin egy külvárosi lakásban húzzák meg magukat. Életüket néhány megmaradt értékük eladásából tengetik. A rengeteg barátból egy se marad, s elpárolog a sok kérő is. Ezekben a nyomorúságos napokban látogatja meg őket Zsíros András, egykori béresük fia. A gazdasági akadémiát végzett fiatalember, ki az összeomlás előtt  egyik tanyájuk intézője volt, időközben szerzett egy kis földet, és a maga ura lett. Zsíros azért jött, hogy felajánlja új otthonát tönkrement gazdáinak. Feleségül kéri Katalint. Először gőgösen elutasítják, de végül a nyomor mégis arra kényszeríti őket, hogy megkapaszkodjanak ebben az utolsó szalmaszálban. Katalin elborzad a primitív falusi életmódtól, mely ezentúl osztályrésze lesz.  Nem hajlandó a legkisebb házimunkát se elvégezni, csak a templomot bújja, és azért imádkozik, hogy megszabaduljon ettől a pokolból. A falusiak „falusi Madonnának” csúfolják Katalint. András tudomást sem vesz az asszony problémáiról, látástól-vakulásig dolgozik. Egy év múlva megszületik a kényszerű nász gyümölcse, egy törékeny kis fiúcska, akibe a lélek is csak hálni jár. Katalinban felébred az anyai ösztön, s élete tele van aggodalommal a fiáért. Most is folyton a templomba jár, fia egészségéért imádkozik.  Egy alkalommal, mikor már nem bírja elviselni az otthoni légkört, beteges kisfia látványát, elrohan hazulról, fáradtan roskad az útszéli feszület tövébe, imával ostromolja az eget. Elnyomja az álom, s álmában jóságos arcú öregasszony telepszik mellé, gyöngéden vigasztalja, és azt tanácsolja neki, hogy ha meg akarja menteni a gyermekét űzze ki magából a gőgöt, a tunyaságot, legyen alázatos, dolgos, akkor a fia lelke is át fog alakulni, és az ép lélek meggyógyítja majd a beteg testet. Katalin felébred, keresi az öregasszonyt, de az nincs sehol. Az hiszi, hogy az ég meghallgatta sok könyörgését, s ezt a látomást küldte számára.  Megváltozott lélekkel tér haza. Ettől kezdve dolgos feleség, s a szegények, betegek gyámolítója lesz. Otthonukba béke költözik, a gyermek is napról napra erősödik. A falusiak, akik eddig csak gúnyolták, a szeretetükbe fogadják jótevőjüket, s Katalin valóban a falu „Madonnája” lesz.

Érdekességek

  • A Mozgófényép Híradó 1918/46. számában "A falu Magdolnája" címen említett film rendezője, forgatókönyvírója és szereplői azonosak, de a tartalom egészen más. Eszerint Bártffay Ákos, a jó nevű fiatal festő bátyja, Bártffay plébános meghívására leutazik a kis vidéki városkába, hogy az ottani templom oltárképét megfesse. Mikor a templomot nézegeti, gyönyörű asszonyt pillant meg, aki minden porcikájában arra van teremtve, hogy Madonna kép modellje legyen. A betegeskedő tanár, Kende Péter felesége szívesen ül modellt a madonnaképhez. A festő és modellje egymásba szeretnek. Az asszony hamarosan elhagyja urát és aranyhajú fiacskáját, s megszökik a festővel. Kende tanár nem  éli túl feleségének hűtlenségét. Fiát Bártffay tiszteletes gondjaira bízza, s még azon az éjszakán kileheli lelkét. A festő szeszélyes és könnyelmű életmódja kiábrándítja Ginát, s enged a dúsgazdag mecénás csábításának, s a bűn útjára lép. Tizenöt év múlik el. A még mindig ragyogó szépségű Gina asszony szalonja a könnyűvérű, előkelő ifjúság találkozó helye. Most éppen Kelemendy Kúnó gróf részesül a szépasszony kegyeiben. Fia, kit közben a gróf tiszttartója fogadott örökbe, a plébános tiszteletére a papi pályára lépett. Felavatása előtt utazni indul barátja, a fiatal gróf társaságában. A nagyvárosban eljut Gina asszony szalonjába. A tapasztalatlan ifjú szenvedélyes szerelemre gyúl a szépasszony iránt, s ott akarja hagyni szent hivatását, mikor a véletlen felfedi előtte, hogy bűnös édesanyjába szeretett belé. A fiú megtört lélekkel tér vissza a szent falak közé, az asszony pedig gyűrűjéből mérget iszik, és az öreg plébános karjaiban leheli ki lelkét.

Galéria