A TOLONC

Tartalom

Angyal Liszka haldokló nagybátyjától tudja meg, hogy anyja tizenhat éve megölte apját, mert az féltékenységével gyötörte. Ördög Sára, a bűnös asszony börtönbe került, s nem tudni, él-e még? Az árván maradt lány a temetés után összeszedi holmiját, magához veszi cselédkönyvét, és szomorúan indul a városba. A csinos cselédlányt első helyéről elüldözi a férjére féltékeny asszony. Kontráékhoz kerül, ahol igen boldog, mert Kontráné derék fia, Miklós nagyon megszereti, és feleségül akarja venni. Egy nap azonban Kontra is szemet vet a lányra, ölelgetni kezdi, s ekkor rájuk nyit Kontráné. Az asszony, aki nem nézi jó szemmel fia és a cselédlány szerelmét, kap az alkalmon, hogy eltoloncoltathatja a lányt a háztól. Bezárja Liszkát, és rendőrért szalad. Közben hazatér Miklós. Kiszabadítja szerelmét, aki kétségbeesésében elmenekül. A fiatalember utána rohan, és nyitva felejti az ajtót. Épp arra jár Mrawcsák, a csavargó. Besétál a lakásba és elrabolja Kontráék minden spórolt pénzét és ékszerét. A gyanú Liszkára terelődik. A lányt Torockóra toloncolják. A rajta esett igazságtalanság miatt öngyilkosságra szánja magát. Gyufát vásárol, s a kocsmába megy, hogy a mérget ott vegye be borba töltve. A kocsmában találja Mrawcsákot és Ördög Sárát, akinek közben letelt a büntetése, s mióta kiszabadult a börtönből, többnyire itt tölti napjait pálinkában keresve feledést. Liszka felhajtja a méreg felét, majd szilaj táncba kezd Mrawcsákkal, mert mulatozva szeretné kiadni a lelkét. A csavargó gazdagságával dicsekszik, hogy imponáljon a lánynak. Liszka meglátja nála Kontráék ékszereit. Szerelmes ígéretekkel akarja visszaszerezni a rabolt holmit. Ördög Sára saját példájával óvja Liszkát a bűntől. Szavaiból a lány ráismer anyjára, a nagy meglepetéstől elájul. Ördög Sára élesztgeti, az italával kínálja lányát, de Liszka nem tud inni. Az asszony maga is rosszul lesz a megrázkódtatástól, és felhajtja a mérgezett italt. Mindketten haldokolnak. Ördög Sára lánya karjában leheli ki lelkét. Liszkát Miklós kórházba viteti, ahol sikerül megmenteni az életét. A lány felgyógyulása után összeházasodnak. Mrawcsákot elfogják, Kontráék visszakapják az ékszereket és a pénzt. Egy év múlva kis falusi ház udvarán üldögél Liszka bölcsőt ringatva. Hazatér Miklós. Megöleli, megcsókolja feleségét, és boldogan nézik alvó gyermeküket.

Short English content: Ördög Sára who is Angyal Liszka’s mother killed her husband 16 years ago because he tormented her with his jealousy. She was sentenced to prison and Liszka doesn’t know whether she is alive or not. Liszka was brought up by his uncle. After his death she goes to the town and became a servant at Kontra’s house. Miklós, Mrs. Kontra’s son from her first marriage falls in love with her and he wants to marry her. One day Mr. Kontra who also likes the pretty girl started to hug her and Mrs. Kontra steps into the room. She becomes angry and she decides to call the police and send her away from the town as an undiserable person. During the time when she is at the police station an old vagabond Mrawcsák steels their money and jewelery. Liszka was suspected of carrying out this robbery. The girl is escorted to Torocko (her birthplace). She decides to commit suicide. She goes to the pub to swallow the poison in wine. In the pub she meets Mrawcsák and Ördög Sára, who has already got free and spends her time here searching peace of hear soul. Liszka drinks the half of the poisoned wine starts to dance with Mrawcsák because she wants to die joyfully. She notices that the old man has the Kontra’s jewellery. She promises love to him in order to get the jewellery back. Ördög Sára wants to save her from the sin by telling her own case. Liszka realises that Ördög Sára is her mother. She falls down in a faint. Ördög Sára is also very shocked, and she drinks the other half of Liszka’s poisoned wine. Mother and her daughter are dying in one another arms. Ördög Sára dies. Liszka is taken to hospital and her life is saved. After her recovery Miklós marry her.

