Zsindelyné Tüdős Klára

Zsoldos Andor

Zsitkovszky Béla
operatőr, fényképész, rendező, vetítőgép konstruktőr

Születés: Eperjes, 1868. április 3.
Halálozás: Budapest, 1930. szeptember 16.

Névváltozat: Zitkovszky Béla
Felvidéken született jómódú órásmester fiaként, fényképész mesterséget tanult Divald Károlytól. A Magyar Fényképészek Országos Szövetségének egyik szervezője, 1906-tól egyik vezetője; hivatalos lapjának, A Fénynek társszerkesztője volt Mai Manó mellett. 1899-től kilenc évig az Uránia Tudományos Színházban dolgozott ahol fotó- és filmlaboratóriumot rendezett be és ennek művezetője volt. A magyar filmgyártás első operatőre, nevéhez fűződik az első magyar film, A táncz elkészítése. Sajátmaga által konstruált felvevőgépével a Műjégpályán és az Uránia Színház tetőteraszán 24 táncjelenetet vett fel Pekár Gyula tánctörténeti előadásának szemléltetésére. Az előadásnak és a mozgóképeknek nagy sikere volt. Zsitkovszky a sikeren felbuzdulva még számos Uránia előadáshoz készített mozgóképes illusztrációt a múlt század első évtizedében (Nápoly, Az állatok világa, Budapesti élet, Szerbia, Dalmácia, Balaton, A ló stb.). Nagyobb vállalkozáshoz azonban nem tudott pénzt szerezni. Korán ráébredt a film jelentőségére, melynek elsősorban a technikai kérdései érdekelték. 1915-ben a Mozihét műszaki rovatát vezette. A század első évtizedében számos híradót és dokumentumfilmet forgatott. Nevéhez fűződik 1906-ban a II. Rákóczi Ferenc és bújdosótársai hamvainak hazaszállításáról, valamint 1909-ben Blériot francia pilóta budapesti repüléséről készített filmriport. Később a játékfilmgyártásba is bekapcsolódott. 1914 és 1921 között 35 játékfilm operatőre volt. 1913-ban többedmagával megalapította a Pedagógiai Filmgyárat a IX. ker. Kinizsi utca 16. szám alatt, ahol 1919-től 1928-ig, a gyár Könyves Kálmán körútra költözéséig oktatófilmeket készített és a laboratóriumi munkákat irányította. Az új telephelyen azonban már nem tartottak igényt a munkájára, ezért 61 évesen visszavonult. A mellőzöttséget nem tudta elviselni, elmegyógyintézetbe került, ahol másfél évi szenvedés után, 1930. szeptember 16-án elhagyottan, elfeledve halt meg.

Filmjei:

  1. A táncz, 1901.
  2. II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala, 1906
  3. Louis Blériot Rákos-mezei bemutatója, 1909.
  4. A szabadkai dráma (Haverda Mária), 1909. r: Bárdy Ödön
  5. A munkászubbony, 1914. r: Bródy István
  6. A vaskereszt, 1914. r: Gábor József
  7. A népfelkelő, 1914. r: Pintér Imre
  8. Lyon Lea, 1915. r: Pásztory M. Miklós, Korda Sándor
  9. Simon Judit, 1915. r: Mérei Adolf
  10. Ágyú és harang, 1915. r: Pintér Imre
  11. A tiszti kardbojt, 1915. r: Korda Sándor
  12. Dódi karrierje, 1915. r: Bródy István
  13. A falu rossza, 1915. r: Pásztory M. Miklós, Korda Sándor
  14. Barlanglakók, 1915. r: Damó Oszkár
  15. A nevető szaszkia, 1916. r: Korda Sándor
  16. A karthausi, 1916. r: Kertész Mihály
  17. Maki állást talál, 1916. r: Balogh Béla
  18. Az elitélt, 1916. r: Garas Márton
  19. Elnémult harangok, 1916. r: Garas Márton
  20. Raskolnikov, 1916. r: Deésy Alfréd
  21. Az obsitos, 1917. r: Balogh Béla
  22. Vengerkák, 1917. r: Balogh Béla
  23. Az anyaszív, 1917. r: Góth Sándor
  24. Pál-utcai fiúk, 1917. r: Balogh Béla
  25. A rablólovag, 1917. r: Szerémy Zoltán
  26. A toprini nász, 1917. r: Balogh Béla
  27. A koldusgróf, 1917. r: Balogh Béla
  28. Az impresszárió, 1917. r: Lázár Lajos
  29. Tűzpróba, 1917. r: Lázár Lajos
  30. Jobbra én, balra te, 1917. r: Lázár Lajos
  31. Páris királya, 1917. r: Lázár Lajos
  32. Taifun, 1917. r: Lázár Lajos
  33. A drótostót, 1918. r: Lázár Lajos
  34. Az Isten fia és az ördög fia, 1918. r: Lázár Lajos
  35. Az iglói diákok, 1918. r: Faragó Rezső
  36. Leányvásár, 1918. r: Forgács Antal
  37. A tizennegyedik, 1920. r: Balogh Béla
  38. A száműzött, 1920. r: Várkonyi Mihály
  39. A kétarcú asszony, 1921. r: Bolváry Géza (Kováts Istvánnal)