Kiss Ernő

Kiss Ilona

Kiss Ferenc
színész, rendező, művészeti vezető

Születés: Székesfehérvár, 1893. április 15.
Halálozás: Budapest, 1978. augusztus 13.

Szülei: Kiss Mihály fodrász, Zelena Erzsébet
Testvére: Kiss Miklós Dániel színész (szül. 1882)
Díjai: Corvin-koszorú (1935), Érdemes művész (1964)
Lakása: Budapest V. Irányi utca 1. (1919), IX. Mester utca 24. (1932)

1912-ben érettségizett Székesfehérvárott, majd a Színiakadémia hallgatója volt. Harcolt az I. világháborúban, ezután 1918-19-ben a debreceni társulathoz, 1919-ben a Vígszínházhoz szerződött. 1919-től 1927-ig a Nemzeti-, 1927-1930 között a Magyar-, 1930-tól 1945-ig ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1937-ben örökös tagságot kapott. 1939. január 2-án a megalakuló Színház- és Filmművészeti Kamara elnöke lett. Emiatt 1941 és 1944 között szinte egyáltalán nem vállalt filmszerepet. 1944. október 20-tól a Nemzeti Színház igazgatójává, november 2-án a színházügyekért felelős kormánybiztossá nevezték ki. 1933-tól 1944-ig drámai és vígjátéki gyakorlatot, beszédtechnikát tanított a Színiakadémián, amelynek 1937-től 1944-ig igazgatója volt. 1944 decemberében Nyugat-Magyarországra, majd Németországba menekült, de az amerikai hatóságok kiadták Magyarországnak. 1945 novemberében a Népbíróság mint háborús bűnöst nyolc év börtönre ítélte, amit le is töltött. Ezután székesfehérvári vágóhídon dolgozott, majd Csalapusztán volt bérelszámoló, majd egy épülő istállónál éjjeliőr. Ezután figuráns lett földmérőknél, ahol előlépett és üzletszerző és telekkönyvi szakértő lett. 1956 augusztusától játszhatott újra színpadon: 1959-ig a győri Kisfaludy, 1959 és 1964 között a szegedi Nemzeti Színházban szerepelt. 1961-ben vonult nyugalomba. 1971-ben Mindenért fizetni kell címen írta meg memoárjait.

Háromszor nősült, első felesége K. Duschnitz Pisroska zsidó származású iparművész, akit 1919 augusztus 9-én vett feleségül és akitől 1930-ban elvált. Másodszor 1932 december 24-én nösült, amikor elvette Kovács Katalint. 1944-ben akadémiai tanítványától, Fülöp Kató színésznőtől született lánya, Zsuzsanna, akit édesanyja a háború végén Kanadába vitt. Harmadik feleségét 1953. december 15-én vette el, től leánya Éva.

Már a húszas években szerepelt némafilmben. Mint az ország egyik első művészét 1944-ig számos reprezentatív filmben foglalkoztatták, alakításai közül kiemelkedik Az aranyember címszerepe és a Café Moszkva orosz szárnysegédje. 1941-ben egy olasz filmben (Kísértés/Tentazione) szerepelt Szeleczky Zitával. Kitűnően játszott népi figurákat (A sárga csikó, A piros bugyelláris), de züllött alakokat is (Ember a híd alatt, Hat hét boldogság). Művészi tekintélye akkora volt, hogy az ő közreműködése mellett készítették el az első magyar hangos filmhíradót, majd az 500. jubileumi különszámot is. Személye ezt követően többször is megjelent a híradókban és a propagandafilmeken, pl. az 1944. novemberi híradóban, ahol Alföldi Géza Csak a gyökér kitartson című versét szavalta egy Hungarista Esten. A Takács Film Kft. résztulajdonosa volt. 1956 után filmen mellékszerepeket kapott.