Kimaradt jelenetek

Érdekességek

• Jászai Mari a forgatáson bordatörést szenvedett, miközben a szerepe szerint az országúton egy hintót kellett megállítania. A balesetért Kertész Mihályt hibáztatta, aki korábban indította a kocsit.
• A filmet 1915 februárjában Bécsben is játszották, Berlin 10 kópiát rendelt belőle.
• Berky Lili így emlékezik vissza a szerepére: „A torockói parasztok nagyon megbámultak, amikor fekete kendőben, kisírt szemekkel végig mentem az utcán, azt hitték, hogy tényleg valami bajom történt és meg akartak vigasztalni.” Képes Mozivilág, 1919/3
• "Pásztory M. Miklós pört indított A Tolonc, az első Prója-film zár alá vétele irányában a budapesti királyi törvényszéknél. Keresetének alapja az volt, hogy ő Valentin Lajostól, a darab tulajdonosától megvette A Tolonc filmre vitelének jogát és szerzői jogbitorlással vádolva a Prója-filmgyárat, illetve annak tulajdonosait a Projectographot és dr. Janovics Jenőt, azt kérte, hogy helyezze a törvényszék zár alá A Tolonc filmet. Folyó hó 3-án és 4-én volt tárgyalás ez ügyben, amelyben igen érdekes és elvi jelentőségü ítéletet hozott a királyi törvényszék dr. Gelléri Miklós és dr. Lamberger József ügyvédek, a Prója ügyvédeinek meghallgatása után. Elutasította keresetével Pásztoryt zárlati kérelmével az 1884. évi t.-c. 78 §-a alapján azzal az indokolással, hogy a mozgófénykép alakjában is elkövethető ugyan valamely színműre vonatkozólag a szerzői jog biztosítása, de Tóth Ede A Tolonc cimű színművét a törvény védelemben nem részesiti, mert ez már a törvény hatályba lépése előtt előadatott." Mozihét, 1915/4
• "A nagyobb mozik ujabban aképen is igyekszenek magukat egyéni megvilágitásba helyezni, hogy egyes irodalmi értékű filmjeik előtt prológust adatnak elő. Tavaly a Projectograph a régi «Apollo-jában kezdte ezt a szokást a Tolonc cimű eminens Proja-film előadásain. Az eredeti szándék — meglehet — talán az volt, hogy az első Proja-film megkülönböztetett ragyogásban kerüljön a közönség elé, amit a Projectograph el is ért, már csak azért is, mert a Tolonc minden várakozáson felül sikerült film volt.Dehogy nemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi haszna is meg volt a prológusnak, kitűnt abból, hogy az Apollo Tolonc előadásait azzal a kijelentéssel különböztették meg az egyidőben való Tivoli-beli,Corsobeli, Olympia-beli Tolonc-előadásoktól, hogy : Az Apolloban a prológusos Toloncot adják, oda menjünk. A Projectograph ugyanis a Toloncot egy és ugyanazon időben több moziban is adatta, ugy, hogy a maga moziegyéniségének egy prológussal való kidornboritására bizony különös szükség volt." (Mozihét, 1915/39.)

Galéria

Vélemények

"Az a rendkívülien nagy siker, mely az első Prója-film bemutatóját övezte, őszinte bizonyítéka annak a ténynek, hogy a Projectográf r.-t. és Janovics Jenő dr. közös vállalkozása, a Prója-filmgyár, korszakalkotó haladást jelent a magyar filmgyártás történetében. Talán szükségtelen az elismerő kritikák egész seregére hivatkoznunk, elég, ha arra a nagyszerű fogadtatásra utalunk, melyben az első Prója-filmet, A tolonc-ot a közönség részesítette. Most már bemutatásra készen áll a második film is, a „Kölcsönkért csecsemők", melynek főpróbáját a meghívott közönség a legélénkebb tetszéssel nézte végig. A Prójafilmek Ausztriában is rendkívül kedvező fogadtatásra találtak s hogy az uj magyar márka hamarosan világszerte népszerű lesz, bizonyítja az a körülmény, hogy a berlini Union-filmvállalat máris megszerezte egész Németország területére a Prója-filmek monopoliumát és Berlinben az előkelő U. T. mozgószinházak fogják bemutatni a Prójafilmgyár pompás termékeit Ezzel a külföldi hódítással indul útra a fiatal magyar vállalat, amelynek vezetésében Magyarország leghozzáértőbb mozi- és szinházi kapacitásai foglalnak helyet. A Prója-filmek európai sikerében nagy része van a Kinoriportnak is, amely technikailag tökéletesen dolgozott. De elsősorban kell megemlékezni Janovics Jenö nagyszerű művészgárdájáról, amelyre filmen igen nagy szerep vár." A Prója-filmek Németországban In: Mozihét, 1915/6

