Staudach Alfonz, báró

Stella Adorján

Steinhardt Géza
színész, filmszínész, forgatókönyvíró, producer

Születés: Léva (ma: Szlovákia), 1873. augusztus 9.
Halálozás: 1944. november, december

Névváltozat: Szekeres Géza
Születési neve: Goldstein Géza
Szülei: Goldstein Leopold, Hochberger Teodóra
Lakása: Budapest VI. Izabella utca 52. (1900), VII. Alsó erdősor 8. (1918), II. Bimbó utca 3. (1940)

Léván három gimnáziumi osztályt végzett, majd édesapja betegsége miatt abba kellett hagynia tanulmányait. Pályáját irodai gyakornokként kezdte egy budapesti nagykereskedésben. Minden szabadidejét színházakban töltötte, maga is színpadra vágyott, de  a színésziskolát nem tudta megfizetni. Végül mégis megvalósult az álma és mivel jól beszélt németül, 1890-ben a Folies Caprices-ba szerződtették egy német darabba. A „varieté rendelet” után, mely kimondta, hogy a műsorok többségének magyar nyelvűeknek kell lenni, mint magyarul jól beszélő színész egyre több lehetőséget kapott. Hamar rátalált szerepkörére, állandó partnere Rott Sándor volt, akivel közös számaikban nagy sikereket arattak. 1908-ban megnyitotta és 1917-ig vezette a Rákóczi úton a Trocadero (Steinhardt) mulatót. 1917-ben bevonult katonának. 1918-tól 1927-ig Rott Sándorral közösen igazgatta a Kis Komédiát a Révai utcában, majd külföldön dolgozott. 1928 őszén hazatért és önálló társulatot szervezett, amellyel a vidéki városokat járta. 1930-ban megnyitotta a Steinhardt Színpadot, amely 1932-ig működött. A német színpadon kialakított egyéni előadói modorát sikeresen honosította meg a magyar kabaréban. Magánszámait, pikáns kupléit különös zsargonnyelv és meghökkentő csattanók jellemezték, politikai, társadalombíráló tartalmuk is volt. 1915-ben mint színész 1927-ben mint író, színész és producer a filmgyártásba is bekapcsolódott. Utolsó filmjének kudarca után ismét kabarét nyitott (Steinhardt Színpad), mely 1932-ig működött. A húszas években villája volt Siófokon. 1944-ben a holokauszt áldozata lett. Egyes források szerint a Pálffy (Bem) téri Radetzky laktanya udvarán a tömeges kivégzés áldozata lett, más források szerint a nyilasok feleségével együtt a Dunába lőtték.

1900. február 11-én feleségül vette Pollák Gizella népénekesnőt, akitől megözvegyült. 1918. április 30-án Escher Károly fényképész-operatőr húgát, Escher Mária Teréziát, vette el, akitől lánya Szekeres Magda (sz.: Bp. 1919. december 4.). Nevét hitalosan 1919-ben magyarosította Szekeresre.

Színész:

  1. Dódi karrierje (1915) - Dódi
  2. Link és Flink (1927, moziszkeccs) - Link Salamon

Forgatókönyvíró

  1. Link és Flink (1927)

Producer:

  1. Link és Flink (1927)
  2. Rabmadár (1929)

Könyvei: Steinhardt mesél (1935); Ötven víg esztendő, 1890–1940 (1942).

Források: Magyar Színházművészeti Lexikon ♦ Wikipédia ♦ Színészkönyvtár ♦ FamilySearch (születési házassági 1900 1919) ♦ Tolnai Világlapja, 1925/3, 1926/22, 1928/43. ♦ Magyar Jövő, 1946/188. ♦ Magyar Nemzet, 1948/123.

Galéria