DÓDI KARRIERJE

The Career of Dodi (angol címfordítás), Dódi karriérje, Adolfs Laufbahn (német), Adolf’s Karriere (német)

Alkotók

Bródy István  rendező
Steinhardt Géza  forgatókönyvíró

Szereplők

Steinhardt Géza  Léha Dezső, Dódi
Hunyadi Emil Braun, magánzó
Escher Mariska Elza, a leánya
Gergely Steiger Henrik, sörgyáros
Zalai Kardos, kapitány
Aranyossyné Lina

Technikai stáb

Zsitkovszky Béla operatőr

Produkciós stáb

Gábor Jenő producer
Gábor József producer

Gyártási és bemutatási adatok

Génius gyártó cég
Monopol Filmvállalat forgalmazó cég
Pedagógiai Filmgyár stúdió
1915. február 25. (Omnia) bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Budapest utcái
  • Városliget
  • siófoki strand

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm (Lajta Andor szerint szkeccs, a korabeli források szerint azonban 5 felvonásos film), eredeti hossza: 1500 méter.

Fellelhetőség, források

kópia MNFA, 1156 méter, hiányos, fekete-fehér, német inzertes

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1915/8, 9, 10
  • Mozihét, 1915/2, 5, 19
  • Pesti Napló, 1915. február 25., 27.  március 2., 4.
  • Budapesti Hírlap, 1915. február 27.
  • Pesti Hírlap, 1915. március 5.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 142. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  350 p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 81-83 p.

Tartalom

Dódi, egy kedves, de kissé léha pesti fiatalember, egy alkalommal hősiesen megvéd egy csinos fiatal leányt egy utcai részeg ember tolakodásaival szemben. Az ismerkedést nemsokára rendezvous követi a ligetben, a fialalok gyorsan egymásba szeretnek. A papa Braun ur, hiába tiltakozik, a fiatal pár kierőszakolja beleegyezését a házassághoz. A mézesheteket Siófokon, a Balaton partján töltik. Mulatságos jelenetek követik egymást, a strandon, a vizben és a kávéházban, ahol Dódi résztvesz a tradicionális alsóspártiban. Dódinak a fürdőben lovagias ügye támad egy úrral, aki a fiatal asszonykának a vizben kurizálni kezd. A „tengeriharc" természetesen Dódi komikus diadalával végződik. A csöndéletnek hamar vége szakad, az após a fiatal párt haza hivja, mert veje számára pompás állást talál a Steiger-féle sörgyárban. Visszautaznak Budapestre és Dódi büszkén készülődik elfoglalni az állást, amikor villámcsapászerüen katonai behivó érkezik. Dodinak be kell vonulni fegyvergyakorlatra. Kétségbeesés, majd mentő gondolat. A fiatal asszony maga megy el Dodival a kaszárnyába, hogy a kapitányt a fegyvergyakorlat elhalasztására megkérje. A kapitányban Dódi ijedten ismeri fel a siófoki vizi ellenfelét, aki azonban nem neheztel és a szép asszony kérésének teljesítését kilátásba helyezi. Négyszemközt kiköti magának, hogy a végleges engedélyről ő maga vihessen hirt. Dódi elfoglalja állását a sörgyárban. A bemutatkozáshoz magával viszi a feleségét is, akire Steiger úr, a gyár tulajdonosa azonnal szemet vet. Steiger úr látogatást tesz Dódiéknál, természetesen olyan órában, amikor az asszonyka egyedül van otthon. Dódi váratlanul hazajön az irodából, ahol lustasága és pontatlansága miatt a cégvezető éppen kiadta az útját. Steiger zavarában azzal magyarázza látogatását, hogy Dodit személyesen akarta értesíteni irodafőnökké való előléptetéséről. Dódi gőgösen megy vissza az irodába és egymásután dobálja ki a hivatalnokokat. Innen kezdve a komikus helyzetek kergetik egymást. Steiger úr, akinek a fiatal, kissé kacér asszony nagyon megtetszik, újra visszajön, de Dódi szintén hazaérkezik borzalmasan komikus féltékenységi jelenetet csap és Steiger számára nincs más kibúvó mint Dódit újra előlépteti, most már cégvezetővé. Végül ugyanakkor, amikor Steiger harmadszor is visszajött, megérkezik látogatóba a kapitány is. Egyszerre két udvarló van a lakásban, anélkül hogy egymásról tudnának. Dódi természetesen megint hazaérkezik, Steiger rezignáltan megírja a legújabb előléptetést: most már cégtárssá. A kapitány, akit Dódi felfedez a ruhaszekrényben, azzal vágja ki magát, hogy kinevezi Dódit tartalékos altisztté. Dódi megelégedetten dörzsöli a kezét „Ez aztán karriér!" (Mozihét, 1915/5)

Short English content: Adolf Fauler courts Elsa. He invites her to a rendezvous in a letter. Mr. Braun, the father of the girl, finds the letter and catches the pair kissing in the City Park. He chases the seducer away, who, however, soon returns, this time with honourable intentions. Mr. Braun provides a neat dowry with his daughter and even gets a job for his son-in-law. After the honeymoon spent in Siófok, Adolf takes up his job in the office of Mr.Steiger, but carefully avoids working. He manages to mislead his father-in-law, who becomes suspicious. Mr. Steiger wishes to pay his attentions to the young wife, so he becomes an accomplice: he promotes his lazy clerk to the position of office manager, even putting this down on paper, dispersing the suspicions of Mr. Brown for good and all.

Galéria

Vélemények

„Az első Steinhardt-film az Omniában. Amióta a magyar kinematografia gyermekcipőit kinőtte, fokozatos fejlődése közben oly nívóra emelkedett, hogy immár tekintélyes szerepe jut a nemzetközi film-forgalomban. Az Omnia mai premiérje, melynek Steinhardt Géza első és kitűnően sikerült film-szereplése kiváló érdekességet kölcsönöz, tanúságot tesz egyben a magyar film-technika szédületes fejlődéséről, mert a „Dódi karrierje" című ötfelvonásos bohózat, melyben Steinhardt a közönség szűnni nem akaró kacagását váltja ki, technikai szempontból is a legtökéletesebb felvétel. Steinhardt pedig a filmen az, aki a színpadon. Már puszta megjelenése is felderít mindenkit és amit „Dódi karrierjé”-ben művel, az még a színpadi Steinhardtot is felülmúlja, mert az egymást kergető komikus helyzetekben gazdag és decens cselekmény a legteljesebb művészi készséggel és Steinhardt jellegzetes komikumával jut kifejezésre, mely elemi erővel ragadja magával a szemlélőt.” (Pesti Napló, 1915. február 27.)

„(Dódi karrierje) Steinhardt Géza kacagtató filmalakitásával teljesen megfelelt a hozzáfűzött várakozásnak, amiről az Omnia állandóan telt házai tanúskodnak. A közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánításával honorálja Steinhardt kitűnő játékát és magát a bohózatot is, melynek szövevényes cselekményében a szemnek is jól esik a gyönyörűen sikerült siófoki részlet, melyben a siófoki nyaralók egész tömege látja magát a filmen, mint Steinhardt legsikerültebb jelenetének statisztériája.” (Pesti Napló, 1915. március 4.)