Gál Gyula levele Janovics Jenőnek: "Igen tisztelt Uram! Nagy elfoglaltságomban nem igen engedhetem meg magamnak, hogy mozit látogassak, de már a „ Tolonc" ot meg akartam nézni és épen most jöttem az Apollóból, ahol az Ön jóvoltából olyan élvezetben volt részem, melyet illik megköszönni. Színész vagyok s Ön direktor — félek, hogy félremagyarázza a soraimba kívánkozó lelkesedésemet — azért jó eleve kijelentem: sem vendégszerepelni, sem mozizni nem akarok; azt sem tudom, ad-e valamit a véleményemre ?, — de olyan ellenállhatatlanul ragadott magával a darabnak egész beállítása; az én drága, jó magyar szinészkollégáim tősgyökeres igaz játéka, hogy — ha nem veszik tőlem szerénytelenségnek — azt mondom: ez az első magyar film, amelyről beszélni érdemes és amely mindenütt a világon — ahová csak eljut — dicsőséget fog szerezni a magyar színészetnek és a filmvállalatnak! Fogadja hát, mint egyszerű közönségbelitöl örömteli üdvözletemet és adjon Önnek a jó Isten továbbra is erőt és módot,  hogy művészi törekvéseit olyan fényes, általános siker koronázza, mint „A tolonc" vászonrahozatala. Nagy dolog, ez is háború! még pedig a magyar kultura háborúja az idegen ellen.
Budapest, 1915 március 8.
Őszinte nagyrabecsüléssel
GÁL GYULA s. k.

"De könnyű a referens feladata azért is, mert a mü sikerének szolgálatába nem kisebb egyéniség állott, mint Jászai Mari; Ördög Sárát játsza és az ö nagyságára vall, hogy más, a filmtechnika megkívánta művészi eszközökkel is az tud lenni, ami a színpadon: — Jászai! Angyal Liszkát Berky Lili, a Népopera népszerű primadonnája adja; szépsége, természetessége játszva felejtet majd el nem egy, külföldről ránk disputált mozicsillagot. Szentgyörgyi István, a kolozsvári Nemzeti szinház örölíös tagja pedig — pardon a piaci szóért! — a szenzáció erejével hat Mrawcsák szerepében. De a többiek is: Miklós szerepében Várkonyi Mihály, aki mellett Psilander bátran elbújhat, azután jóizü Simon Marcsa, meg Nagy Gyula, Szakács Andor, szintén rászolgálnak a dicsérerte. De szerepel a filmen más is; szerepel Erdély levegője, Erdélynek legeredetibb etnografikus színfoltja: a torockói; és szerepelnek a székely hegyek. Magyar ez a film nemcsak tárgyánál, vállalkozóinál, szereplöinél, de a szinterénél fogva is. A rendező, Kertész Mihály, akinek nevéhez már annyi nagy mozi-siker emléke fűződik, kitűnő érzékkel választotta meg a jeleneteknek megfelelő szintereket; és általában kifogástalan a rendezés, melynek pompásan járt a kezére a Kinoriport." Pesti Hírlap, 1915. február 28. 

„A tolonc." Lesznek talán némelyek, akik meglepődnek azon, hogy a népszínmű, amelynek színházaink repertoirján alig jut már hely, Tóth Ede kiváló darabjával új otthont nyer a mozi vásznán. Akik ellenben megnézik az Apolló és Tivoli hétfői újdonságát, meg fogják állapítani, hogy a népszínmű teljesen új formát nyert a filmen. A fölösleges disz, a sallang, a sujtás eltűnt s amit látnak ez örvendetesen kiváló filmalkotáson, egy magas értékű dráma, amelynek pszichéjéhez és cselekményhez csak sztaffázs a „nép". Ez a magyar film megszerzi a teljes becsülést a külföldön is a magyar filmek iránt. Nem tudunk egy olyan momentumot sem találni, amely a kezdésnek, a nekilendülésnek csak nyomát is elárulná. E film nemcsak befejezett technikával, de páratlan litteráris érzékkel és talentummal készült. Ezt garantálja különben Janovics Jenőnek, a kolozsvári Nemzeti Szinház direktorának ismert neve is, amely a szinlapon mint a darab filmre-irója szerepel. Dr. Janovics különben a társvállalkozója a Projectographnak a Proja-filmeknél, amelyek közül sokat ígérő első a Tolonc. Jászai Mari felejthetetlenül szép alakítást produkál a filmen s vele együtt tökéletes a mozi Tolonc minden szereplője. Berky Lili a főszerep kreálója s úgy hisszük, feltűnést fog a külföldön is kelteni filmalakilásával. Szentgyörgyi István végtelenül kedves Mrawcsák szerepében s kitűnőek Várkonyi Mihály, Simon Mariska és Nagy Gyula is. A rendezésért, amelynél nívósabbat és tökéletesebbet magyar filmen alig találunk s amely kiforrott művészi munka, Kertész Mihályt kell megdicsérnünk. A film technikai kivitele a Kinoriport igen nagy érdeme. A film premiérje hétfőn lesz az Apollóban és a Tivoliban, ahol párhuzamosan fogják a Toloncot játszani. Az Apolló minden előadásán egy gyönyörű prológus vezeti be a magyar filmipar e pompás termékét. Emőd Tamás irta és a nagy talentumu Molnár Aránka szavalja el." (Pesti Napló, 1915. február 28.)