A falu madonnája (címváltozat), The Village Madonna (angol címfordítás), Madona satului (román forgalmazási cím)
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, egyes források szerint 4, más források szerint 5 felvonásos, hossza a 99/1921 számú O.M.B. határozat szerint: 1441 méter.
Fellelhetőség, források
kópia |
nem maradt fenn |
fotó |
MNFA Fotótára (2 db.) |
Bibliográfia
- Színházi Újság, (Kolozsvár) 1918/20
- Mozgófénykép Híradó, 1918/27, 46 (tartalom 2.változat), 1919/11
- Mozihét, 1918/47, 51
- Mozi-Világ, 1918/47
- Belügyi Közlöny, 1921. 1465 p.
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 49. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 353. p.
- Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 164. p.
- Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 284-287, 397. p.
- Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 151-152. p.
- Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
- A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 107.p.
Tartalom
Csapláros Ferenc földbirtokos nagy estélyt ad. Lánya, a Párizsban nevelkedett Katalin körül csak úgy hemzsegnek a kérők, mert búsás hozományt szimatolnak. Katalin azonban csak foghegyről bánik az udvarlókkal, mert Párizs levegője után nem igen tudja elfogadni ezeket a „parlagi” gavallérokat. Szól a zene, ömlik a pezsgő, a mulatság tetőfokára hág, amikor váratlan katasztrófa történik. A házigazda agyvérzést kap és meghal. Vége szakad a vidám mulatságnak, szétszéled a vendégsereg. A temetés után napvilágra kerül a szörnyű valóság, Csapláros adósságokból fedezte nagyvilági életét. Minden dobra kerül, Csaplárosné és Katalin egy külvárosi lakásban húzzák meg magukat. Életüket néhány megmaradt értékük eladásából tengetik. A rengeteg barátból egy se marad, s elpárolog a sok kérő is. Ezekben a nyomorúságos napokban látogatja meg őket Zsíros András, egykori béresük fia. A gazdasági akadémiát végzett fiatalember, ki az összeomlás előtt egyik tanyájuk intézője volt, időközben szerzett egy kis földet, és a maga ura lett. Zsíros azért jött, hogy felajánlja új otthonát tönkrement gazdáinak. Feleségül kéri Katalint. Először gőgösen elutasítják, de végül a nyomor mégis arra kényszeríti őket, hogy megkapaszkodjanak ebben az utolsó szalmaszálban. Katalin elborzad a primitív falusi életmódtól, mely ezentúl osztályrésze lesz. Nem hajlandó a legkisebb házimunkát se elvégezni, csak a templomot bújja, és azért imádkozik, hogy megszabaduljon ettől a pokolból. A falusiak „falusi Madonnának” csúfolják Katalint. András tudomást sem vesz az asszony problémáiról, látástól-vakulásig dolgozik. Egy év múlva megszületik a kényszerű nász gyümölcse, egy törékeny kis fiúcska, akibe a lélek is csak hálni jár. Katalinban felébred az anyai ösztön, s élete tele van aggodalommal a fiáért. Most is folyton a templomba jár, fia egészségéért imádkozik. Egy alkalommal, mikor már nem bírja elviselni az otthoni légkört, beteges kisfia látványát, elrohan hazulról, fáradtan roskad az útszéli feszület tövébe, imával ostromolja az eget. Elnyomja az álom, s álmában jóságos arcú öregasszony telepszik mellé, gyöngéden vigasztalja, és azt tanácsolja neki, hogy ha meg akarja menteni a gyermekét űzze ki magából a gőgöt, a tunyaságot, legyen alázatos, dolgos, akkor a fia lelke is át fog alakulni, és az ép lélek meggyógyítja majd a beteg testet. Katalin felébred, keresi az öregasszonyt, de az nincs sehol. Az hiszi, hogy az ég meghallgatta sok könyörgését, s ezt a látomást küldte számára. Megváltozott lélekkel tér haza. Ettől kezdve dolgos feleség, s a szegények, betegek gyámolítója lesz. Otthonukba béke költözik, a gyermek is napról napra erősödik. A falusiak, akik eddig csak gúnyolták, a szeretetükbe fogadják jótevőjüket, s Katalin valóban a falu „Madonnája” lesz.