AZ UTOLSÓ ÉJSZAKA

Nehéz szerep (forgatási cím), Az utolsó éjszaka, vagy a legnehezebb szerep (címváltozat), Kígyó a paradicsomban (címváltozat), The Last Night (angol címfordítás), Die letzte Nacht (német és osztrák forgalmazási cím), Ultima noapte (román forgalmazási cím)

Alkotók

Janovics Jenő rendező
Sas Ede író (dráma)
Janovics Jenő forgatókönyvíró

Szereplők

Berky Lili Gitta, színésznő
Nagy Adorján Baracs Endre, Gitta férje
Lengyel Vilmos Baracs Miklós, a fiuk felnőtt korában
Fekete Mihály  Vándori, a züllött színész
Szakács Andor  Szergej Szergejevics, orosz ezredes 
Hetényi Elemér orosz tiszt
Ujvári Ferenc orosz tiszt 
Réthely Ödön orosz tiszt
Berky József  néger táncos 
Parlagi Lajos szállodai inas és pincér

Technikai stáb

Fekete László operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Transsylvania Filmgyár gyártó cég
Magyar-Osztrák Filmipari Vállalat forgalmazó cég
1917. november 30. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
1918. január 22. (Uránia) sajtóbemutató
1918. február 22. (Bécs) bemutató
7/1921, -  betiltva cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 6 felvonásos, hossza a 7/1921 számú O.M.B. határozat szerint: 2000 méter, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1730 méter.

Fellelhetőség, források

kópia MNFA, 1200 méter, töredék, virazsírozott, német inzertes. A film restaurálására a MNFA 2001-ben elnyerte a Haghefilm díjat, a restaurált kópia a Haghefilm Laboratóriumban (Amszterdam) készült.
fotó MNFA Fotótár (1 db)

Bibliográfia

  • Mozi-Világ, 1917/ 36, 1918/4, 35
  • Mozgófénykép Híradó, 1917/36, 1921/7
  • Mozihét, 1917/ 27 (Nehéz szerep címen), 36, 1918/4 (a sajtóbemutatóról)
  • A mozi (Miskolc), 1918/40
  • Színházi Újság, (Kolozsvár) 1917/23, 40, 41
  • Esti Lap (Kolozsvár) 1917/287, 288
  • Hétfő (Kolozsvár) 1917/23
  • Színházi Újság (Kolozsvár) 1917/40, 41
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1918. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 160. p.
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/91; Belügyi Közlöny, 1921. 156. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  356. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 147. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 262-263, 419. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 322. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 93. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 102, 105, 147. p.
  • Filmspirál 8. évfolyam 30. szám
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 20, 215. p.
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 77., 115.p.

Tartalom

Baracs Endre, a fiatal gazdag földesúr boldogan él birtokán ifjú feleségével, Gittával és kisfiával, Miklóssal. Az asszony, ki házassága előtt primadonna volt, visszavágyik a színpadra.  Fellép egy jótékonysági előadáson, majd Oroszországba szökik Vándorival, a színésszel.  Vándori könnyelmű, léha ember. Elkártyázza az asszony pénzét és ékszereit, s arra kényszeríti, hogy orosz tisztekkel mulasson. Gitta már visszamenne férjéhez, de bocsánatkérő leveleire nem érkezik válasz. Vándori egy estén, miután mindenét elvesztette, az utolsó kártyalapra felteszi Gittát. Ezúttal is veszít, s az asszonyt Orlov hadnagy nyeri el. A hadnagy élni akar kártyán nyert jogaival, bemegy a szépasszony hálószobájába. Gitta revolverrel védekezik, mely véletlenül elsül, és Orlov holtan bukik a földre. Vándori meghallja a lövést, s a rémült asszony segítségére siet, a revolvert a hadnagy mellé helyezi, és fellármázza a hotelt Orlov öngyilkosságának hírével. Bűne most már örökre Vándorihoz láncolja Gittát, aki egyre mélyebbre rántja a züllés útján. Kitör a háború. Gittába beleszeret Szergej Szergejevics ezredes, aki megszabadítja az asszonyt Vándoritól: a züllött színészt mint ellenséget elfogatja, és kitoloncoltatja az országból. Gittát pedig ellátja pénzzel, és átvezetteti a határon. Az asszony a Baracs-birtokra siet, hogy bocsánatot kérjen urától. Megtudja, hogy férje nem sokkal távozása után meghalt bánatában. Fia pedig valahol könnyelmű, léha életet él, hacsak nem vitték el katonának.  Gitta egy orfeumba szerződik táncosnőnek, s visszavonultan él külvárosi lakásában. A nézőtéren gyakran megjelenik egy sápadt fiatalember, s rajongva figyeli táncát. Gitta nyugalmát Vándori felbukkanása zavarja meg. A férfi pénzt kér tőle, s azzal zsarolja, hogy leleplezi orosz földön elkövetett gyilkosságát. Követeli, hogy hívja meg magához a gazdag ifjút, aki oly nagy imádattal csügg rajta. Az a terve, hogy leitatják, és kifosztják a fiatalembert. Gitta tiltakozik, de a színész levelet diktál, melyben az asszony magához hívja az ifjút.  A szerelmes fiatalember boldogan tesz eleget a meghívásnak, annál is inkább, mert ez az utolsó éjszakája, mielőtt bevonul, és a harctérre megy. Miközben Gitta pezsgővel kínálja a fiút, észrevesz a nyakában egy medaliont, s benne saját  és férje fényképét.  Ebből rájön, hogy a fiatalember nem más, mint Miklós, a fia. Elmeséli neki szörnyű kálváriáját. A fiú meghatottan hallgatja szavait, elhatározzák, hogy elfeledve a múltat, új életet kezdenek. Eközben Vándori leitatja Miklós sofőrjét, s felölti ruháit, majd bekopog Gitta ablakán. Az asszony pénzt kér fiától, kiviszi a színésznek, és kéri, hogy menjen el. Vándori azonban attól tart, hogy a fiatalember feljelenti őt zsarolásért és rablásért, ezért nem tágít, hanem gyilkosságra készül. Gitta ekkor, hogy fiát megmentse, férfiruhába öltözik, és Miklós helyett ő hagyja el a házat. Vándori abban a hitben, hogy a fiatalember lépett ki, zsákot borít rá, bedobja az autóba, és elhajt vele. Miklós gyanúsnak találja anyja távolmaradását, és utána megy az utcára. Épp ebben a pillanatban robog el a ház elől saját autója. Rendőröket hív, és egy másik autón követi őket. Vándori egy vízeséshez ér, és beledobja a zsákba kötözött asszonyt. A rendőrök végül elfogják a züllött színészt, s kihúzzák a vízből a zsákot, de Gitta ekkor már haldoklik. Miklós zokogva borul anyjára. (A dőlt betűvel szedett részek hiányoznak a fennmaradt kópiából.)