Szerepei:

  1. A gyimesi vadvirág (1921)
  2. A két és fél jómadár (1923)
  3. Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák) - Jób Árpád százados
  4. Café Moszkva (1935) - Baklusin főhadnagy
  5. Légy jó mindhalálig (1936) - igazgató
  6. Ember a híd alatt (1936) - Smirgli, betörő
  7. Én voltam (1936) - Dr. Mödlinger rendőrtanácsos
  8. Szenzáció! - Két ember a bányában c. epizód (1936) - Brády Mihály bányamunkás
  9. A sárga csikó (1936) - Csorba Márton csikós
  10. Zivatar Kemenespusztán (1936) - Péteri
  11. Az aranyember (1936) - Tímár Mihály
  12. Pogányok (1936) - Omodé fráter
  13. Pergőtűzben (1937) - Tar Péter főhadnagy
  14. Pusztai szél (1937) - Üstödi Antal betyár
  15. Elcserélt ember (1938) - Benedek Péter / Pongrácz István
  16. A piros bugyelláris (1938) - Csillag Pali
  17. János vitéz (1938) - Bagó
  18. Magyar feltámadás (1938-39) - Joób Bálint
  19. Toprini nász (1939) - Toprinszki gróf
  20. 5 óra 40 (1939) - Henry Tessier
  21. Hat hét boldogság (1939) - Bozsó Gábor
  22. Földindulás (1939) - Böbék Samu
  23. Sarajevo (1940) - Sztepán Petrov
  24. Elnémult harangok (1940) - Todorescu pópa
  25. Lángok (1940) - Bogáti Gábor bankigazgató
  26. Európa nem válaszol (1941) - kapitány
  27. A beszélő köntös (1941) - Lestyák Mátyás
  28. Szabotázs (1941) - Demeter Iván villanyszerelő
  29. Tentazione (Kísértés, 1941-42, olasz) - Giulio Passmann
  30. Hol volt, hol nem volt - A Szent Anna-tó legendája (1944, befejezetlen)
  31. Égi madár (1957) - Komáromi gazda
  32. Játék a szerelemmel (1957) - Jupiter
  33. Bogáncs (1958) - Császár Mihály
  34. Pár lépés a határ (1959) - rendőrparancsnok
  35. Légy jó mindhalálig (1960) - Pósalaky úr
  36. Áprilisi riadó (1961) - Siska bácsi
  37. Csutak és a szürke ló (1961 TV film) - fuvaros
  38. Jó utat autóbusz! (1961) - Mackó bácsi
  39. Egyiptomi történet (1962) - professzor
  40. Fagyosszentek (1962, ) - Pali bácsi
  41. Pacsirta (1963) - bankigazgató
  42. Új Gilgames (1963) - főorvos
  43. A kőszívű ember fiai (1965) - Tomándy, táblabíró
  44. Húsz óra (1965) - id. Kiskovács
  45. Iszony (1965) - Sanyi apja
  46. Mátyás király Debrecenben (1965, TV film) - Tarcali
  47. Szentjános fejevétele (1965) - orvos
  48. A hölgyfodrász (1966, ) - Lebegyev
  49. Édes és keserű (1966) - megyei főispán
  50. Oly korban éltünk (1966, TV sorozat)
  51. A cigánybáró (1969, TV film) - Mehemed pasa
  52. Az ezüstsirály nem indul (1970 körül, közlekedési oktatófilm)  - Szakács Géza
  53. Zöldköves gyűrű (1972, TV film) - Zilahy és Maróthi Józsa Ferenc
  54. Régi idők focija (1973) - Róbert bácsi
  55. Nagy Lajos válogatott művei (1974, TV film) Az Öregek c. epizód
  56. Csodálkozás (1975, TV jelenet)
  57. A vihar (1976, TV film) - Gonzalo
  58. Tigris (1976, TV film) - Isten veled Lancelot! c. jelenet
  59. Az ég bútorai (1976, TV film) - Időfactor c. jelenet

Művészeti vezető:

  1. Magyar feltámadás (1938-39, Csepreghy Jenővel)
  2. 5 óra 40 (1939)
  3. Hat hét boldogság (1939)

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Wikipedia ♦ FamilySearch (keresztelői házassági 1919, 1932)

Galéria