Short English content: Gitta, a young woman who was a famous primadonna before her marriage abandons her husband and her son for the sake of theatre and got to Russia with an actor Vándori. She performs as a dancer at a cabaret, and she is very popular with Russian officers. A Russian colonel falls in love with her, and Vándori who is a wasteful and depraved man, makes an appointment for the colonel with Gitta. Colonel wants the woman to be his lover, but she refuses. Vándori is a gambler, first he forfeits Gitta’s jewellery, then he forfeits Gitta. After years when the first world war is breaking out, the colonel helps Gitta to leave Russia. She returns home to seek her family. She learns about her husband’s death and her son’s disappearance. She becomes a succesful actress. A young man falls in love with her, but she recognizes him as her son.

Érdekességek

  • A Hétfő című lapban (Kolozsvár 1917/23) részletes beszámolót olvashatunk a film forgatásáról. Itt Nehéz szerep címen emlegetik a filmet, de a történet, s a szereposztás szerint Az utolsó éjszaka készüléséről van szó. A Nehéz szerep lehet a forgatási cím, erre utal a Színházi Újság, cikke, (Riport a magyar moziról és a kolozsvári mozibemutatókról. In: 1917/41) mely így ismerteti a filmet: „Az utolsó éjszaka, amelynek eredeti címe a Legnehezebb szerep volt. Sas Edének az írása nyomán rendezte Janovics dr. és a főszerepet Berky Lili, Nagy Adorján, Fekete Mihály és Lengyel Vilmos játszák.” Welser-Vitéz Tibor kéziratos filmtörténetében említett Nehéz szerep egy másik film, más tartalommal, más szereposztással. A címmel kapcsolatos konfuzió figyelhető meg egy másik cikkben (Mozifelvétel Kolozsvárt In: Színházi Újság (Kolozsvár) 1917/40) mely Fekete László operatőr filmjeit felsorolva „Utolsó szerep” című filmről tesz említést (összeillesztve az egyik címváltozat első, valamint a másik címváltozat utolsó szavát), s mivel ilyen című film nem készült, valószínüleg itt is az Utolsó éjszakára gondolnak. Majd a Mozi-Világ, 1918/4. számában ismertetnek egy filmet: Kígyó a paradicsomban, mely története, szereposztása, forgatókönyvírója alapján szintén azonos Az utolsó éjszaka című filmmel.

Galéria

Vélemények

„Ritkán látunk ilyen jól elgondolt és változatos mesét, ilyen rendkívüli módon filmszerű szüzsét, mint aminő ezé a drámáé. Egy asszony kálváriájának a történetét kapjuk benne. Az operettprimadonna a házassága kedvéért búcsút mond a világot jelentő deszkáknak. Évek multán egy színész megszökteti a színpadra vágyó asszonyt Oroszországba, ahol erkölcsileg és anyagilag kiuzsorázza, míg az a sok szenvedéstől összetörten visszatér Magyarországra, ahol a véletlen karjaiba vezeti apátlan, már-már a rossz útra térő egyetlen fiát. Jólesően magyar a levegője ennek a filmnek. A magyar vidéket látjuk megelevenedni sok jelenetében. A darab megjátszásáról és rendezéséről csak a legjobbat mondhatjuk. Berky Lili, a kiváló magyar moziszínésznő adja az asszony szerepét és úgy ő, mint partnere, Fekete Mihály, de valamennyi szereplő nagyon hatásos alakitást nyújtanak.” (Mozihét, 1918/4)